Szakértő: kilépési hullámot indít el Brüsszel, ha meghajlik London előtt
„Éppen ezért határozottabb álláspontra számítok az Európai Unió (EU) oldaláról, hogy megőrizze integritását és világossá tegye, hogy érdemes tagjának lenni” – mondta Karas. Szerinte London hamarosan Brüsszel elé tárja az EU-val való ideális kapcsolatról alkotott elképzelését, ám az nem kell, hogy reagáljon a brit forgatókönyvre. „Nehéz tárgyalások lesznek, tekintve, hogy Nagy-Britannia az uniós tagságból fakadó lehető legtöbb gazdasági előny megtartására törekszik majd” – valószínűsíti a szakértő.
Karas elmondta, a kilépésről dönteni hivatott referendum egy brit belügyi folyamat eredménye, amelyet valahogy le kellene zárni. „David Cameron miniszterelnöknek hivatalosan is kommunikálnia kellene az EU intézményeiben a britek döntését. Ezt követően veszi kezdetét a hivatalos hivatali folyamat a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján, amely egy tagország kilépésének lehetőségével számol. Ha ez a bejelentés megtörténik, megkezdődhet maga a kilépési folyamat” – mondta az elemző, aki szerint ez utóbbi nem számít radikális eseménynek.
„A Lisszaboni Szerződés kétéves időszakot biztosít a kilépés feltételeiről való tárgyalásokra. Annak ugyanis mindenki tudatában van, hogy egy vágással nem szakítható szét egy ilyen hosszú, ilyen mértékű kölcsönös kapcsolatrendszer és kölcsönös függőségi viszony. Ezért születik majd egyezség arra vonatkozólag, hogy miként fest majd a helyzet, ha Nagy-Britannia többé már nem lesz tagország, azaz milyen lesz az EU és Nagy-Britannia kapcsolata” – magyarázta Karas, aki az Egyesült Királyság pozícióját tartja mérvadónak. „A viszony a világ bármely más államáéhoz hasonló teljes függetlenségtől, egészen az olyan intenzívebb kapcsolatrendszerig terjedhet, mint amilyet például Svájc, Liechtenstein vagy Norvégia ápol Brüsszellel” – jegyezte meg.
A szakértő szerint a kérdést, hogy vajon a brit referendumot figyelmen kívül hagyhatja-e a brit törvényhozás, Karas azt válaszolta, hogy ezt a kérdést inkább a szigetország alkotmányjogászainak kellene megválaszolnia. „Tudomásom szerint a népszavazás eredménye egyfajta alapot szolgáltat a brit parlamentnek a döntéshozatalhoz, amelynek véglegesítenie kellene a referendum eredményét. Kiindulva abból, amit kommunikáltak, úgy tűnik, hogy ez egy visszafordíthatatlan folyamat” – hangsúlyozta.
Magát a kilépést a csatlakozási folyamathoz hasonlította. „Ebben az esetben azonban az egyik fél jelzi, hogy kilép, miközben arról is tájékoztatnia kellene, hogy ezt illetően milyen elképzelései vannak. Feltételezem, hogy mindkét oldalon tárgyalócsoportokat állítanak majd fel, amelyek sorra veszik majd Nagy-Britannia követeléseit” – mondta Karas.
Az uniós jogi szakértő nem látja drámainak a Nagy-Britanniában dolgozó szlovák állampolgárok ezreinek helyzetét. „A hivatalos munkaviszonyban állók esetében nem hinném, hogy módosulna a státuszuk. Probléma akkor lép majd fel, ha új munkaerő lépne a piacra, mert ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból és nem születnek más egyezségek, akkor számunkra korlátozásokkal teli idegen piacnak minősül majd, s a brit hivatalok döntésén áll majd, hogy valaki munkát vállalhat-e az országban vagy sem. Én azonban feltételezem, hogy a kilépési egyezménynek ezen szabadságjogok módosítása is részét képezi majd, s bizonyos minimális gyakorlat kerül megőrzésre, beleértve a szabad munkaerő-piaci mozgást és a kereskedelmet" – zárta le a brexit következményeivel kapcsolatos gondolatait Viliam Karas.
