ŠtB-iratok közzétételéért 1,3 millió euróra perlik a Nemzeti Emlékezet Intézetét

Az intézet azzal összefüggésben hozta nyilvánosságra az adatokat, hogy jogerősen sikerült megnyernie egy pert. A Pozsony I. Járásbíróság 2014. december 29-i döntését az intézet a további perek szempontjából tartja fontosnak, amelyek során a bíráknak figyelembe kellene venniük ezt a döntést.

A Pozsony I. Járásbíróság elutasította annak a személynek a keresetét, aki a titkosszolgálati aktákban Sinka fedőnéven szerepel. A rendőrség alkalmazottja a bírósághoz fordult, döntsön arról, hogy a titkosszolgálat jogtalanul vette őt nyilvántartásba. Titokosszolgálati múltja miatt ugyanis nem indulhatott a homonnai járási közlekedésrendészet igazgatói székéért. A felperes ebben az esetben nem kért kártérítést.
A Nemzeti Emlékezet Intézete ebben a perben és más perekben is azzal védekezik, hogy a titkosszolgálat a dokumentumokat amiatt közölte, mert az intézetről szóló törvény kötelezte őt arra. „Jogállamban nem fordulhat elő, hogy valakit amiatt büntetnek, mert teljesítette a törvény által előírt kötelességeit“ – tolmácsolta az intézet álláspontját Ujlacký.

Viera Hadrbulcová bírónő a bírósági döntésben megállapította, hogy az intézet az adatok közzétételével nem sértette meg a felperes jogait. A döntésben megmagyarázta azt is, hogy a törvény csak a jogtalan beavatkozások ellen véd. „Nem beszélhetünk jogtalan beavatkozásról olyan esetben, ha a beavatkozást a törvény engedélyezi, és abban az esetben sem, ha a törvény által előírt kötelesség teljesítésére kerül sor” – állapította meg a bírónő.

„Örömmel fogadtuk a bíróság decemberi döntését” – jelentette ki az intézet szóvivője. Ez már a második kedvező ítélet az intézet javára, mióta annak jelenlegi elnöke, Ondrej Krajòák hivatalba lépett. „Az intézet aktív védelme a bíróságokon meghozta gyümölcsét” – állapította meg. Az intézet aktívan szeretne védekezni a további vádakkal szemben is, hiszen az adófizetők pénzéről van szó" – tette hozzá Ujlacký. Mint mondta, a múltban az intézet elveszített néhány pert, kártérítést azonban senkinek nem ítélt meg a bíróság.

Az intézet munkatársainak meggyőződése, hogy azoknak a személyeknek, akiknek neve megjelent a titkosszolgálat nyilvántartásában, azokat az egyéneket kellene perelniük, akik őket nyilvántartásba vették. Ezek a személyek általában még élnek.

„Az intézet nem a titkosszolgálat jogi képviselője, az archív dokumentumoknak sem a szerzője, ezért nem lehet felelős az egykori titkosszolgálat működéséért“ – emlékeztetett Ujlacký.

A Nemzeti Emlékezet Intézetének küldetése, hogy a dokumentálja és feltárja az igazságot a múltunkról, védje azon emberek becsületét, tisztességét, akiket a szocializmus éveiben a kommunista rendszer bántott. Ha valaki nem tud megbékélni az igazsággal, vagyis nem tudja elfogadni azt, az intézetnek kötelessége a bíróságon védekezni“ – tette hozzá a szóvivő.