Politológus: a visegrádi négyeknek vége, Fico szétverte
Pehe szerint úgy tűnik, hogy az állítólagosan nyomorék és akcióképtelen Európai Unió – ahogy a cseh kommentátorok és politikusok alig egy éve az unióról vélekedtek, s példaként éppen a visegrádi négyeket állították – vitorlája új szelet kapott.
Az EU kemény magja
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök májusi megválasztását követően az euróövezet körül kialakulóban lévő EU kemény mag ismét komoly beszédtéma lett. A cseh politológus szerint Szlovákiának, ahol szintén euróval fizetnek, nagyon gyorsan tisztáznia kellett, hová szeretne tarozni. Fico egy csapásra megoldotta a dilemmát: Szlovákia helye az EU integrációs magjának szívében kell, hogy legyen, szoros kapcsolatban Franciaországgal és Németországgal, még ha az a V4 országokkal való együttműködés rovására is megy – írja Pehe.
A témával kapcsolatban megemlítette, miszerint az Európai Bizottság a migrációs kvótákra vonatkozó európai jogszabályok megsértése miatt a közelmúltban eljárást kezdeményezett a V4 három tagországa, Csehország, Lengyelország és Magyarország ellen. Szlovákiával szemben viszont annak ellenére, hogy semmivel sem korrektebb a menekültek befogadását illetően, mégsem indított eljárást. A politológus szerint az ok nyilván abban rejlik, hogy Szlovákiával mint az euróövezet tagjával számítanak az EU kemény magja projektben.
A nevezett országok csoportjába vezető út Csehország előtt sem zárult teljesen le – vélekedik Pehe. Véleményét alátámasztandó rámutatott Macron e heti salzburgi látogatására, ahová a V4 országok közül csupán Csehország és Szlovákia kapott meghívást, míg Lengyelországot és Magyarországot teljesen figyelmen kívül hagyta.
A közép-európai nacionalisták megszokták, hogy a visegrádi négyek csoportját a nemzeti érdekek védelmezőjeként ünnepeljék az állítólagosan gyenge Európai Unióval szemen. Pehe szerint mindez összedőlni látszik, s a visegrádi együttműködés a jelenlegi formájában a végéhez közeledik.
Periféria
„Ha a csoporttól csupán Szlovákia zárkózik el, míg Csehország tovább szilárdítja a Lengyelországgal és Magyarországgal való kapcsolatait, Csehország mindkét említett országgal együtt Európa peremén találja majd magát” – állítja a politológus, aki szerint mindez idővel Csehország részére komoly gazdasági, politikai és biztonsági következményekkel járhat.
Csehországnak egyelőre van elég ideje ahhoz, hogy a sorskérdéssé vált „Visegráddal vagy az Európai Unióval?” dilemmát megoldja. Jiøí Pehe szerint viszont nagyon sok ideje már nincs, mivel a kétsebességes európai projektet a németországi szeptember 24-én tartandó parlamenti választásokat követően beindítják.
