Szigorúbb törvényekkel az extrémizmus ellen
Lucia Žitòaská (Most-Híd) igazságügy-miniszter szerint az új normák a bűncselekmények kivizsgálását is elősegítik. Statisztikai szempontból csökkent a szélsőséges bűncselekmények száma (míg 2012-ben 112, tavaly 30 szélsőséges bűncselekmény történt), szerinte azonban ez nem a szélsőség elleni küzdelem eredménye, hanem arról van szó, hogy kevesebb ilyen bűncselekmény kerül a hatóságok látókörébe.
Žitòanská elmondta, a bíráknak nincs külön képesítésük ezekre a bűnesetekre, és hiányoznak a szélsőséges bűnesetekre szakosodott szakértők is. Az igazságügyi tárca vezetője szerint a vizsgálótisztek gyakran kihágásnak minősítik ezeket az eseteket, mivel nem tudják bizonyítani az elkövető szándékosságát, vagy az eljárás állítólagos enyhe veszélyességére mutatnak rá. Sőt a büntetések, amelyeket a szélsőséges bűncselekmények elkövetői kapnak, nem elrettentőek, ezáltal eltűnik a preventív, megelőző hatás, amely a büntetőjog egyik értelme, figyelmeztetett Žitòanská.
A módosítás szerint az ilyen jellegű bűneseteket ezentúl nem az 54 járási bíróság, hanem a Speciális Büntetőjogi Bíróság vizsgálja majd, és feltételezi, hogy a speciális ügyész emel majd vádat.
A törvénymódosítás pontosítja a rasszista szempontból motivált bűncselekmény fogalmát, ahol nem lesz feltétlenül szükséges a sértett tényleges faji hovatartozása, de elégséges lesz a feltételezett, vélt faji hovatartozás. A minisztérium ezáltal a jelenlegi gyakorlatra reagál, amikor ha az elkövető megtámadja a sértettet vélt zsidó vagy roma származása miatt, ám ha a vizsgálat során kiderül, hogy a támadást elszenvedett személy nem zsidó vagy roma származású, akkor a bűncselekményt nem minősítik rasszista indíttatású tettnek, bár a támadó motivációja ilyen volt.
A törvénymódosítás bevezeti az apartheid új fogalmát is, amikor a rendszert úgy akarják megtartani, hogy az egyik fajcsoport elnyomja a másikat és uralkodik felette.
Az igazságügy-miniszter végül kijelentette, hogy kibővítik a szakértői területek és szakágazatok rendszerét a szélsőségekkel foglalkozó külön szakágazattal. Szerinte ugyanis a gyakorlat azt mutatja, hogy a szakágazat hiánya korlátozza az ilyen jellegű bűncselekmények alapos kivizsgálását, és a jövőben jobban oda kell figyelni a szakemberek kiképzésére, specializációjára, illetve a külföldi kollégákkal való együttműködésükre.
A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán is elválasztják a bíráskodást a vagyonkezeléstől. Ez a bíróságokról szóló törvény gyors módosításának a célja, amelyet ma fogadott el a kormány.
A Legfelsőbb Bíróság is megteremti a köztársasági elnöki hivatalban, az Alkotmánybíróságon vagy a Szlovák Köztársaság Bírói Tanácsában meglévő gyakorlatot, miszerint a közalkalmazott nem kezeli az állami vagyont, ezt a tevékenységet kiszolgáló egységek - irodák biztosítják. Az új norma szerint a Legfelsőbb Bíróságnak is lesz ilyen irodája.
