Schuster: népszavazással kellet volna dönteni a szakadásról

„Abban az időben nem voltam itthon. Az utolsó csehszlovák nagykövet tisztségét töltöttem be Kanadában, így a történéseket nem figyelhettem testközelből. Amikor aztán hazatértem, sokat beszélgettem a történtekről Milan Èiècsel, az Alkotmánybíróság akkori elnökével“ – emlékezett vissza a föderáció felbomlását megelőző időszakra Rudolf Schuster. „Úgy vélem, egy ilyen komoly döntésből, mint amilyen Csehszlovákia felosztása volt, nem szabadott volna kihagyni az állampolgárokat” – fűzte hozzá a volt államfő.

Elmondta: véleménye szerint referendumot kellett volna kiírni a kérdésben, s bár lehet, akkoriban még nem ment volna végbe a kettéválás, meggyőződése, hogy később elszakadtak volna egymástól a felek. „Az embereknek kellett volna határozniuk az ország sorsáról. Úgy vélem, ez igazságosabb döntés lett volna, mint a politikai” – szögezte le Schuster.

A volt köztársasági elnök kifejtette: az önálló Szlovákia 20 éves történelme legpozitívabb döntésének az ország NATO tagságának kivívását és az Európai Unióhoz való csatlakozását tekinti.

„Uniós tagságunkra pozitívan kell tekinteni, mert ha mérlegre tennénk, mennyit nyertünk a tagsággal és mennyit veszítettünk, biztosan a pozitívumok lennének túlsúlyban. Persze ma már bőven akadnak az Európai Uniót bírálók, mint ahogy a mi tagságunkat is számos kritika övezi” – fogalmazott Rudolf Schuster, aki szerint éppen azok szájából hangzik el a legtöbb bírálat, akik nem is voltak részesei az akkori történéseknek.

A volt elnök szerint a Vladimír Meèiar fémjelezte éra komoly kihívások elé állította az országot, mert Szlovákia elszigetelte magát Európától. Úgy véli, ez volt a modernkori Szlovákia legnehezebb történelmi szakasza.

„Csak 1998-at követően kopogtattunk be először Európába, hogy külföldön is komolyan vegyenek bennünket és fogadjanak minket. Kopogtattunk, hogy nagyrabecsült vendégek látogassanak el hozzánk. Egyszerűen meg kellett mutatnunk, hogy a korábbi elszigeteltség ellenére mi igenis a fejlett Európához tartozunk” – hangsúlyozta Schuster.

A volt államfő hiszi: nem szabad passzívnak lenni az Európai Unióban, hanem azon kell fáradozni, hogy Szlovákia érdekei minél tágabb értelemben érvényesüljenek. Az érdekérvényesítés példájaként a Visegrádi Négyek tagállamainak összefogását említette, ugyanakkor jelezte: más hasonló érdekek vezérelte államokkal is keresni kell a partneri kapcsolatot, mert a kis államoknak mindehhez összefogásra van szüksége.

Rudolf Schuster mindemellett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) való csatlakozás és az euró bevezetésének tényét is méltatta, mert ezek szerinte az állampolgárok életét tekintve számos pozitívummal bírnak. Mint kiemelte, az egységes fizetőeszköz révén a világ bármely országába könnyebben elutazhatunk.

Az egykori elnök azt is kifejtette: helytelen az elképzelés, miszerint az uniós tagságnak Szlovákia szempontjából csakis az előnyökről kellene szólnia.

„Egyesek úgy állnak a dolgokhoz, mintha mi immunisak lennénk a válsággal szemben. Nem tudhatjuk, mi vár ránk egy, két, vagy három év múlva. Ha nem leszünk szolidárisak másokkal, egy krízishelyzetben nekünk is hátat fordíthatnak” – véli az ex-államfő.

Az egykori, Mikuláš Dzurinda vezette kormány legnagyobb hibái közé sorolja Schuster  a gázipar és az energetikai ipar, valamint a telekommunikáció területén végrehajtott privatizációt. Nem felejtette el megemlíteni a kassai vasgyár esetét sem, ahol anélkül, hogy az állam megtartotta volna bizonyos mértékű befolyását, külföldi befektetők léptek színre.

„Úgy vélem, akkoriban rengeteg hibát követtünk el, mert legnagyobb értékeinktől váltunk meg. Azoktól az értékektől, amelyek valóban segíthettek volna az ország gazdaságának fellendítésében. Mindez külföldi kézben landolt” – mondta Schuster, aki szerint az autóiparra fektetett túlzott hangsúly révén egysíkúvá vált az ország ipara, amit szintén jelentős ballépésnek tart.

„Attól tartok, hogy ami ma előnyösnek bizonyul, a jövőben kritikus állapotot eredményezhet. Ha majd emelkednek a bérek és a befektetők kedvezőbb feltételek reményében továbbállnak Ukrajnába, Oroszországba, vagy éppen Kínába, komoly gondok léphetnek fel a növekvő munkanélküliséggel” – fogalmazta meg aggodalmait a volt államfő.