Ruszin közösség: iskolák és sajtó nélkül megszűnünk
POZSONY. Az Európa Tanács szakértői csoportja az elmúlt napokban tett látogatást Szlovákiában. Találkoztak a ruszin kisebbség képviselőivel, akik tájékoztattak a közösség legfőbb gondjairól. Nincs elég iskolájuk, sajtójuk, kulturális intézményük és megoldatlan a települések ruszin nyelvű megjelölése is.
Ahhoz azonban, hogy az európai szakértők megértsék a szlovákiai ruszinok problémáit, meg kellett, hogy ismerjék a közösség háború utáni történetét. A mai helyzet kialakulásához nagyban hozzá járult az, hogy a ruszinokat 1952-től a rendszerváltozásig nem ismerték el nemzeti kisebbségnek. Ez is az oka annak, hogy a többi kisebbséggel ellentétben ez a közösség gyarapodott az elmúlt évtizedekben. 2011-ben 30 százalékkal többen vallották magukat ruszin nemzetiségűnek, mint korábban, és mintegy 55 ezer ember a ruszint jelölte meg anyanyelvének.
Mindezek ellenére alig van olyan iskolájuk, ahol ruszin nyelven folyik az oktatás, és néhány iskolában tanítják a ruszin nyelvet. Ez azonban kevés, mert Kelet-Szlovákiában folyamatosan nő a ruszin nyelv oktatása iránti igény.
Égető gond, hogy nincs ruszin sajtó, és a köztévé etnikai adása „nem professzionális“ – tájékoztatták az Európa Tanács szakértő csoportját a ruszin kisebbség képviselői. Méltánytalannak tartják a „táblatörvényt“, mert a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy több településen is feltüntessék ruszin nyelven a község nevét. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy a 2021-es népszámlálás után bővülhet a „kétnyelvű“ települések listája. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján 33 településen már most ki lehetne tenni a ruszin helységnévtáblát.
A ruszinok képviselői és az Európa Tanács szakértő csoportja közötti találkozón elhangzott, hogy a nemzeti közösségek fejlődése szempontjából létfontosságú a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, amely egyrészt lefektetné a közösségi élet finanszírozásának feltételeit, illetve az önigazgatás alapelveit.
Mindezek ellenére alig van olyan iskolájuk, ahol ruszin nyelven folyik az oktatás, és néhány iskolában tanítják a ruszin nyelvet. Ez azonban kevés, mert Kelet-Szlovákiában folyamatosan nő a ruszin nyelv oktatása iránti igény.
Égető gond, hogy nincs ruszin sajtó, és a köztévé etnikai adása „nem professzionális“ – tájékoztatták az Európa Tanács szakértő csoportját a ruszin kisebbség képviselői. Méltánytalannak tartják a „táblatörvényt“, mert a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy több településen is feltüntessék ruszin nyelven a község nevét. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy a 2021-es népszámlálás után bővülhet a „kétnyelvű“ települések listája. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján 33 településen már most ki lehetne tenni a ruszin helységnévtáblát.
A ruszinok képviselői és az Európa Tanács szakértő csoportja közötti találkozón elhangzott, hogy a nemzeti közösségek fejlődése szempontjából létfontosságú a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, amely egyrészt lefektetné a közösségi élet finanszírozásának feltételeit, illetve az önigazgatás alapelveit.
Forrás
Webnoviny
