Sikerrel jár-e a felvidéki jogfosztottak állampolgársági ügyében benyújtott petíció?
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke 2012-ben felkérésre két petíciót nyújtott be Szlovákia, illetve Románia ellen az Európai Parlament Petíciós Bizottságához (PETI). Egyrészt a felvidéki jogfosztottak állampolgársági ügyében, másrészt pedig az erdélyi magyar egyházi ingatlanok ügyében lépett.
„A Szlovákia ellen benyújtott első petíciót befogadták, s arról az Európai Parlamentben (EP) politikai vita folyt, amely azzal zárult, hogy majd a kassai alkotmánybíróság döntése után folytatják a szlovák hatóságok jogsértésének kivizsgálását. Időközben egy szlovák nacionalista képviselő elérte, hogy a bizottság döntése ellenére lefolytassák az eljárást, és jogellenesen levették a napirendről. Én az Európai Unió (EU) Bíróságához fordultam, amely kimondta, hogy a levétel ellen nem lehet panaszt tenni. Az viszont már sérti az uniós polgár petíciós jogát, hogy ha egy megfelelő jogi érvelésű dokumentumot nem fogadnak be, s azt nem tűzik politikai vitára" - fogalmazott Lomnici Zoltán aki szerint ez azért fontos, mert az elmúlt évben mindkét ügyben újból petíciót nyújtott be.
Az erdélyi magyar egyházi ingatlanok ügyében pár héttel ezelőtt kapta meg az arról szóló értesítést, hogy a petíciót befogadták, mert az abban felvetett jogi probléma az EU tevékenységi körébe tartozik. "A hivatalos értesítésben a következő mondat is szerepel: A bizottság megkezdte a petíció vizsgálatát, s úgy határozott, hogy Románia brüsszeli állandó képviseletét felkéri arra, hogy az illetékes romániai hatóságok bevonásával végezze el a probléma különböző szempontjainak előzetes vizsgálatát. A petíció megtárgyalása a közeljövőben kezdődik: április 5-én Brüsszelben a nemzetközi sajtó képviselőinek jelenlétében zajlik majd a várt közmeghallgatás. A román állam válasza után politikai vitára bocsátják a kérdést. Abban, hogy ez így alakult, döntő szerepe volt Csáky Pálnak, a Petíciós Bizottság (PETI) alelnökének, akinek ezúton is köszönetet mondok, valamint Tőkés László RMDSZ-es európai parlamenti képviselőnek (Erdély), aki ezt személyes ügyként kezelte, hiszen korábban református püspök volt“ – tájékoztatta portálunkat Lomnici Zoltán, a felvidéki jogfosztottak jogi képviselője.
A felvidéki jogfosztottak ügyében benyújtott petícióval kapcsolatban Lomnici Zoltánt a napokban arról értesítették, hogy megkezdték a petíció vizsgálatát, s a döntésről tájékoztatást nyújtanak.
„Reményeinket az erősíti, hogy az általam idézett európai bírósági döntés szerint: ha az Európai Parlament megfelelő jogi érvek alapján benyújtott petíciót nem fogad be, akkor ezzel jogsértést követ el, s a bíróság kötelezheti az ügy tárgyalására. Ugyanazon jogi érveket hoztam fel 2012-ben, mint tavaly, tehát arra nem lehet hivatkozni, hogy a jogi érvek nem megfelelőek. Kiegészítettem azonban azzal, hogy a kassai alkotmánybíróság semmilyen döntést nem hozott, tehát egy jogellenes helyzet állandósult a Szlovák Köztársaságban. Reményeinket tovább erősíti az, hogy Csáky Pálnak, a PETI alelnökének befolyása van az ügyben születendő döntésre, s nagyon bízunk a segítségében. Egyébként a petícióban is jeleztem, hogy ha nem fogadják be a petíciót, akkor az EU Bíróságához fogok fordulni, és megkísérlem kikényszeríteni a befogadást. Reméljük, hogy erre nem kerül sor. Úgy tűnik, hogy ez a magyarságot érintő két párhuzamosan folyó petíció közül az erdélyi magyar egyházi ingatlanokat érintő ügy már jó úton halad a megoldás felé. Bízunk abban, hogy a felvidéki jogfosztottak ügyében is hasonló döntés születik, s mielőbb politikai vitára bocsátják a szlovák hatóságok jogsértéseit“ – magyarázta a továbbiakban az EMT elnöke.
Azt is elmondta, hogy az erdélyi magyar egyházi ingatlanokkal kapcsolatos január 20-i keltezésű levelet február vége felé kapta meg, s már április 5-re ki is tűzték a közmeghallgatást. Bízik abban, hogy a felvidéki ügyben is pozitív döntés születik, s akkor azt legkésőbb ősszel politikai vitára bocsáthatják.
„Megjegyzem: az előző évek csalódásai miatt én már nagyon óvatosan bánok az európai fórumokkal. Az tény, hogy az eddigi négy petícióm közül három már befogadásra került, a negyedikért pedig nagyon szorítok, hogy minden simán menjen, és ne kelljen bírósági úton kikényszeríteni a befogadást“ – egészítette ki az elmondottakat.
Portálunk kérdésére, hogy a felvidéki jogfosztottak állampolgársági ügyében benyújtott petícióval kapcsolatos pozitív döntés esetén mi mindenre lehet számítani, Lomnici Zoltán elmondta, az európai bíróság rámutatott arra, hogy az EP Petíciós Bizottsága politikai eszközökkel rendelkezik, tehát közvetlenül semmit sem tud kikényszeríteni a tagállamok hatóságaitól. "Maga a politikai vita azonban kényszerítő erővel bírhat, hiszen például az erdélyi ügyben Románia kénytelen számbavenni, hogy az uniós belépésekor mit vállalt, s abból mennyit teljesített (még a felét sem!), és mit kíván ez ügyben tenni. Tehát valamit mondania kell. Továbbá az önök hírportála által biztosított tájékoztatási lehetőség és a nemzetközi sajtó jelenléte, az információáramlás kényszerítő erő lehet. A bíróság az általam benyújtott kereset kapcsán egyértelműen kimondta: a PETI-nek politkai eszközei vannak, amelyeket azonban nem szabad lebecsülni, hiszen sok millió ember olvas arról, hogy egy-egy tagállam betartja-e a vállalt jogi kötelezettségeit vagy sem...“.
Végül Lomnici Zoltán ismét hangsúlyozta, ha a jogi érvek megfelelőek, de a petíciót nem fogadják be, az egyértelmű jogsértésnek számít. "Mivel ugyanezeket az érveket már egyszer felsorakoztattam, befogadták, s azt mondták, hogy azok valóban az EU működését érintik. Nagyon csodálkoznék azon, ha most ugyanazokra ellenkező véleményt mondanának. Persze, az sem rettentene vissza, mert a harcot mindenképpen folytatom, amíg ezt kérik a felvidéki jogfosztottak. Ezt a petíciót Tamás Ilonka néni, Dolník Erzsébet, Gubík László, Kassai Gyula és Fehér István kérte és alá is írta. Ez nekem lelki hátteret is ad, sugallva: nem saját elhatározásom alapján folytatok valamiféle szélmalomharcot, hanem ők számítanak rám, s ezt a küzdelmünket közösen folytatnunk kell – illúziók nélkül, de nagyon elszántan!“.