Rendőrállammá alakítja át Szlovákiát a Fico-kormány?!
POZSONY. A Szlovákiai Bírák Társulása vészjóslóan szól a kormány által tervezett igazságügyi reformról, amiről a kabinet az ellenzékkel is meg akar egyezni. Az 1326 szlovákiai bíró több mint egyharmadát tömörítő szervezet szerint főként az kifogásolható, hogy a reform alapján az összes bíró megbízhatóságát ellenőrizni kívánják.
"Jogállamban megengedhetetlenek a biztonsági ellenőrzések, amelyek az államban meglevő rendőri fölény, illetve a kormányhatalom bírói hatalom feletti felsőbbségének a megnyilvánulásai" – jelentette ki a szervezet elnöke, Dana Bystrianska, aki az ezzel az eszközzel történő visszaélések miatti aggodalmának is hangot adott – tájékoztat a Webnoviny.sk internetes portál.
A Szlovákiai Bírák Társulásának (ZSS) képviselői arra figyelmeztetnek, hogy például a bíróságok helyes működése esetén a bírák újratárgyalják a Nemzetvédelmi Hivatal (NBÚ) és a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) döntéseit is, miközben azok emberei részt vennének majd a bírák ellenőrzésében.
Alena Poláèková, a ZSS alelnöke hangsúlyozta: ekképp egy ördögi kör alakulna ki, aminek jogállamban nincs helye. Az alkotmánytörvényt, amely a bírák kötelező ellenőrzését is tartalmazná, jóváhagyása esetén már nem lehetne megtámadni az alkotmánybíróságon.
A ZSS azonban erről tájékoztatná az illetékes nemzetközi intézményeket. Poláèková úgy véli, hogy ez esetben Szlovákiának nemzetközi viszonylatban is lenne miért szégyenkeznie. A ZSS arra is rámutatott: a bíráknak már manapság is olyan kötelező vagyonbevallásokat kell tenniük, amelyek sokkal aprólékosabbak, mint más hivatások esetében.
Ez a szervezet részben egyetért a házelnök és a bírói tanács elnöki funkciójának szétválasztásával. Azzal azonban nem ért egyet, hogy a tanács elnöke ne bíró legyen. "Az ilyen gondolat teljes mértékben ellentétes a nemzetközi dokumentumokban foglaltakkal" – fejtette ki Poláèková.
A kormányhatalom azt akarja elérni, hogy a bírói tanács elnökét az elnök azon két jelölt közül válassza majd ki, akiket az alkotmánybíróság elnöke javasolna. A ZSS-nek ezzel kapcsolatban is másféle elképzelése van. Szerinte elsősorban másként kellene a tanácsot létrehozni: az 17 tagú legyen, akik közül 9 tagot a bírák, 7 tagot a parlamentben választanának meg, 1 tag pedig automatikusan a Legfelső Bíróság elnöke lenne. Azután a bírói tanács elnökét a tanács valamennyi tagja abszolút többséggel választaná meg, de csak a tanács azon 9 tagja közül, akiket a bírák juttattak be a tanácsba. A ZSS úgy látja, hogy a tervezett igazságügyi reformról folyó időszerű vita sebtében alakult ki.
A Szlovákiai Bírák Társulásának (ZSS) képviselői arra figyelmeztetnek, hogy például a bíróságok helyes működése esetén a bírák újratárgyalják a Nemzetvédelmi Hivatal (NBÚ) és a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) döntéseit is, miközben azok emberei részt vennének majd a bírák ellenőrzésében.
Alena Poláèková, a ZSS alelnöke hangsúlyozta: ekképp egy ördögi kör alakulna ki, aminek jogállamban nincs helye. Az alkotmánytörvényt, amely a bírák kötelező ellenőrzését is tartalmazná, jóváhagyása esetén már nem lehetne megtámadni az alkotmánybíróságon.
A ZSS azonban erről tájékoztatná az illetékes nemzetközi intézményeket. Poláèková úgy véli, hogy ez esetben Szlovákiának nemzetközi viszonylatban is lenne miért szégyenkeznie. A ZSS arra is rámutatott: a bíráknak már manapság is olyan kötelező vagyonbevallásokat kell tenniük, amelyek sokkal aprólékosabbak, mint más hivatások esetében.
Ez a szervezet részben egyetért a házelnök és a bírói tanács elnöki funkciójának szétválasztásával. Azzal azonban nem ért egyet, hogy a tanács elnöke ne bíró legyen. "Az ilyen gondolat teljes mértékben ellentétes a nemzetközi dokumentumokban foglaltakkal" – fejtette ki Poláèková.
A kormányhatalom azt akarja elérni, hogy a bírói tanács elnökét az elnök azon két jelölt közül válassza majd ki, akiket az alkotmánybíróság elnöke javasolna. A ZSS-nek ezzel kapcsolatban is másféle elképzelése van. Szerinte elsősorban másként kellene a tanácsot létrehozni: az 17 tagú legyen, akik közül 9 tagot a bírák, 7 tagot a parlamentben választanának meg, 1 tag pedig automatikusan a Legfelső Bíróság elnöke lenne. Azután a bírói tanács elnökét a tanács valamennyi tagja abszolút többséggel választaná meg, de csak a tanács azon 9 tagja közül, akiket a bírák juttattak be a tanácsba. A ZSS úgy látja, hogy a tervezett igazságügyi reformról folyó időszerű vita sebtében alakult ki.
Forrás
Webnoviny.sk
