Politológus: Kiska bizonyos mértékben csalódást okozott
POZSONY. Andrej Kiska köztársasági elnök még mindig keresi hivatali énjét – nyilatkozta Ján Baránek politológus. Véleménye szerint Kiskának beiktatási esküje során tett ígéretéhez híven sikerült pártatlannak és pártonkívülinek maradnia, ám az is fontos, mit ígért az államfő a választási kampány során – jegyezte meg Baránek.
Kiska azt ígérte, tevékeny köztársasági elnök lesz – emlékeztetett a politológus. „Megígérte a botrányok nevesítését, találkozókat a miniszterekkel és azt is, hogy államfőként aktív lesz. Viliam Èislák egészségügyi miniszter beidézésén kívül ilyesmi nem történt. Túlságosan passzív“ – fejtette ki.
Ján Baránek ellentmondásos lépésnek nevezte, hogy Kiska aláírta a kereskedelmi törvénykönyv módosítását, aminek alapján a kormány a Váhosta-ügyet megoldotta. Ugyanakkor az államfő vagy tíz okot is felsorolt, miért nem tetszik neki a törvény. „Teljesen logikátlan“ – jegyezte meg a politológus.
Véleménye szerint Kiskának megválasztása óta eltelt egy évben volt elég alkalma arra, hogy „halljuk őt“. Bár nincs végrehajtó hatalma, világosan megfogalmazhatja, mely területeken lát problémákat. Baránek szerint ilyen alkalom volt Ján Figeľ parlamenti alelnöknek a Váhostav-ügy miatti visszahívására tett kísérlet is.
Az államfő eddigi ténykedését a politológus „bizonyos mértékig csalódásnak nevezte“. Véleménye szerint voltak világos pillanatai is, de „egészében véve a vártnál passzívabb volt“.
Ugyanakkor a Focus közvélemény-kutató ügynökség friss felmérése szerint a lakosság közel háromnegyede, 72 százaléka elégedett azzal, ahogyan Andrej Kiska ellátja az elnöki teendőket. A felmérés résztvevőinek 18,1 százaléka elégedetlen az államfővel, s mintegy 10 százalékuk nem akart állást foglalni ebben a kérdésben.
A közvélemény-kutatás eredményei alapján Andrej Kiska a jobbközép pártok választói körében a legnépszerűbb. A Háló (Sieť) választóinak 92 százaléka, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) támogatóinak 87 százaléka, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) szimpatizánsainak 86 százaléka, a Most-Híd választóinak 85, illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatóinak 81 százaléka értékelte pozitívan tevékenységét. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) szimpatizánsai között ez az arány 66, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) esetében pedig 51 százalék.
Andrej Kiskát 2014. június 15-én iktatták be tisztségébe. Beiktató beszédében kiemelte: „nem voltam sem a kormány, sem az ellenzék jelöltje. Köztársasági elnökként is pártatlan és pártok fölötti leszek”. Ugyanakkor azt is kijelentette, kérdéseket fog feltenni, s a válaszokat is hallani akarja majd.
Andrej Kiska - Michal Kováèot, Rudolf Schustert és Ivan Gašparovièot követően – a 2014. március 29-i köztársaságielnök-választás második körében került az államfői posztra. A Központi Választási Bizottság (ÚVK) közzétett hivatalos adatok szerint 1 375 065 választásra jogosult polgár adta rá voksát, ami leadott szavazatok 59,38 százaléka. A szavazatok aránya az államfőválasztás második körében is 50, 48 százalék volt a jelenlegi államfő javára. Robert Fico jelenlegi miniszterelnök a választásra jogosult polgárok 893 841 szavazatát mondhatta magáénak, ami az összes érvényes leadott szavazat 40,61 százalékát teszi ki.
Ján Baránek ellentmondásos lépésnek nevezte, hogy Kiska aláírta a kereskedelmi törvénykönyv módosítását, aminek alapján a kormány a Váhosta-ügyet megoldotta. Ugyanakkor az államfő vagy tíz okot is felsorolt, miért nem tetszik neki a törvény. „Teljesen logikátlan“ – jegyezte meg a politológus.
Véleménye szerint Kiskának megválasztása óta eltelt egy évben volt elég alkalma arra, hogy „halljuk őt“. Bár nincs végrehajtó hatalma, világosan megfogalmazhatja, mely területeken lát problémákat. Baránek szerint ilyen alkalom volt Ján Figeľ parlamenti alelnöknek a Váhostav-ügy miatti visszahívására tett kísérlet is.
Az államfő eddigi ténykedését a politológus „bizonyos mértékig csalódásnak nevezte“. Véleménye szerint voltak világos pillanatai is, de „egészében véve a vártnál passzívabb volt“.
Ugyanakkor a Focus közvélemény-kutató ügynökség friss felmérése szerint a lakosság közel háromnegyede, 72 százaléka elégedett azzal, ahogyan Andrej Kiska ellátja az elnöki teendőket. A felmérés résztvevőinek 18,1 százaléka elégedetlen az államfővel, s mintegy 10 százalékuk nem akart állást foglalni ebben a kérdésben.
A közvélemény-kutatás eredményei alapján Andrej Kiska a jobbközép pártok választói körében a legnépszerűbb. A Háló (Sieť) választóinak 92 százaléka, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) támogatóinak 87 százaléka, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) szimpatizánsainak 86 százaléka, a Most-Híd választóinak 85, illetve a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatóinak 81 százaléka értékelte pozitívan tevékenységét. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) szimpatizánsai között ez az arány 66, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) esetében pedig 51 százalék.
Andrej Kiskát 2014. június 15-én iktatták be tisztségébe. Beiktató beszédében kiemelte: „nem voltam sem a kormány, sem az ellenzék jelöltje. Köztársasági elnökként is pártatlan és pártok fölötti leszek”. Ugyanakkor azt is kijelentette, kérdéseket fog feltenni, s a válaszokat is hallani akarja majd.
Andrej Kiska - Michal Kováèot, Rudolf Schustert és Ivan Gašparovièot követően – a 2014. március 29-i köztársaságielnök-választás második körében került az államfői posztra. A Központi Választási Bizottság (ÚVK) közzétett hivatalos adatok szerint 1 375 065 választásra jogosult polgár adta rá voksát, ami leadott szavazatok 59,38 százaléka. A szavazatok aránya az államfőválasztás második körében is 50, 48 százalék volt a jelenlegi államfő javára. Robert Fico jelenlegi miniszterelnök a választásra jogosult polgárok 893 841 szavazatát mondhatta magáénak, ami az összes érvényes leadott szavazat 40,61 százalékát teszi ki.
frissítve 11:46
Forrás
Webnoviny.sk
