Parlament: Terítéken az EU, a védelmi költségek és a földek kisajátítása
Miroslav Lajèák jelentését koalíciós képviselők, Martin Fedor (Most-Híd) és Matin Glváè (Smer-SD) határozat-tervezete követi, amelyben arra kérik a parlamentet, nyilatkozzon, kész-e támogatni a védelmi kiadásokat emelését. A tervezet szerint a választási időszak végéig, tehát 2020-ig a védelmi kiadásoknak el kell érniük a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalékát. A nyilatkozatban szó van Szlovákia biztonsági rendszerének és a fegyveres erőknek a korszerűsítéséről is. A parlament egyúttal azzal a kéréssel fordulna a kormányhoz, hogy rendszeresen konzultáljon a törvényhozással a hadsereg fejlesztéséről.
Szlovákia polgárai csakúgy, mint az Európai Unióban és a NATO-ban lévő szövetséges államok polgárai egyre kiszámíthatatlanabb közegben élnek, mely az ország valamennyi biztonsági tényezőjének figyelmét megköveteli – emlékeztetnek a koalíciós képviselők. Újabb veszélyekre figyelmeztetnek, mint például a szélsőségek megerősödése vagy a migrációs nyomás. Az állam elsőrendű feladata polgáraival szemben a biztonság garantálása – emlékeztettek hozzátéve, ehhez stabil és kiszámítható védelmi kiadásokra van szükség.
Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) üdvözölte a nyilatkozatot. Mint mondták, eredetileg az ő javaslatuk volt. ¼ubomír Galko volt védelmi miniszter szerint a védelmi kiadások már jó ideje alacsonyak, ami azt jelenti, a védelmi erők nem alkalmasak teljes mértékben a lakosság által elvárt feladatok teljesítésére. Másrészt a nyilatkozatot a liberálisok a politikai akarat egyfajta nem kötelező érvényű megnyilvánulásának tartják. ”Éppen ezért korábbi kijelentéseinkkel összhangban alkotmánymódosító javaslatot nyújtunk be, hogy a védelmi kiadások növelése a kormány számára kötelező érvénnyel bírjon” – nyilatkozta Galko.
Kedden délután a képviselők arról fognak szavazni, továbbítsák-e második olvasatba a törvényjavaslatot, mely már a kisajátítás előtt lehetővé teszi a munkát az autópályák alatti földterületeken. A közlekedési minisztérium műhelyéből származó indítványt a képviselők gyorsított eljárásban tárgyalják.
A képviselőknek az összességében 74 pontot tartalmazó programból további harmincötöt kell megtárgyalniuk. Többségében ellenzéki indítványokról van szó. A geodéziát és térképészetet érintő törvénymódosító javaslattal az SaS szeretné elérni, hogy töröljék a térképészeti anyagokban és a médiában a "nem standard" megnevezésekért járó bírságot. Ondrej Dostál, az SaS képviselője szerint ez a szabályozás sérti az alkotmányt. Szavai szerint a Földmérési, Térképészeti és Kataszteri Hivatal (ÚGKK) által standardizált földrajzi nevek használatának kikövetelése, illetőleg más megnevezések használatának bírságolása egy demokratikus társadalomban nem okvetlenül szükséges.
Az SaS javaslatával az ÚGKK márciusi cselekedetére reagált, ugyanis a hivatal levélben fordult egyes szerkesztőségéhez, figyelmeztetve azokat a standard földrajzi elnevezések használatának kötelességére. „Abszurd, hogy egy hivatal foglalkozzon azzal, hogy a média a Nagy-Britannia helyett Britannia vagy a Nagy Britannia és Írország Egyesült Királysága megnevezést használják-e. "Megengedhetetlen és véleményem szerint alkotmányellenes is, hogy egy szabad társadalomban a médiának ezért 3 300 euróig terjedő bírságot szabjanak ki, illetőleg újbóli szabálysértés esetén egy éves határidővel akár 6 600 eurót” – tájékoztatott Dostál.
Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO–NOVA) viszont egy új törvénymódosító javaslattal állt elő, mellyel a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) pénzügyi támogatását kívánja módosítani. Az „Egyszerűek” ugyanis azt állítják, az RTVS új vezérigazgatójának egy végleges és egyértelmű finanszírozási modellel kellene átvennie az intézményt. Javaslatuk szerint nem lenne koncessziós illeték, illetőleg a szerződés alapján történő állami támogatást is megszüntetné, ellenben bevezetné a bruttó hazai termék (GDP) meghatározott százalékaránya alapján történő finanszírozást.
