Potápi: Széleskörű összefogásra van szükség a felvidéki magyarság megmaradásához
Potápi Árpád János első hivatalos pozsonyi tárgyalásának elsődleges célja volt, hogy a magyar szervezetek vezetőivel közösen vitassák meg azokat a feladatokat, terveket és kitörési pontokat, amelyek kulcsfontosságúak a felvidéki magyarság megmaradása szempontjából. A nemzetpolitikai államtitkár külön megbeszélést folytatott a kulturális és oktatásügyi szervezetek vezetőivel, majd a történelmi egyházak képviselőivel találkozott, s végül az ifjúsági szervezetek vezetői számoltak be helyzetükről.
A találkozó után tartott sajtótájékoztatón Berényi József, az MKP elnöke elmondta, a megbeszéléseken számba vették, mit végeztek el eddig a szervezetek, és mik a közeli jövő tervei. "A mai tárgyaláson azt szerettük volna elérni, hogy egy rövid, de átfogó elemzés készüljön arról, hogy mik a legnagyobb kihívásai ma az itt élő magyarságnak" - mondta az MKP elnöke, aki szerint keresni kell a megoldásokat a felvidéki magyarság számaránya ugyanis húsz év alatt 110 ezerrel csökkent, a szervezeteknek tehát választ kell adniuk arra, hogy milyen eszközökkel állítható meg a magyar közösség fogyása. „A megoldáskeresés terén és egyéb tekintetben is nagyon fontosnak tartjuk a magyar kormány eddigi segítségét, és a jövőben is számítunk rá“ – fogalmazott az MKP elnöke, aki szerint eredmény csak összefogással érhető el.
A széleskörű társadalmi és civil összefogás szükségességét hangsúlyozta a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkára is. „Célunk a közös gondolkodás és a közös álláspont kialakítása” – mondta Potápi Árpád János, aki ismételten hangsúlyozta azt is, hogy a magyar kormány stratégiai partnerének a Magyar Közösség Pártját tartja, amely egyedül képviseli etnikai alapon Szlovákiában a felvidéki magyarságot, és a pártot tekintik a magyar közösség hiteles politikai érdekképviseletének is.
Potápi Árpád János azt is hangsúlyozta, hogy a felvidéki magyarság gondjait csak a magyar szervezetek együttgondolkodásával lehet megoldani. A megmaradás egyik fontos eleme az oktatáspolitika. Mint elmondta, az oktatásüggyel foglalkozó szakmai szervezetek vezetőivel a szlovák kormány tervezett lépéseit vették számba, amelyek fenyegetést jelenthetnek a közoktatási intézmények létére. Az államtitkár szerint olyan közös álláspontot kell kialakítani, amivel a legtöbb oktatási intézmény megtartható, mégha bizonyos iskolák bezárása valószínűleg elkerülhetetlen is lesz. „Ésszerű döntéseket kell hozni” – fogalmazott Potápi, aki szerint ezt a rendkívül érzékeny kérdést szakmai oldaláról kell megközelíteni, ezért úgy véli, az MKP-nak és a szakmai szervezeteknek elébe kellene menniük a szlovák kormány döntésének, és a kisiskolák ügyében olyan konkrét javaslatot letenni az asztalra, amely minden szempontot figyelembe vesz, ugyanakkor biztosítja a működőképes iskolahálózatot.
A katolikus, református és evangélikus egyház vezetőivel folytatott megbeszélésen is sok szó esett a gondokról - a paphiányról, a hívek számának csökkenéséről - de az egyházhoz köthető közösségi élet fontosságáról is. „A magyarság megtartásában kiemelt szerepe van a történelmi egyházaknak” – fogalmazott az államtitkár, s ugyancsak kulcsfontosságúnak nevezte az ifjúsági szervezetek közösségmegtartó feladatát is.
A magyar kormányzat évente mintegy 20 milliárd forintot fordít a nemzetpolitikára, a külhoni magyar közösségek támogatására. Arra az újságírói kérdésre, hogy várható-e változás a támogatások keretösszege tekintetében, illetve a támogatási rendszer szabályaiban, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, jelentős növekedés nem várható, a támogatások nagyságrendje tehát a 2015-ös évben az idei szinten marad. Az oktatási-nevelési támogatás rendszerében viszont elképzelhető, hogy lesznek változások. Ugyanakkor, mint mondta, a kormányzat keresi a források további növelésének a lehetőségét. Jelenleg folyamatban van a fejlesztési lehetőségek számbavétele, ami projekttervek gyűjtését is jelenti Kárpát-medence-szerte, s a jövőben ez is hozzájárulhat majd a külhoni magyar közösségek támogatásának a bővítéséhez.
