Parlamenti választások: hatpárti lenne a törvényhozás

Az Irány-Szociáldemokrácián (Smer-SD) kívül további 6 párt is bejutna a parlamentbe. Második helyen a Háló (Sie) végzett, amely pártra a válaszadók 11,9 százaléka szavazott volna, ami 21 képviselői mandátumot jelentene. A párt esetében júniushoz képest 1 százalékos javulás tapasztalható. Preferenciái csökkenését tapasztalta a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) is. A júniusi 9,5 százalékhoz képest a mozgalomra augusztusban csak a megkérdezettek 8,8 százaléka szavazott volna, ami a KDH-nak 16 parlamenti helyet eredményezett volna.

Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) és az Új Többség (NOVA) koalíciójára a válaszadók 8,1 százaléka szavazott volna. Ez a koalíció a júniusi felmérésben még nem szerepelt, ebben a hónapban azonban már 15 képviselői mandátumhoz jutott volna. A sorban a Most-Híd vegyespárt következik, amely augusztusban a voksok 7,5 százalékát kapta volna a júniusi 7,8 százalékhoz képest. Ez a párt számára 14 képviselői helyet eredményezett volna.

A júniusi 6,4 százalékánál némileg többet, azaz 7 százalékot szerző Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is bejutna a parlamentbe, ahol 12 széket foglalna el. Továbbá az 5,1 százalékot, illetve 9 mandátummal a Szabadság és Szolidaritás (SaS) is parlamenti párt lenne. A liberálisok a júniusai felmérés során megszerzett 4,6 százalékukkal még nem léphették volna át a parlament küszöbét.

Ez alkalommal a parlamenten kívül rekedt volna a Magyar Közösség Pártja (MKP) is, amelyre csak a válaszadók 4,2 százaléka szavazott volna. Egyetlen további párt sem szerezte volna meg a választópolgárok szavazatainak 3 százalékát.  A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Pártra (SDKÚ-DS) mindössze 2,2 százalékot szerzett volna.

A Focus a közreműködő személyeket arról faggatta, hogy melyik politikai pártra szavaznának. A megkérdezettek vagy a feltüntetett pártok közül választhattak, vagy azt válaszolhatták, hogy inkább más pártot választottak volna. A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 67,8 százaléka vett volna részt a választásokon, ám a szavazásra jogosultak 19,4 százaléka nem járult volna az urnákhoz. További 12,8 százalékuk vagy „nem tudommal“ válaszolt a Focus kérdésére, vagy egyáltalán nem akart felelni.