Párkány, Gúta, Taksony, Diószeg…
POZSONY. A kormány helységnévbizottságában folyó munka eredményeként megoldódhat a szlovákiai magyar helységnevek kérdésére: végre hivatalosan is magyar elnevezést kaphat többek között Párkány, más települések magyar neve pedig teljesen megváltozhat.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala részéről Orosz Örs ismertette a változások hátterét, aki szakértőként vett részt a bizottság munkájában. „Egy kilencven éve húzódó és tizenhét éve megoldatlan problémára sikerült megoldást találni, amely a szlovákiai magyar községek majdnem egyötödét érintette. Ezek a települések, adminisztratív okok miatt azért nem használhatták magyar nevüket, mert az nem, vagy helytelenül szerepelt a kérdést szabályozó 1994-es táblatörvény mellékletében.”
A szlovákiai magyar helységnevek listájának összeállítása B. Kovács István, Orosz Örs, Öllös László, Simon Attila, Szabómihály Gizella (aki a Gramma Nyelvi Iroda részéről évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel) és Végh László nevéhez fűződik. A testületet Bukovszky László történész, a kisebbségek jogállását felügyelő kormányhivatali osztály igazgatója vezette.
A kisebbségi nyelven való megnevezéseket a megszólított községek véleménye, valamint a korábbi településjegyzékek, történelmi elnevezések alapján módosították.
Néhány település azért nem használhatta magyar megnevezését, mert azok történelmi szlovák személyiségekről kapták szlovák nevüket. Több községet egyszerűen elfelejtettek feltüntetni az 1994-es listán, másokat pedig helyesírási hibákkal, félreütésekkel, hiányzó ékezetekkel jegyeztek.
Egyes települések esetében a hivatalos név zavarokra ad okot, mivel más, magyarországi helységekkel egyezik a neve, más esetekben pedig összevonással alakult, fiatal települések kaptak olyan nevet, amely a közbeszédben soha nem honosodott meg. Az új névjegyzék az összes fenti problémát igyekszik orvosolni – tájékoztat a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala.
A szlovákiai magyar helységnevek listájának összeállítása B. Kovács István, Orosz Örs, Öllös László, Simon Attila, Szabómihály Gizella (aki a Gramma Nyelvi Iroda részéről évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel) és Végh László nevéhez fűződik. A testületet Bukovszky László történész, a kisebbségek jogállását felügyelő kormányhivatali osztály igazgatója vezette.
A kisebbségi nyelven való megnevezéseket a megszólított községek véleménye, valamint a korábbi településjegyzékek, történelmi elnevezések alapján módosították.
Néhány település azért nem használhatta magyar megnevezését, mert azok történelmi szlovák személyiségekről kapták szlovák nevüket. Több községet egyszerűen elfelejtettek feltüntetni az 1994-es listán, másokat pedig helyesírási hibákkal, félreütésekkel, hiányzó ékezetekkel jegyeztek.
Egyes települések esetében a hivatalos név zavarokra ad okot, mivel más, magyarországi helységekkel egyezik a neve, más esetekben pedig összevonással alakult, fiatal települések kaptak olyan nevet, amely a közbeszédben soha nem honosodott meg. Az új névjegyzék az összes fenti problémát igyekszik orvosolni – tájékoztat a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala.
Forrás
SZMK, Hírek.sk
