SaS: szaglászik utánunk az állam, ennek véget kell vetni!
Az elektronikus kommunikációkról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a bűnüldöző szervek kihágások és törvénysértés gyanúja esetén - hozzáférjenek az érintettek internetes kommunikációjához és telefonbeszélgetéseinek adataihoz. Ezeket a telefon- és internetszolgáltatók meghatározott ideig kötelesek tárolni, és a hatóság számára indokolt esetben hozzáférhetővé tenni.
Martin Poliaèik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) parlamenti képviselője mai sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy a törvény értelmében a szolgáltatóknak 6 hónapig kell megőrizniük a telefonbeszélgetések, 12 hónapig pedig az internetes kommunikáció adatait. Ide tartozik a forrás, a címzett, az időtartam, valamint a felhasznált kommunikációs eszköz azonosított helye.
Poliaèik negatív példaként említette, hogy a jászói (Jasov) rendőrség 12 havi kimutatást kért egy olyan polgár kommunikációjáról, aki az interneten más személynek adta ki magát, megkárosítva ezzel valaki személyiségi jogait. A rendőrség az elektronikus kommunikációról szóló törvényre hivatkozva óhajt adatokhoz jutni, holott ebben az esetben csak vétség történt, nem bűntett - figyelmeztetett a parlamenti képviselő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Németországban, Csehországban, Bulgáriában és Ciprus szigetén alkotmányellenesnek ítélte az ottani taláros testület a szóban forgó jogi normát, a svédek, az osztrákok és a görögök pedig nem is illesztették be a jogrendjükbe. Az Európai Bizottság ugyan keresetet nyújtott be ellenük, de nem bírságolta meg őket.
Poliaèik nagyon pontatlannak tartja az adatgyűjtés meghatározását a Büntető törvénykönyvben. „A bűnüldöző szervek már kihágások esetében riasztóan nagy számban kérik az adatszolgáltatást“ – nyilatkozta a honatya. 2008-ban csak 319 esetben, 2009-ben viszont már 5214 esetben kérték bíróságtól, hogy engedélyezze az adatszolgáltatást. Ezt a kérelmet csak 157-et utasította el az illetékes bíró. 2010-ben már 7417 esetben rendelte el az adatszolgáltatást a bíró a rendőrség kérésére és 7126 esetben utasította el a kérelmet. Ez az emelkedő tendencia Poliaèik szerint magáért beszél, ezért is fordulnak az alkotmánybírósághoz.
Az alkotmánybírósági beadványhoz 30 képviselői aláírásra van szükség. Poliaèik tájékoztatása szerint a javaslatot az SaS és az Egyszerű Emberek (O¼aNO) valamennyi képviselője aláírta. Hasonlóan járt el Radoslav Prochádzka a Kereszténydemokrata Mozgalomból (KDH), Lucia Žitòanská a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióból (SDKÚ-DS), Andrej Hrnèiar a Most-Híd-ból és Jana Žitòanská független képviselő.
Juraj Miškov, az SaS alelnöke az alapvető emberi jogok és szabadságok megsértésére figyelmeztetett. „Az SaS nemet mond a rendőrállamra és elutasítja a polgárok kémlelését“ – fűzte hozzá az elmondottakhoz.
Jana Kiššová, a SaS főigazgatója rámutatott: pártjuk nem vonja kétségbe az adatszolgáltatás indokoltságát komoly bűntettek esetében, de szeretnék elérni, hogy jelentéktelen ügyekben ezt ne alkalmazzák. A jelenlegi törvény - mint mondta - lehetővé teszi, hogy az emberek érdeklődését és baráti körét is feltérképezze a rendőrség. Az adatok összegezése alapján olyan információkhoz jut az egyénről a hatóság, ami már a magánéletébe való beavatkozásnak minősül – állította Kiššová.
