Pered nem adja fel, tovább harcol a nevéért
PERED. Borsányi Gyula, Pered MKP-s polgármestere a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában elmondta: települése tovább harcol azért, hogy visszaszerezze nyolcszáz éves nevét.
Pered lakossága több mint egy éve, 2012. március 10-én népszavazással döntött úgy, hogy a falu használhassa eredeti nevét, azaz szlovákul is Pered legyen, és ne Tešedíkovo. Sajnos beigazolódott azonban, amit másfél évi várakozás alatt többen feltételeztek: a szlovák kormány semmibe vette a helyiek döntését, és nem engedélyezi, hogy Pered újból hivatalosan is Pered legyen.
Borsányi Gyula, a vágsellyei járásban fekvő község polgármestere elmondta: a tavaly márciusban megtartott népszavazáson közel hetven százalékos volt a részvétel, s a szavazók túlnyomó többsége támogatta, hogy a falu eredeti nevét állítsák vissza. Hozzátette: a falu lakosságának nyolcvan százaléka magyar, de a szlovák lakosok között is volt olyan, aki a Pered megnevezést szeretné.
A szlovák kormány szerdai ülésén azonban elutasította a perediek átnevezési kérelmét. Az indoklás szerint két törvényt is megsértenének, ha igent mondanának a kérelemre – a nyelvtörvényt és a községekről szóló jogszabályt. A hatályos szlovák törvények szerint a település hivatalos megnevezése csak szlovák lehet. A belügyminisztérium javaslatára erre hivatkozva utasította el a kormány a település átnevezési kérelmét, másrészt pedig a kormány így akar fejet hajtani a gazdasági szakoktatás megalapítója előtt, aki nem csak a szlovák, hanem a közös történelem része is, fogalmazott a belügyi tárca hivatalos indoklása.
Pered község első írásos említése a 13. századból származik, a helyiek ezért is ragaszkodnának a nyolcszáz éves hagyományhoz. Nem állja meg a helyét tehát a kormány azon érve sem, amely szerint a Tešedíkovo elnevezés meggyökeresedett és elfogadottá vált az elmúlt évtizedekben. Tessedik Sámuelről 1948-ban a hatalomra kerülő kommunista rezsim nevezte el a települést több száz magyar és német többségű falu történelmi nevét iktatva ki. Ekkor kapta Párkány a Štúrovo nevet Ludovít Štúr szlovák nemzetébresztőről, aki soha életében nem járt Párkányban, s ugyanez mondható el Tessedik Sámuelről is, akinek semmilyen kapcsolata nem volt Pereddel.
Borsányi Gyula úgy nyilatkozott: a falu nem adja fel, nemzetközi fórumokhoz fordulnak a település neve ügyében.
Borsányi Gyula, a vágsellyei járásban fekvő község polgármestere elmondta: a tavaly márciusban megtartott népszavazáson közel hetven százalékos volt a részvétel, s a szavazók túlnyomó többsége támogatta, hogy a falu eredeti nevét állítsák vissza. Hozzátette: a falu lakosságának nyolcvan százaléka magyar, de a szlovák lakosok között is volt olyan, aki a Pered megnevezést szeretné.
A szlovák kormány szerdai ülésén azonban elutasította a perediek átnevezési kérelmét. Az indoklás szerint két törvényt is megsértenének, ha igent mondanának a kérelemre – a nyelvtörvényt és a községekről szóló jogszabályt. A hatályos szlovák törvények szerint a település hivatalos megnevezése csak szlovák lehet. A belügyminisztérium javaslatára erre hivatkozva utasította el a kormány a település átnevezési kérelmét, másrészt pedig a kormány így akar fejet hajtani a gazdasági szakoktatás megalapítója előtt, aki nem csak a szlovák, hanem a közös történelem része is, fogalmazott a belügyi tárca hivatalos indoklása.
Pered község első írásos említése a 13. századból származik, a helyiek ezért is ragaszkodnának a nyolcszáz éves hagyományhoz. Nem állja meg a helyét tehát a kormány azon érve sem, amely szerint a Tešedíkovo elnevezés meggyökeresedett és elfogadottá vált az elmúlt évtizedekben. Tessedik Sámuelről 1948-ban a hatalomra kerülő kommunista rezsim nevezte el a települést több száz magyar és német többségű falu történelmi nevét iktatva ki. Ekkor kapta Párkány a Štúrovo nevet Ludovít Štúr szlovák nemzetébresztőről, aki soha életében nem járt Párkányban, s ugyanez mondható el Tessedik Sámuelről is, akinek semmilyen kapcsolata nem volt Pereddel.
Borsányi Gyula úgy nyilatkozott: a falu nem adja fel, nemzetközi fórumokhoz fordulnak a település neve ügyében.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
