Pozsonyban tárgyalt Potápi Árpád János az MKP 100 napja megválasztott vezetőivel

„A mai látogatást úgy értékeljük, hogy az a munka, amit a párt új vezetése éppen 100 napja elkezdett, teljes mértékben élvezi a magyar kormány támogatását. Az eddigi tevékenység a mai látogatással is megerősítést kap” – mondta a házigazda, Menyhárt József, hozzátéve, „nagyon fontos az a bizonyosság, hogy a támogatás és a bizalom töretlen a magyar kormány részéről.” Ezt megerősítve, hasonló szellemben nyilatkozott Potápi Árpád János is, hangsúlyozva azt is, hogy a pártban az eddigi munkát a helyzetfelmérés jelentette, most azonban már a magyar párt politikai céljainak a megfogalmazása következhet, s ebben teljes támogatásáról biztosította az MKP-t.

Az MKP vezetői Potápi Árpád Jánossal áttekintették a nemzetpolitikai kérdéseket és az aktuálpolitika kiemelt ügyeit is, amelyben jelenleg prioritása van a magyar kvótareferendumnak, melyen a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek. A magyar kormányzat ez ügyben a mozgósításra helyezte a hangsúlyt. „Az nem kérdés, hogy a kényszerbetelepítésekkel kapcsolatban mi az embereknek a véleménye, épp ezért azon kell dolgozni, hogy minél többen menjenek el szavazni, minél többen éljenek szavazati jogukkal” – fogalmazott az államtitkár. Potápi szerint a népszavazás eredménye Szlovákia számára is fontos lesz, hiszen a szlovák közvélemény ez ügyben nem tér el a magyartól, így tehát „Pozsony számára is hivatkozási alap lehet a népszavazás eredménye”.

Az államtitkár a V4-ek megerősödött kapcsolatrendszere mellett ezúttal is hangsúlyozta, hogy a szlovák és a magyar kormány viszonya is pozitív irányban változott az elmúlt időszakban, a kölcsönös együttműködés bizalomra épül, hiszen a migránskérdés kapcsán hasonló válaszokat adnak Pozsonyban és Budapesten, s így a magyar kormány a Brüsszellel folytatott harcban nincs egyedül. „Ugyanakkor vannak kérdések a két ország viszonyában, amelyek máig nem tisztázottak, mint például a kettős állampolgárság ügye vagy a nyelvi jogok kérdése, s ezeket a témákat nem szabad feladni” – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

A megoldatlan kérdések egyike a kisiskolák helyzete, mert bár a kötelező diáklétszámot a szlovák kormány júniusban törvénymódosítással eltörölte, de a finanszírozásukat már nem rendezte. A magyar kormány még az év elején a helyzet rendezése híján egymilliárd forintos támogatást helyezett kilátásba a közel száz veszélyeztetett kisiskola számára. Portálunk kérdésre, hogy a létükben továbbra is veszélyben lévő intézmények számolhatnak-e a magyar kormányzat segítségével, Potápi Árpád János elmondta, a magyar kormány ezt az ügyet nem tekinti lezártnak, információik is vannak arról, hogy közel félszáz iskola nem látja helyzetét biztosítottnak, készek tehát erről tárgyalni.

A mai találkozón szó esett az MKP elmúlt 100 napjáról is, az eddig elvégzett munkáról. A párt elnöke megválasztásakor első lépésként azt a célt tűzte ki, hogy az összes járást végiglátogatja. Mint mondta, a járási szervezetek már mintegy felét felkereste, s az eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a párt kötelékébe tartozók elszántak, dolgozni akarnak, van azonban ahol a korábbi működés javításra szorul, s megújulására van szükség. A pártelnök úgy véli, eddig az új vezetés a kommunikáció terén tette a legtöbbet, hiszen a sajtó nyilvánossága előtt témákat nyitottak meg, például oktatásügyben, avagy a nyelvi jogok terén.

Potápi Árpád János az MKP-val folytatott megbeszélése után részt vett a most alakult Pozsonyi Magyar Szakkollégium megnyitóján is. A nemzetpolitikai államtitkárság a Pozsonyi Casinó épületében elhelyezést nyert szakkollégiumot 25 millió forinttal támogatta. Ez a kezdeményezés lehetőséget nyújt a Pozsonyban magyarul vagy államnyelven tanuló diákoknak, hogy magyar környezetben lakjanak. „Ez megtarthatja őket magyarságukban és megerősítheti őket identitásukban“ – fogalmazott az államtitkár, aki úgy véli, az is fontos, hogy egy újabb magyar intézménnyel bővül a szlovák főváros. „A szakkollégium nemcsak oktatási, hanem kulturális rendezvényeknek is a színhelye lehet, s nem utolsósorban kiemelkedő szerepe lehet a magyar értelmiségképzésben. A cél az, hogy ezek a fiatalok itt maradjanak szülőföldjükön, s itt gazdagítsák tudásukkal a magyar közösséget“ – mondta Potápi Árpád János.

A szakkollégiumba összesen 36 diák jelentkezett, 16-ot vettek fel, s végül 15-en íratkoztak be.