Szeptembertől életbe lép a Munka Törvénykönyve

A július közepén elfogadott módosítások a munkáltatók elvárásaihoz igazítják a munkajogi rendelkezéseket. Eltörlik a felmondási idő és a végkielégítés párhuzamosságát, rugalmas, a megrendeléshez igazított munkaidő bevezetésére adnak lehetőséget, nem napi, hanem havi vagy éves munkaidő megszabását teszik lehetővé, felemeli a túlóraszám korlátait évi 550-re, a túlórát jóvá lehet írni kényszerszünet idején vagy pótszabadnapban lehet kiadni. A 33 éves kortól egységes évi öthetes szabadság felett a munkáltató fog rendelkezni.

Sorozatosan lehet majd meghatározott időre szóló munkaszerződéseket kötni, de felmondás esetén ezeket az időszakokat együttesen kell ledolgozott időként figyelembe venni. Lehetőség nyílik egy-egy munkahely megosztására is.

Aláírta az államfő a büntető perrendtartás módosítását is, benne a büntető törvény azon változását, amely a holokauszt-tagadás mellett bűncselekménnyé teszi a kommunizmus bűneinek tagadását, illetve lehetőséget teremt a közéleti tisztségviselők – polgármesterek és megyei vezetők - hanyagságból elkövetett károkozásának büntetésére is.

Szigorúbban büntethető lesz a jövőben az ismétlődő állatkínzás, a zaklatás, és felkerül a bűncselekmények lajstromára a választási korrupció. Ugyancsak büntethetők lesznek a szülők kiskorú gyermekeik ismétlődő, kisebb értékű lopásai miatt.

Ellátta kézjegyével az elnök a lakbérszabályozás megszüntetését kimondó törvényt, amely 2016-tól üzleti alapokra helyezi a bérlakás-tulajdonos és bérlő viszonyát.

Aláírta Ivan Gašparoviè az egészségbiztosítókról szóló törvény módosítását is, ennek alapján a biztosítók újra képezhetnek majd nyereséget a kötelezően befizetett járulékokból.A törvény szabályozza azt is, hogy biztosítotti törzsállományukat (ügyfélkörüket vagy annak egy részét) mekkora térítés fejében adhatják át egymásnak a biztosítók. A törvény lehetővé teszi, hogy új egészségbiztosítók is piacra lépjenek.