Szijjártó: fejlődhetnek a magyar-orosz kapcsolatok

A tárcavezető kifejtette: az elmúlt években "kaptunk hideget-meleget", folyamatos bírálatokat a nyugati világból, amiért pragmatikus kapcsolatot tartunk fenn Oroszországgal, de ma már a nyugati világ is ilyen kapcsolat kialakítására törekszik.   

Szijjártó Péter közölte: a csütörtöki tárgyalásokon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szóba kerülnek energetikai, oktatási, nehézipari kérdések, továbbá téma lesz több gyógyszeripari és mezőgazdasági beruházás is. Napirendre kerül a Dunaferr, amellyel kapcsolatban az orosz fél nyitott, hogy jelentős beruházásokat hajtson végre az idén is. A gyógyszeripart illetően a Richter és az Egis megkapta az engedélyeket, hogy exportálhasson és részben termelhessen Oroszországban - közölte. Hozzáfűzte: a Richter Oroszországban a második legjelentősebb szereplő a receptköteles patikai piacon, és az orosz kormány szoros együttműködésre törekszik a gyógyszeriparban, e kooperáció zászlóshajója lehet a Richter.   

A külügyminiszter közölte: a két ország 200-200 ösztöndíjat biztosít hallgatóknak, e helyeket szeptembertől teljesen feltöltik. Arról is beszélt, hogy az elmúlt időben több magyar technológiára épülő mezőgazdasági beruházás valósult meg Oroszországban, és azt szeretnék, ha ez a vízgazdálkodásban is így lenne.   

Szijjártó Péter az energetikai kérdésekkel kapcsolatban közölte: "a magyar kormány kért, az orosz kormány pedig ígért" pozitív hozzáállást a továbbiakban is a Mol oroszországi kitermeléseihez. A cég eddig 1,3 milliárd dollárt fektetett be Oroszországban, ma már a Mol olajkitermelésének 6,5 százaléka származik Oroszországból - mutatott rá. A tárcavezető hangsúlyozta: a két éve kötött megállapodás értelmében már tavaly minden részletkérdést lezártak a magyar-orosz hosszú távú gázvásárlásról, így most abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy már a 2021 utáni helyzetről tudnak beszélni. Magyarország energiabiztonságát több lépés is veszélyezteti, így a Déli Áramlat vezeték ellehetetlenítése és az, hogy Horvátország, valamint Románia továbbra sem felel meg annak az uniós kötelezettségnek, hogy biztosítsa a kétirányú gázszállítást - magyarázta. A legmegbízhatóbb energiabiztonságot garantáló partner így Oroszország - fűzte hozzá.   

Szijjártó Péter kitért arra: Paks 2-t illetően "ugrásra készen állunk", várjuk az EU utolsó engedélyét, hogy a bővítés megkezdődjön. Kiemelte: az orosz szankciók bevezetése óta a magyar gazdaságot 6,7 milliárd dollár veszteség érte az elveszett exportlehetőségek miatt, és ez magyar vállalatok bevételkiesése, magyar munkahelyeket sodortak veszélybe az intézkedések. Továbbra is csak a magyar érdekeknek megfelelően "vagyunk hajlandók hozzáállni" a szankciókhoz, amelyek politikai és gazdasági szempontból is sikertelennek bizonyultak - magyarázta. Hozzátette: Európának nem lehet célja, hogy mindenkivel rosszban legyen, pragmatikus együttműködésre van szükség Oroszországgal.     

Kérdésre Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Ukrajna területi integrációja és szuverenitása nem lehet kérdés, a nemzetközi szerződéseket és jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de a minszki megállapodások betartatásában nem vittek előbbre a szankciók, nem bizonyultak hatékony eszköznek ebből a szempontból. A szankciók meghosszabbításáról legfelsőbb szintű politikai vitát kell folytatni az EU-ban - vélekedett.   

A paksi bővítésről közölte: ha van olyan lehetőség, amely előnyösebb helyzetbe hozza pénzügyileg Magyarországot, akkor megteszik a szükséges lépéseket, de eddig erre vonatkozó javaslatot nem tett a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ugyancsak kérdésre elmondta: a Malév ügye minden magyar-orosz tárgyaláson szóba kerül, csütörtökön is napirenden lesz, és körvonalazódik egy megállapodás.   

A külügyminiszter elmondta: korábban egyeztetett az orosz egészségügyi miniszterrel, aki a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság társelnöke, és elvégezték az utolsó simításokat a csütörtöki csúcstalálkozó előtt.   

Szijjártó Péter közölte: a későbbiekben a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval találkozik. Szerda este Szergej Lavrov külügyminiszterrel, csütörtök reggel pedig Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel tárgyal. Csütörtökön a déli órákban érkezik Budapestre Vlagyimir Putyin, szűkkörű megbeszélést folytat Orbán Viktor miniszterelnökkel, ezt követően plenáris ülés és sajtótájékoztató lesz - ismertette a programot a külügyminiszter.

Kreml-tanácsadó: Orbán és Putyin az ukrajnai helyzetet is megvitatja

A Donyec-medencében kiéleződött helyzet kapcsán az ukrajnai helyzetet is megvitatja Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor magyar kormányfő február 2-án Budapesten, az orosz elnök látogatásának keretében - közölte szerdán Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója. Hozzátette, hogy "természetesen" szó lesz a Közel-Keletről, Szíriáról, illetve az ukrajnai helyzetről, tekintettel az Avgyijivka környékén zajló eseményekre.

A két vezető tárgyalásának napirendjén fontosabb európai és nemzetközi kérdések is szerepelnek majd, így szó lesz a Európai Unió és Oroszország kapcsolatainak helyreállításáról. A két ország kulturális és régióközi együttműködése is napirendre kerül. Usakov szerint a találkozón két dokumentumot terveznek aláírni. Az egyik egy konzultációs tervezet 2017-re az orosz és a magyar külügyminisztérium között, illetve aláírják a két ország regióközi együttműködési programját a 2017-2022 közötti időszakra - mondta a tanácsadó.   

Az orosz elnök tanácsadója elmondta: Orbán és Putyin eddig hat alkalommal találkozott egymással, hagyományosan februárban. Hozzátette: a mostani látogatáson az orosz államfőt az orosz ipari és kereskedelmi, az energetikai, a gazdaságfejlesztési, az egészségügyi miniszterek, illetve a Roszatom állami atomenergetikai konszern képviselője kíséri el.   

A kelet-ukrajnai helyzettel összefüggésben Usakov hangsúlyozta: a minszki formátumban folytatott tárgyalásokra Kijevnek csupán ürügyként és nyomásgyakorló eszközként van szüksége Moszkva ellen. "Kijevnek nincs szüksége a helyzet rendezésére, nincs szüksége a minszki megállapodásokra sem, a minszki formátum mindössze arra kell neki, hogy ürügyként és nyomásgyakorló eszközként szolgáljon Oroszországgal szemben" - jelentette ki Usakov. Szerinte az ukrán vezetés emellett az ország délkeleti felében kialakult feszült helyzetet ürügyként használhatja fel arra is, hogy teljesen elutasítsa a minszki tűzszüneti megállapodás végrehajtását.   

Napok óta heves, nagyszámú halálos áldozatot követelő összecsapások folynak az ukrán és szakadár erők között az Avgyijivka körüli térségben. Kijevi tájékoztatás szerint a Moszkva által támogatott szakadárok indítottak támadásokat vasárnap a frontvonal teljes hosszán. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az UNIAN ukrán hírügynökség tudósítása szerint Kijevet vádolta a kelet-ukrajnai konfliktus újabb kiéleződésével.