2016. március 18., 13:19

Posztok elosztása - szakmaiság helyett politikai szempontok alapján

POZSONY. Új kormány - a zsákmány újraelosztása. Mint a múltban, a kormánykoalíció négy pártja ezúttal is az állami hivatalok és vállalatok tisztségeinek százait osztja el egymás közt. Nem úgy mint Nyugat fejlett országaiban, ahol az állami hivatalok és vállalatok vezető pozícióit szakemberek töltik be, és nem politikai jelöltek.

Ha az állam működőképes lenne, az államigazgatás vezető pozícióit tapasztalt, az adott területen sokéves gyakorlattal rendelkező szakemberek töltenék be. Ezzel eltérően a helyzet minden egyes parlamenti választásokat követően szinte olyan, mint egy földrengés, mert a vezető pozíciók ismeretségeknek és kapcsolatoknak köszönhetően vannak leosztva. A politikai jelöltek - a járási hivataloktól a legmagasabb állami hivatalokig - gyakran azt sem tudják, mi fán terem az adott hivatal. Hasonlóképpen vannak leosztva az állami tulajdonban lévő (megközelítőleg 40) cégek jól fizetett tisztségei is. A kinevezés nemcsak az elnökségek és felügyelő tanácsok összetételét érinti, de több száz alacsonyabb szintű, menedzseri pozíciót is.

A politikusok kiszolgálói

Az Állami Közszolgálati Hivatal (Úrad pre štátnu službu) volt vezetője, ¼ubomír Plai "út a pokolba" hasonlattal jellemezte a pártok jelöltjeinek vezető pozíciókba való kinevezését. Arra is figyelmeztetett, hogy Szlovákia még mindig "a zsákmány a győztesé vagy a győztes mindent visz" aranyszabályhoz tartja magát. A gyakorlatban ez gátat vet annak, hogy a felelős pozíciókat képzettségüknek, képességeiknek vagy a szakmai előmenetelt megérdemlő szakemberek kapják.

"Reménytelen az ügy, és a társadalomra, az ország gazdasági fejlődésére és konkurenciaképességére rendkívül negatív hatással van, ugyanis nincs aki irányítson" - magyarázta Plai. Mint mondta: nem is csoda hogy virágzik a klientelizmus és a korrupció, ugyanis a hivatalokban ülő pártkatonáknak nem érdeke, hogy megakadályozzák. "Hogyan is tehetnék, hisz  a politikusok madzagon rángatják őket. Szót kell fogadniuk, különben lecserélik őket. Teljes mértékben kiszolgálják a csupán saját céljaikat követő politikusokat. A közérdek számukra nem létezik" - hangsúlyozta az Állami Közszolgálati Hivatal szakembere.

"A politikával átszőtt állami hivatalok és cégek - főként a rendőrség, ügyészség és a bíróságok esetében - rendkívül rossz hatással vannak a társadalomra nézve. Örökösen korrupcióellenes harcot folytatunk, korrupcióellenes csomagokat gyártunk, miközben a megoldás egyszerű: olyan pártot kell választani, aki megszabadítja az államigazgatást a politikától" - javasolta Plai. Mint ahogy azt Nagy-Britanniában tették 163 évvel ezelőtt. Olyan alapelveket fogadtak el, mely gátat vet a közszolgálat destabilizálásának, ami a skandináv országokban is nagyon jól működik, ily módon a korrupció rendkívül alacsony.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás idején Szlovákia is vállalta az államigazgatás politikamentességét. Mikuláš Dzurinda első kormánya 2002 márciusában létrehozta a Közszolgálati Hivatalt, melynek az államigazgatás ellenőrzése lett volna a feladata. Az unióhoz való csatlakozást követően azonban a politikusok ezt a vállalást mellékvágányra állították. "Lassan leépítették, megfosztották jogköreitől, mindent megtettek, hogy eltűnjön" - magyarázta Plai, a nevezett hivatal volt igazgatója. Annak idején az egyik legfőbb bírálója Ivan Mikloš pénzügyminiszter volt. Túlságosan költségesnek és kevésbé hatékonynak tartották. A Szlovák Demokratikus és Kersztény Unió (SDKÚ) javaslatára végül 2006 májusában megszüntették. Plai ezt akkor azzal magyarázta, hogy a politikai pártoknak szüksége volt rá, hogy a választások előtt "motiválják tagjaikat, állami hivatalokat ígérjenek nekik", aminek megakadályozása érdekében a hivatal létrejött.

Van pozitív példa - politikai akarat nincs

A politikai partnerek "jutalmazását" a többi kelet-európai országban sem sikerült száműzni a közéletből. Hasonló a helyzet Lengyelországban és Csehországban is. Egyedül az észteknek sikerült előrelépniük a kérdésben.

A közigazgatásban független szakembereknek kellene dolgozniuk. Csak akkor lehet biztosítani a közérdek pártatlan szolgálatát, ami érvényes az állami cégekre is. Erről szól a világhálón 2011-ben kirobbant a Gorilla-ügy is. Bár a különféle cégek vezetőit pályázatok útján választják ki, átláthatóságuk nem szavatolt.

"A pályázatok gyakran csak formálisan, ugyanakkor testreszabottan vannak kiírva, nincs szó igazi megmérettetésről" - nyilatkozta Emília Sièáková-Beblavá, a Transparency International Slovensko társaság munkatársa. Úgy véli, ma még kérdés, megéri-e Szlovákia valaha is, hogy véget ér a "politikai adok-kapok", hogy a szakemberek kiválasztása a képességektől és szakmai rátermettségtől függ majd? Mint arra Sièákova-Beblavá rámutatott, az új közszolgálati törvény egy éve Robert Fico kormányának javaslata volt, végül nem ment át a törvényhozásban. "A közszolgálat szakmai alapokon kellene, hogy működjön, de hogy az új kormány hogyan állapodik meg a kérdésben, nem lehet tudni" - jegyezte meg a társaság munkatársa.

Plai is pesszimista. A politikusok csupán beszélnek és ígérgetnek. "Nem oldják meg a kérdést. A közérdekkel teljesen ellenkezőek a céljaik. Semmi sem változik, míg a közvélemény nem gyakorol nyomást rájuk" - zárta le a témát a szakember. Ha a szakterületet mégis sikerülne politikamentessé tenni, felügyeletét egy független szervre kellene bízni, mely évente beszámolna működéséről, illetőleg figyelmeztetne a hibákra.

A független szerv felügyelete alá az alábbi hivatalok tartozhatnának: a Szociális Biztosító (SP), Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR), Pénzügyi Igazgatóság (FR), Nemzeti Munkafelügyelet (NIP), Állami Tartalékalap (SŠHR), Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS), Állami Földalap (ŠPF), Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal (ÚGKaK), Árszabályozási Hivatal (ÚRSO), Monopóliumellenes Hivatal (PMÚ), Közbeszerzési Hivatal (ÚPVO), Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ), Számvevőszék (NKÚ), Elektronikus Kommunikációt és Postai Szolgáltatásokat Szabályozó Hivatal (RÚ). A hivatalok igazgatóit meghatározott időre választanák, s a leváltásuk is hasonlóképpen történne.

Az állami vállalatok közül az alábbiakról lenne szó: Transpertol, Szlovák Gázművek (SPP), Szlovák Villamos Művek (SE), Nyugat-szlovákiai Villamos Művek (ZSE), SEPS, M.R. Štefánik Repülőtér, Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalat (SAD), Vízgazdálkodási Építkezési Vállalat (VV), vasúti közlekedési vállalatok, Szlovák Útkezelő Vállalat (SSC), Nemzeti Autópálya- kezelő Társaság (NDS), Szlovák Posta (SP), Szlovák Hajózás és Kikötők (SPaP), szlovákiai repülőgép szervizelés és a TIPOS. 

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy az elkövetkező időszakban ezen hivatalok és vállalatok vezetői posztjának az elosztása hogyan történik, melyik párthoz mi kerül majd.

Megosztás