Számvevőszék: a legnagyobb gondokkal a legkisebb községek küszködnek
POZSONY. Nem tudnak olyan jól élni a hatáskörökkel a kisebb települések, mint a nagyobbak – ez is kiderül az Állami Számvevőszék ellenőrzéséből, amely végeredményeiről csütörtöki szakmai workshopjukon számolt be a hivatal.
Az Állami Számvevőszék (NKÚ) az önkormányzatok tevékenységének a hatékonyságot vizsgálta. A hivatal elnöke, Karol Mitrík elmondta, hogy ilyen teljeskörű ellenőrzést először végeztek. Az eredményeket átadják a döntéshozóknak, miközben az elnök bízik abban, hogy a vizsgálat eredményei a helyi önkormányzatiság reformjának további fázisához elrugaszkodási alapként szolgálnak majd.
„Ezzel a tanulmánnyal nem statisztikailag, hanem pontosan – közvetlenül a községekben végzett ellenőrzéssel – bebizonyítottuk, hogy vannak olyan községek, amelyek többre is képesek, tehát minőségibb módon élnek a hatásköreikkel, és vannak olyan települések, amelyek erre objektív okokból sem képesek“ – fejtette ki Mitrík.
Egy évig 35 ellenőr dolgozott terepen, akik Szlovákia-szerte 7 nagyság-kategória szerint 93 község helyzetét vették át. Mária Cimbalistová, a besztercebányai (Banská Bystrica) kirendeltség igazgatónője elmondta: a több ezer adat feldolgozásával egyértelműen bebizonyosodott az előre felállított hipotézis: a községek nagyságának növekedésével a kompetenciájuk hatékonysága is nő.
Az NKÚ által összeállított rangsor végén két nagyon kis (legfeljebb 199 lakosú) község: Magyarhegymeg (Dolné Záhorany) és Zlatník kullog. A 3. legrosszabb helyre Turány (Turany nad Ondavou) került a legfeljebb 499 lakosú községek kategóriájából. Az ilyen kis településeken egyetlen embernek kell mindennel törődnie. Cimbalistová szerint erre példa Magyarhegymeg esete, ahol a feladatokra csak a polgármesternő jut, akit ráadásul csak félállásban alkalmaznak.
Az ellenőrzött mintában a legjobban működő önkormányzatnak a legfeljebb 999 lakosú Majosfalva (Mojš) számított, amelyet a legfeljebb 4999 lakosú települések kategóriájába tartozó Liptóújvár (Liptovský Hrádok) és a 10 ezernél több lakosúak kategóriájába sorolható Szinna (Snina) követ.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke, Michal Sýkora hasznosnak tartja az NKÚ által begyűjtött eredményeket. Szerinte az önkormányzatok egymástól eltérő teljesítőképességének a megállapítása nem jelentheti azt, hogy a kisebbeknek meg kellene szűnniük. Véleménye szerint valamennyi község, azok között a legkisebbek eredeti kompetenciáit meg kellene hagyni, ám az átruházott hatáskörökkel közösen kellene élniük a településeknek, de nem úgy, mint ahogy azt az egykori központi települések tették.
„Ez valóban arról szól, hogy az önkormányzat miként tud bánni a hatásköreivel. Mi magunk is már több éve tudatosítjuk, hogy a kisebb községeknek problémáik akadnak. Emiatt jöttek létre a közös községi hivatalok. Ez bizonyára egy felszólítás is, hogy csináljanak valamit a kisebb községekkel, ám a „csináljatok valamit“ azt jelenti, hogy annak a kis községnek léteznie kell“ – hangsúlyozta Sýkora.
„Ezzel a tanulmánnyal nem statisztikailag, hanem pontosan – közvetlenül a községekben végzett ellenőrzéssel – bebizonyítottuk, hogy vannak olyan községek, amelyek többre is képesek, tehát minőségibb módon élnek a hatásköreikkel, és vannak olyan települések, amelyek erre objektív okokból sem képesek“ – fejtette ki Mitrík.
Egy évig 35 ellenőr dolgozott terepen, akik Szlovákia-szerte 7 nagyság-kategória szerint 93 község helyzetét vették át. Mária Cimbalistová, a besztercebányai (Banská Bystrica) kirendeltség igazgatónője elmondta: a több ezer adat feldolgozásával egyértelműen bebizonyosodott az előre felállított hipotézis: a községek nagyságának növekedésével a kompetenciájuk hatékonysága is nő.
Az NKÚ által összeállított rangsor végén két nagyon kis (legfeljebb 199 lakosú) község: Magyarhegymeg (Dolné Záhorany) és Zlatník kullog. A 3. legrosszabb helyre Turány (Turany nad Ondavou) került a legfeljebb 499 lakosú községek kategóriájából. Az ilyen kis településeken egyetlen embernek kell mindennel törődnie. Cimbalistová szerint erre példa Magyarhegymeg esete, ahol a feladatokra csak a polgármesternő jut, akit ráadásul csak félállásban alkalmaznak.
Az ellenőrzött mintában a legjobban működő önkormányzatnak a legfeljebb 999 lakosú Majosfalva (Mojš) számított, amelyet a legfeljebb 4999 lakosú települések kategóriájába tartozó Liptóújvár (Liptovský Hrádok) és a 10 ezernél több lakosúak kategóriájába sorolható Szinna (Snina) követ.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke, Michal Sýkora hasznosnak tartja az NKÚ által begyűjtött eredményeket. Szerinte az önkormányzatok egymástól eltérő teljesítőképességének a megállapítása nem jelentheti azt, hogy a kisebbeknek meg kellene szűnniük. Véleménye szerint valamennyi község, azok között a legkisebbek eredeti kompetenciáit meg kellene hagyni, ám az átruházott hatáskörökkel közösen kellene élniük a településeknek, de nem úgy, mint ahogy azt az egykori központi települések tették.
„Ez valóban arról szól, hogy az önkormányzat miként tud bánni a hatásköreivel. Mi magunk is már több éve tudatosítjuk, hogy a kisebb községeknek problémáik akadnak. Emiatt jöttek létre a közös községi hivatalok. Ez bizonyára egy felszólítás is, hogy csináljanak valamit a kisebb községekkel, ám a „csináljatok valamit“ azt jelenti, hogy annak a kis községnek léteznie kell“ – hangsúlyozta Sýkora.
Forrás
TASR
