Sem a bíráskodást, sem annak hitelességét nem javítják Fico és Borec javaslatai

" Sőt, a bíráskodást és annak hitelességét sem javítják – jelentették ki a Robert Fico kormányfő és Tomáš Borec igazságügyi miniszter által előterjesztett módosítási javaslatokra reagálva.

„Az lenne a valódi változás, ha valóban az etika szabályai érvényesülnének a bíráskodásban, ha a családi összefonódásokat, klientelizmust felülvizsgálnák és a felelős személyeket megbüntetnék“ – tette hozzá Katarína Javorèíková, a társulás elnöke.
Pozitív lépésnek tartaná a ZOJ a Legfelsőbb Bíróság (NS) és a Bírói Tanács (SR) elnöki tisztségét megosztanák, ezzel kiküszöbölhető lenne az egy kézben összpontosuló hatalomkoncentráció.

Érthetetlen számukra az a szándék, hogy a bírókat a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) közreműködésével újra átvilágítsák. Emlékeztetnek arra, hogy 1989 után minden hivatalban lévő bírónak át kellett esnie a CSSZFK (ÈSFR) föderatív belügyminisztériumának átvilágításán, hogy megállapítsák, együttműködött-e az Állambiztonsági Szolgálattal (ŠtB), vagy nem. „ A forradalom után a rendszerbe kerülő bírók feddhetetlenségét már a tisztség megpályázása idején át kellett világítani” – olvasható a társulás állásfoglalásában.

A bírók tevékenységét érintő törvénymódosítást a ZOJ a bírók kollektív bűnösségére alapozó megoldásnak tartja. „Többségük sem munkája, sem viselkedése miatt nem visel felelősséget az igazságszolgáltatás jelenlegi állapotáért“ – hangsúlyozzák. A betegszabadsággal vagy az otthoni munkával kapcsolatos gyanús visszaéléseket az egyénenként, az ügyben érintett bírókkal kell megoldani.
Annak okát, hogy az igazságszolgáltatás hitelességének szintje alacsony, a ZOJ leginkább a csúcsszerveket képviselő személyek, főként a Legfelsőbb Bíróság és a Bírói Tanács elnöke viselkedésében, valamint a Bírói Tanács ellentmondásos döntéseiben látják.

A társaság kifogásolta az álláspályáztatásoknál gyakran felmerülő családi összefonódásokat és a bírói döntések során tapasztalható mesterkedéseket. „A Legfelsőbb Bíróság és a Bírói Tanács elnökének szinte minden egyes nyilvános szereplése ellentétben van az erkölccsel, aki nemcsak bírálóit sértegeti büntetlenül, de az Alkotmánybíróságot és a médiákat is“ – állapítja meg a ZOJ. Komoly problémának tartják a bírók bűnügyekben történt mulasztását is, melynek következtében súlyos bűncselekmények elkövetői kerültek szabadlábra.