Semmitmondó kormányjelentés - Miért kevesebb százezerrel a szlovákiai magyar?

A szlovákiai magyarok száma az utóbbi 22 évben több mint százezerrel csökkent, miközben más nemzetiségek, pl. a romák és a ruszinok lélekszáma az említett időszakban emelkedett - derül ki a szlovákiai kisebbségek helyzetéről szóló jelentésből, amit ma hagyott jóvá a kormány. Az anyag szerint húsz évvel ezelőtt 567 296-an vallották magukat Szlovákiában magyar nemzetiségűnek, azaz a lakosság 10,28 százaléka. 2011-ben ez a szám 458 467-re csökkent, így a magyarok aránya jelenleg nem több 8,5 százaléknál. A legtöbb magyar Dunaszerdahelyen él, több mint 17 ezer. Arra nem világít rá az anyag, hogy konkrétan mik a szlovákiai magyarok vészes fogyásának az okai, s min kellene változtani ahhoz, hogy a közösségünk erősödjön.

A jelentés többek között a Statisztikai Hivatal által elvégzett legutóbbi népszámlálás adataira támaszkodik. Megállapítja, hogy a kisebbségek vallásosabbak, mint a szlovákok, s kiderül belőle, hogy képzettségük alacsonyabb, mint a többségi nemzeté, ami a kisebbség tagjainak munkapiaci helyzetét rontja. A nemzetiségek, illetve a nemzetiségek által lakott területek lakossága többnyire alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő állásokat tölt be, ami „nem segíti elő a kisebbségi közösségek struktúrájának megőrzést“. A figyelmes olvasó azt is megtudhatja, hogy a kisebbségek által lakott területeken jóval nagyobb mértékű a munkanélküliség, mint máshol, miáltal elmélyül a régiók közötti különbség.

A most megvitatott anyag a jelek szerint A. Nagy László volt kisebbségügyi kormánybiztos jelentésének átdolgozott változata. A "kozmetikázás" miatt sok bírálat érte a kormányhivatalt. Felmerült a hatásköri visszaélés gyanúja is. A ma jóváhagyott jelentés bírálói rámutattak arra, hogy a jelentést akkor dolgozták át, és hozták nyilvánosságra, amikor a kormánybiztosi teendők elvégzésével időközben megbízott Mária Jedlièkovának ilyen jellegű beavatkozásra nem volt hatásköre. A. Nagy László júniusban mondott le tisztségéről.

Petőcz Kálmán, a kormányhivatal Emberi Jogok és Egyenlő Bánásmód Szekciójának volt főigazgatója szerint a ma jóváhagyott anyag nem a kormánybiztos jelentése, holott annak kellene lennie. Amikor megkezdődött a jelentés tárcaközi egyeztetése figyelmeztetett: nem szerencsés az anyagot a kormány elé terjeszteni, amíg Szlovákiának még nincs kisebbségi kormánybiztosa. Õ meg van győződve arról, az eljárás nincs összhangban az érvényes előírásokkal és az idevágó törvénnyel.

"Semmiképpen nem korrekt ez az eljárás. A hatásköri törvény értelmében a kormánybiztost a kormány nevezi ki. Ebben a törvényben semmiféle rendelkezés nincs arról, hogy bármilyen kormánybiztosnak lehet helyettese, aki a kormánybiztos távollétében vagy annak nemléte esetén elláthatná annak a funkcióját. A kormány augusztusban a kormánybiztos statútumát és az "Emberjogi Tanács" statútumát megváltoztatta. Felhatalmazást adott a kisebbségi kormánybiztos statútumán keresztül a hivatalvezetőnek, Federiè úrnak, hogy ideiglenesen kinevezhesse a kormánybiztos helyettesét. Miközben egyrészt azt mondják, hogy Jedlièková csak helyettesíti a kormánybiztost, s őt nem a kormány nevezte ki, csupán egy magasabb beosztású hivatalnok, eközben ellátja a kormánybiztos összes feladatát. Ilyen helyzetben Jedlièková akár a kormányzati ciklus végéig is elláthatja a kormánybiztosi feladatkört. Ez viszont már nincs összhangban a törvénnyel! Pár hetes vagy hónapos helyettesítést még el lehetne fogadni, de azt, hogy Jedlièková a kormánybiztos összes feladatát és kompetenciáját átvállalja, illetve ellássa olyan fontos dolgokban is, amilyen a kisebbségi dotációs rendszer felügyelete és a kisebbségi jelentés megírása, az már elfogadhatatlan“ - nyilatkozta portálunknak Petőcz Kálmán.

Hrubík Béla, a kormányhivatal mellett működő nemzeti kisebbségi bizottság tagjaként részt vett azon a két héttel ezelőtti bizottsági ülésen, ahol a többség elfogadta a módosított jelentéstervezetet, ami erősen eltér attól, amit korábban juttatott el hozzájuk A. Nagy László hivatala. "A kisebbség helyzetéről általunk megfogalmazottakból semmi sem került be a kormányanyagba. Kimaradt az összes kritika, s így a módosított anyag végkicsengése az, hogy minden nagyon szép és minden nagyon jó" - mondta portálunknak. Hozzátette: augusztusban személyes konzultációk zajlottak le Jedlièková és az egyes nemzeti kisebbségek képviselői között. "Az az érzésem, hogy ezeken a külön-találkozókon történhetett valami, aminek a hatására ugyanaz az összetételű bizottság októberben elfogadta a megváltoztatott kisebbségi jelentést" – hangoztatta.

Hrubík Béla is úgy véli, hogy a jelentést törvényellenesen kozmetikázták. "Szerintem mindenképpen történt valamilyen hatásköri visszaélés, törvénysértés, mert akkoriban Jedlièková még megbízott hivatalvezető sem volt, ezért nem is terjeszthette volna elő az említett anyagot” - szögezte le.

Öllös László politológus szintén részt vett bizottsági tagként a kormány mellett működő nemzeti kisebbségi bizottság tanácskozásán. “Az ülés feszült légkörben zajlott. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala több mint 20 oldalon sorolta a jelentés-tervezettel kapcsolatos kritikáját. Az általunk időben elküldött észrevételekből semmi érdemleges nem került a tervezetbe. Az 5 magyar ajkú bizottsági tag rögtön az ülés elején kijelentette, hogy nem tudjuk támogatni ezt a jelentéstervezetet. Leszögeztük azt is, hogy ez a bizottság még tavasszal elfogadta a saját jelentését, ám ez a mostani jelentéstervezet sem tartalmilag, sem pedig a javasolt megoldások tekintetében nem abból indult ki. Nem tartalmazza sem a problémákat, sem pedig azok megoldási javaslatait. Volt egy korábbi jelentéstervezet, amit még A. Nagy László kormánybiztos idejében készítettek, de ez a mostani attól is jócskán eltér. Leszögeztük, ezt így nem tudjuk támogatni, hiszen abba sem az eredeti jelentésből, sem pedig a mi kritikus álláspontunkból semmi sem került bele. Ezért nem is szavaztuk meg. Észrevételeinkre semmiféle konkrét magyarázatot nem kaptunk” - elevenítette fel a történteket Ölös László.

Petőcz Kálmán szerint kérdéses, ki akarja majd bebizonyítani, hogy mindez nincs összhangban a jogszabályokkal. "Egyedül a szlovák nyelvű média gyakorolhatna nyomást a kormányra, hogy ne tegye ezt ilyen durva és átlátható módon. Ezért augusztusban felkínáltam a szlovák sajtónak, hogy jelentesse meg a témával kapcsolatos véleményemet, de a szlovák médiát ez nem érdekli. Pedig egy komoly ügyről, a hazai kisebbségi szervezetek túléléséről van szó!  Ami történt, nem csupán szabályellenes, hanem a demokratikus politikai kultúrával és az emberi tisztességgel sincs összhangban" - hangsúlyozta.

Petőcz szerint a kormány kétarcú. Kifelé azt mutatja, hogy Szlovákia nagyon jól áll, hiszen van emberjogi Tanácsa, kisebbségi bizottsága, megszavazott kisebbségi jelentése, ám eközben elhallgatja a valódi problémákat, s ez egy ördögi kört eredményez.

A kormányhivataltól portálunk írásban érdeklődött az említett, vitát gerjesztő kérdésekről. Egyúttal azt is megkérdeztük, hogy a közeljövőben tervben van-e a felvidéki magyarság által igényelt, a nemzeti kisebbségek kultúrájának finanszírozásáról szóló törvény elfogadása. A hivatal időt kért. A hétfőn elküldött kérdésekre egyelőre nem kaptunk választ.