Politológus a pozsonyi csúcsról: Jó irányba tett lépés volt

„Pozitív, hogy ezen a találkozón nem kizárólag a brexitről és annak negatív hatásairól esett szó" – mondta Richard Youngs, majd hozzátette, hogy egy hosszú folyamat elején állhatunk. A csúcs résztvevői meglátása szerint világossá tették, hogy jobban oda kellene figyelni a polgárok gondjaira, noha egyelőre még nem világos, mindezt milyen módon kellene véghezvinni.

A pozsonyi csúcs végeredménye egy ún. útiterv, amely meghatározza az Európai Unió elkövetkező hónapokra vonatkozó prioritásait. Youngs szerint azonban hiányzik egy „tapintható folyamat a polgárok bevonására, valamiféle konkrét ötletek, hogy mindennek mit kellene jelentenie”.

A politológus ebben az összefüggésben Angela Merkel német kancellár szerepét érintette, mégpedig úgy fogalmazva, hogy „sok múlik majd az ügyességén”, ám fontos döntéshozatalokra az EU-n belül csak a tavasszal esedékes franciaországi államfőválasztást, illetve a későbbi németországi parlamenti választásokat követően lehet számítani.

„Az EU problémája, hogy állandóan ilyen vagy olyan választásokra várunk” – véli a szakértő, aki szerint soha sincs egy olyan 2 vagy 3 éves időszak az európai társadalom életében, amikor nyugodt körülmények között hozhatna meg alapvető döntéseket. „Ez az EU strukturális problémája" – fűzte hozzá.

Žitný: több optimista ígérete is van a pozsonyi csúcstalálkozónak

A pénteki pozsonyi csúcstalálkozó több optimista ígéretet is hozott – nyilatkozta Milan Žitný biztonsági szakértő. „Az első egy biztos jel arra nézve, hogy migránsok kötelező kvóta alapján való szétosztása a végéhez közeledik. A V4 országok kérését, miszerint szigorúan korlátozzák az illegális bevándorlók számát, s a szétosztásuk is kizárólag önkéntes alapon valósulhat meg, meglepetésszerűen Angela Merkel német kancellár is pozitívan fogadta, aki eddig mindenfajta kifogást, miszerint a kötelezők kvóta egyes országok számára elfogadhatatlan, elutasított” – mondta Žitný.

Véleménye szerint Merkel lassan lemond az éles vitákat és az Európai Unión belül kölcsönös bizalmatlanságot szító kötelező kvóták gondolatáról, ugyanakkor megjegyezte, a V4 országokat konkretizálniuk kell elképzeléseiket. „A találkozó másik pozitív hozadéka a Bulgáriának nyújtandó, a törökországi határok védelmére szolgáló azonnali és hatékony segítségnyújtást érintő általános egyetértés, ahol a menekültek számával egyenes arányban nőnek a védekezésre és a határ védelmére fordított kiadások” – magyarázta.

„A harmadik pozitívum az EU külső határait érintő, általános megegyezés alapján elfogadott kötelezettségvállalás. Az elmúlt évek gyakorlatával szemben a bevándorlók ellenőrizetlen beáramlása megengedhetetlen, vissza kell térni a néhány ország által durván megsértett schengeni szabályok szigorú betartásához“ – vélekedik Žitný.

„A csúcstalálkozó egyik konkrét terméke, az ún. útiterv néhány pontja alapján is látszik, az európai, főként az EU nyugati részének politikusai lassan tudatosítják, ha a migráció, a külső határok védelme és a biztonság terén az erősebb tagországok pozíciójából próbálják rákényszeríteni akaratukat a gyengébbekre, az ellenétetek csak mélyülni fognak, amivel csupán a centrifugális erőket erősítik“ – jelentette ki a biztonsági szakértő.

Rupnik: Orbánnak és Renzinek a maga módján igaza van

„Tapasztaltuk a csúcstalálkozót követő reakciókat. Hollande és Merkel közös nyilatkozatot adott, Fico elégedett az eredménnyel, végül is a találkozó Pozsonyban került megrendezésre, fura is lenne, ha azt bírálná, melynek a megrendezésében saját maga is részt vett. Aztán itt van Orbán és Renzi, akik két egymással ellentétes dolog miatt elégedetlenek az eredménnyel. Mint mondják, a csúcstalálkozó az alapvető kérdéseket nem oldotta meg, s a maguk módján igazuk is van, főként Renzinek, mivel őrá nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás. Az, miszerint Európa kijelenti, szolidaritásunk flexibilis, annyit jelent, magadnak kell megoldani“ – nyilatkozta Jacques Rupnik cseh felmenőkkel rendelkező francia politológus, történész, Közép- és Kelet-Európa szakértője.