Rendkívül érzékeny a krokodilok állkapcsa
WASHINGTON. A vaskos bőrű krokodilok egy új kutatás szerint érzékenyebbek az érintésre, mint az emberek.
Amerikai kutatók az aligátorok és krokodilok állkapcsa mentén található, kúp alakú bütyköket vizsgálták meg. Felfedezték, hogy a dudorokat specializálódott sejtek alkotják, érzékenyebbek az emberi ujjbegyeknél. A kutatók szerint az érzékeny pontok fontos szerepet játszanak a vízi hüllők lenyűgöző reakcióidejében a vadászat során. Az eredményekről a Journal of Experimental Biology folyóirat számolt be.
Duncan Leitch, a Vanderbilt Egyetem kutatója és a vizsgálat társszerzője szerint a krokodilok állkapcsa egyedülállónak tűnik, és már-már az emberi kéz taktilis funkcióinak némelyikét hordozza. Leitch magyarázata szerint, mivel a krokodilok mellső végtagjai túl rövidek a markoláshoz, állkapcsukat használják az anyai gondoskodásra – finoman feltörik vele a tojásokat, és utódaikat a szájukban szállítják.
Ez a viselkedés arra utal, a krokodilok, aligátorok és a család más tagjai állkapcsa, a jól ismert óriási harapási erő mellett nagyon szabályozott mozgásokra is képes.
A krokodilfajok állkapcsát fekete dudorok pettyezik, a kutatók azonban mostanáig nem tudták kideríteni, mi lehet a rendeltetésük eme képződményeknek. A bütykökről korábban azt feltételezték, hogy elektromos vagy mágneses mezőt érzékelő receptorok, folyadék kiválasztásra alkalmas pórusok vagy a sótartalmat detektálják.
A laboratóriumban Leitch letesztelte, hogyan reagálnak ezek a képződmények számos stimulációra. Nem észlelt reakciót a sótartalomra vagy elektromos mezőkre, azonban az érintés kulcsfontosságú reakciókiváltónak bizonyult. A bütykök belső struktúrájának elemzése felfedezte, hogyan is működnek.
"Kiderült, hogy számos specializálódott receptorsejt-típus található bennük, melyek nagy része hasonlít az emberi bőrben lévőkhöz” – mondja. Mikroszkóp alatt vizsgálva számos szabad idegvégződést talált a bütykök felszíne közelében, a bőr alsóbb rétegeiben pedig nyomás- és rezgésérzékeny struktúrákra bukkant.
Leitch megvizsgálta az idegi struktúrákat, és kiderítette, hogy a vizsgált nílusi krokodilok és mississippi aligátorok állkapcsukban idegek érzékeny hálózatával rendelkeznek, amely áthalad a koponyán, mielőtt a dudorokban végződne. Úgy véli, ez az elrendeződés – a hálózat javarészt koponyán belüli elhelyezkedése – segíthet megvédeni az idegeket a vadászat vagy önvédelem agresszív pillanatai folyamán.
Duncan Leitch, a Vanderbilt Egyetem kutatója és a vizsgálat társszerzője szerint a krokodilok állkapcsa egyedülállónak tűnik, és már-már az emberi kéz taktilis funkcióinak némelyikét hordozza. Leitch magyarázata szerint, mivel a krokodilok mellső végtagjai túl rövidek a markoláshoz, állkapcsukat használják az anyai gondoskodásra – finoman feltörik vele a tojásokat, és utódaikat a szájukban szállítják.
Ez a viselkedés arra utal, a krokodilok, aligátorok és a család más tagjai állkapcsa, a jól ismert óriási harapási erő mellett nagyon szabályozott mozgásokra is képes.
A krokodilfajok állkapcsát fekete dudorok pettyezik, a kutatók azonban mostanáig nem tudták kideríteni, mi lehet a rendeltetésük eme képződményeknek. A bütykökről korábban azt feltételezték, hogy elektromos vagy mágneses mezőt érzékelő receptorok, folyadék kiválasztásra alkalmas pórusok vagy a sótartalmat detektálják.
A laboratóriumban Leitch letesztelte, hogyan reagálnak ezek a képződmények számos stimulációra. Nem észlelt reakciót a sótartalomra vagy elektromos mezőkre, azonban az érintés kulcsfontosságú reakciókiváltónak bizonyult. A bütykök belső struktúrájának elemzése felfedezte, hogyan is működnek.
"Kiderült, hogy számos specializálódott receptorsejt-típus található bennük, melyek nagy része hasonlít az emberi bőrben lévőkhöz” – mondja. Mikroszkóp alatt vizsgálva számos szabad idegvégződést talált a bütykök felszíne közelében, a bőr alsóbb rétegeiben pedig nyomás- és rezgésérzékeny struktúrákra bukkant.
Leitch megvizsgálta az idegi struktúrákat, és kiderítette, hogy a vizsgált nílusi krokodilok és mississippi aligátorok állkapcsukban idegek érzékeny hálózatával rendelkeznek, amely áthalad a koponyán, mielőtt a dudorokban végződne. Úgy véli, ez az elrendeződés – a hálózat javarészt koponyán belüli elhelyezkedése – segíthet megvédeni az idegeket a vadászat vagy önvédelem agresszív pillanatai folyamán.
Forrás
hirado.hu
