Politológusok: Kiska nem beszélt a korrupcióról
POZSONY. Andrej Kiska köztársasági elnök parlamenti beszédében hiányzott a korrupciónak mint Szlovákia legnagyobb problémájának konkrét megnevezése – vélik politológusok. Ján Baránek hiányolta, hogy az államfő nem mondta ki világosan, hogy a korrupciót oligarchák hozzák létre, képviselőik pedig ott ülnek a parlamentben és a kormányban.
Ján Baránek politológus elmondta, nem vette észre, hogy az elnök beszédében egyszer is elhangzott volna a korrupció kifejezés. „Ha a köztársasági elnök az egyik oldalon azt mondja, manapság mennyire fontosak a szavak és a szimbólumok, ő maga nem használta ki ezt a lehetőséget, mert a korrupciót nem fogalmazta meg explicit módon Szlovákia legnagyobb problémájaként. Meglepett, hogy miért tért ki a téma elől” – mondta Baránek, de hozzátette, Kiska helyesen választotta az egészségügy, oktatásügy, védelem, külpolitika, romakérdés és a bűnüldözés témáit.
A politológus azt is értékelte, hogy Kiska az igazságszolgáltatás fogalmát a törvények formalizmusa fölé emelte. Véleménye szerint ez volt az elnök beszédének legvilágosabb pillanata, amely által eltért az elődeitől.
Baránek fontos ténynek tartja azt, hogy Kiska az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban megfogalmazta, az Oroszországgal folytatott kölcsönös tárgyalások során nem érhető el sikeres eredmény, az csak az Európai Unió lépesihez kötődik. Ez az a pont, ahol a szakember szerint Kiska a leginkább támadta Robert Fico kormányfőt. Baránek egyetért Kiskának a menekültekhez való hozzáállásával, mivel az elnök különbséget tett a gazdasági bevándorlók és a menekültek között, akik életveszélyben vannak, és humánus eljárást javasolt az ügyben.
A politológus egyetért azzal, hogy erősíteni kell a visegrádi négyek közti együttműködést. Baránek hozzátette, tudatosítani kell, hogy a V4-ek legalább két országával, Csehországgal és Magyarországgal közös a történelmünk, kulturális és családi kapcsolatok is összekötnek minket. Hozzátette, a menekültproblémát illetően a V4-ek közös fellépése hatékonyabb lehet, mintha minden ország egyedül próbálná megoldani a problémát.
A köztársasági elnök kritizálta az igazságszolgáltatást is. Baránek ennek kapcsán rámutatott: egy átlagpolgár elég ritkán kerül kapcsolatba a bíróságokkal, de az igazságszolgáltatás a demokrácia pilléreinek egyike. A figyelem, amelyet az elnök az igazságszolgáltatásnak szentelt, Baránek szerint jogos és lényeges. „Ha a köztársasági elnök arról beszél, hogy vissza kell szereznie az állampolgárnak az államba vetett bizalmát, ez első sorban azt jelenti, hogy vissza kell szerezni az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat” – véli Baránek.
A politológus szerint Kiska jogosan állapította meg, hogy nem elegendő a védelemre fordított pénz, mivel nem fordítunk erre akkora összeget, amire köteleztük magunkat a NATO-ba való belépéskor.
Baránek véleményét Rastislav Tóth politológus is osztja. Mint mondta, Andrej Kiska beszéde úgy volt szigorú, hogy közben senkit sem bántott igazán. „Beiktatási beszédéhez képest a mostani országértékelő felszólalása csalódást jelent” – szögezte le Tóth. A legnagyobb problémának azt nevezte, hogy az elnök nem beszélt a korrupcióról. A politológus bírálta azt is, hogy a beszéd nem igazodott egy egységes koncepcióhoz.
A politológus azt is értékelte, hogy Kiska az igazságszolgáltatás fogalmát a törvények formalizmusa fölé emelte. Véleménye szerint ez volt az elnök beszédének legvilágosabb pillanata, amely által eltért az elődeitől.
Baránek fontos ténynek tartja azt, hogy Kiska az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban megfogalmazta, az Oroszországgal folytatott kölcsönös tárgyalások során nem érhető el sikeres eredmény, az csak az Európai Unió lépesihez kötődik. Ez az a pont, ahol a szakember szerint Kiska a leginkább támadta Robert Fico kormányfőt. Baránek egyetért Kiskának a menekültekhez való hozzáállásával, mivel az elnök különbséget tett a gazdasági bevándorlók és a menekültek között, akik életveszélyben vannak, és humánus eljárást javasolt az ügyben.
A politológus egyetért azzal, hogy erősíteni kell a visegrádi négyek közti együttműködést. Baránek hozzátette, tudatosítani kell, hogy a V4-ek legalább két országával, Csehországgal és Magyarországgal közös a történelmünk, kulturális és családi kapcsolatok is összekötnek minket. Hozzátette, a menekültproblémát illetően a V4-ek közös fellépése hatékonyabb lehet, mintha minden ország egyedül próbálná megoldani a problémát.
A köztársasági elnök kritizálta az igazságszolgáltatást is. Baránek ennek kapcsán rámutatott: egy átlagpolgár elég ritkán kerül kapcsolatba a bíróságokkal, de az igazságszolgáltatás a demokrácia pilléreinek egyike. A figyelem, amelyet az elnök az igazságszolgáltatásnak szentelt, Baránek szerint jogos és lényeges. „Ha a köztársasági elnök arról beszél, hogy vissza kell szereznie az állampolgárnak az államba vetett bizalmát, ez első sorban azt jelenti, hogy vissza kell szerezni az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat” – véli Baránek.
A politológus szerint Kiska jogosan állapította meg, hogy nem elegendő a védelemre fordított pénz, mivel nem fordítunk erre akkora összeget, amire köteleztük magunkat a NATO-ba való belépéskor.
Baránek véleményét Rastislav Tóth politológus is osztja. Mint mondta, Andrej Kiska beszéde úgy volt szigorú, hogy közben senkit sem bántott igazán. „Beiktatási beszédéhez képest a mostani országértékelő felszólalása csalódást jelent” – szögezte le Tóth. A legnagyobb problémának azt nevezte, hogy az elnök nem beszélt a korrupcióról. A politológus bírálta azt is, hogy a beszéd nem igazodott egy egységes koncepcióhoz.
Forrás
Pravda.sk, TASR
