Õry Péter: nagyon fontos önkormányzati szinten is nyelvi jogaink érvényesítése

Õry Péter elmondta, hogy az Önkormányzati Szabadegyetem életre hívásával kapcsolatos eredeti célkitűzés az volt, hogy létrehozzanak egy olyan fórumot, ahol a hazai magyar polgármesterek, helyi és megyei önkormányzati képviselők, tisztviselők, illetve az önkormányzatisággal és önigazgatással foglalkozó érdeklődők találkozhatnak, megoszthatják egymással tapasztalataikat. „Azt láttuk, hogy a kelet- és nyugat szlovákiai önkormányzatok meghatározó személyiségei korábban nem igazán ismerték egymást, mert nem is volt módjuk a rendszeresen találkozásokra. Pedig nagyon fontos, hogy közösen megbeszélhessék közösségünk gondjait, eredményeit, továbbá szakemberek előadásait hallgathassák meg, és a gyakorlatban alkalmazható tanácsokat kapjanak. A szabadegyetemünk iránti érdeklődés az elmúlt évek során hullámzó volt, mindig attól is függött, hogy az adott hétvégén ezen kívül még milyen számukra vonzó rendezvények zajlottak. Idén a tavalyinál némileg kisebb érdeklődést könyvelhetünk el, de a minden magyarlakta régióból érkező 120 körüli résztvevő egész szép létszámnak számít, ami folytatásra sarkall minket, szervezőket“ – mondta el portálunknak a főszervező.

A csütörtöki nyitóest után pénteken Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország nagykövete és Õry Péter, a Pro Civis PT elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke Nyelvhasználati lehetőségeink az önkormányzatoknál, Grezsa István kormánybiztos Magyarság a peremvidéken és a diaszpórában címmel tartott előadást, Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség alelnöke pedig a szövetség szórványprogramját ismertette.

„Mindnyájan egyetértettünk abban, hogy nagyon fontos az anyanyelv használatának biztosítása, nyelvi jogaink érvényesítése. Ezt a továbbiakban is összközösségi kérdésként kell kezelnünk, hiszen a felmerülő problémák megoldására egy-egy személy egyedül mindenütt képtelen. A jövőben az önkormányzatoknál még hatékonyabban kell élni a nyelvi jogainkkal és lehetőségeinkkel, hiszen azok gyakorlatban történő kiaknázása magyar közösségünk megmaradásának egyik záloga“ – hangsúlyozta Õry.  

Mint elmondta, Lelkes Gábor (Danube Euroconsulting) előadásában a szlovák-magyar pályázati lehetőségeket (Interreg V.) ecsetelte. „Már kiírták az Interreg V., azaz a szlovák-magyar határon átívelő együttműködésre vonatkozó pályázatot, amely első köre október végén zárul le. Több dél-szlovákiai önkormányzat jelezte, hogy olyan magyar-szlovák közös programokra szeretne pályázni, amelyek segíthetnék az adott települések fejlődését, összekapcsolását, együttműködésük elmélyítését. A téma szakértője gyakorlatorientált előadásában nem csak elvi síkon közelítette meg ezt a fontos pályázatot, hanem azt egyes részleteire is lebontotta. Egyebek mellett szólt arról, hogy a pályázatok kidolgozásánál mi mindenre kell odafigyelni, milyen kategóriák vannak, illetve mi járulhat hozzá azok sikeres elbírálásához. A vonatkozó pályázatokat angol nyelven kell benyújtani, s arra szakosodott pályázatíró cégek is segíthetik az önkormányzatok ilyen jellegű munkáját“ – magyarázta Õry Péter.

A város- és falufejlesztés témakörében Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere és Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke előadását hallgathatták meg a résztvevők.

„Bár régiónként fejlesztés tekintetében sok szempontból eltérő a helyzet, ám minden térség régóta küszködik azzal a problémával, hogy miként fejlesszenek egy-egy települést, hogyan nyissanak lakóparkokat, milyen paramétereket állítsanak fel egy-egy új lakóövezet kialakításánál stb. Kiderült, hogy egy-egy nem megfelelően megalapozott döntésnél különféle gondok is felmerülhetnek, például az utak szélessége, a járdaépítés módja, az infrastruktúra kialakítása kapcsán. Hiszen míg a beruházó célja a minél nagyobb haszon megszerzése, addig az önkormányzatnak ahhoz is ragaszkodnia kell, hogy egy-egy beruházás során megmaradjon a település eredeti jellege és az ott élők megszokott komfortja. Mindegyik település nem rendelkezik településfejlesztési tervvel, ezért arról is beszélni kellett, hogy annak az önkormányzatnak, amely ilyen tervvel nem rendelkezik, milyen jogosultságok birtokában léphet előre, illetve miként befolyásolhatja a különféle beruházásokat. Felmerült az a kérdés is, hogy mi történik akkor, ha egy-egy településre sokan költöznek be, ez a jelenség milyen mértékben hat az etnikai arányokra és az ott élők mindennapjaira“ – fejtette ki Õry Péter.  

A péntek délutáni programban került sor a magyarországi hulladékgazdálkodással (Weingartner Balázs, Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója) és az új szlovák környezetvédelmi törvénnyel foglalkozó (Bognár Éva, Naturpark) előadásra, majd Süveges László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. igazgatója tartott előadást, amely a közös (magyar-magyar) gazdasági tér kialakításának szempontjából is tanulságosnak bizonyult. „Egyebek mellett a magyarországi tapasztalatokról is hallhattunk. Arról, hogy odaát milyen új technológiákat alkalmaznak, amelyek elősegíthetik azt, hogy hatékony legyen a hulladékgazdálkodás, illetve a keletkezett hulladék újrahasznosítása-feldolgozása a szennyvíztisztítás és a teljes háztartási hulladék szegmensében és a szelektív hulladékgyűjtés területén is“ – mondta el a főszervező, hozzátéve: az Ógyallán született Feszty Árpád jubileuma kapcsán Ökrös Mariann, a Feszty-körkép Alapítvány elnöke is felszólalt.

Szombat délelőtt az európai regionalizmus, önkormányzatiság és önigazgatás témaköre került terítékre. Az előadók között volt Kalmár Ferenc, Szili Katalin miniszteri biztos és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „Kalmár Ferenc az ismert 2014-es évi 1985-ös számú Európa Tanács-jelentés szerzője. Ezt az ún. Kalmár-jelentés magában foglalja a kollektív és személyi jogok kontra önkormányzatiság és önigazgatás kérdéskörét. Arról is beszélt, hogy milyen az európai jogrend és milyenek az európai intézmények, amelyek jogosultságainak, tevékenységének, jelentős dokumentumainak ismerete nagyon fontos az önkormányzati munka során. Elmagyarázta, hogy meddig ajánlás egy ajánlás, mikor válik kötelező érvényű dokumentummá az adott nemzetállamok részére... Pásztor István a Vajdaságban az önkormányzatiság terén eddig elért eredményekről számolt be. Hangsúlyozta: csak akkor lehet eredményt elérni, ha a határon túli magyar közösségek a saját valós helyzetük szerint értékelik és sorolják be magukat az összmagyar nemzetbe, amelynek szerves részei. Ebből a tézisből kiindulva elengedhetetlen, hogy folyamatos tevékenységgel érjenek el konkrét eredményeket. Azt is elmondta, hogy a szerb törvényhozás elfogadta azt a törvényt, amely nemcsak az ottani magyarságot, hanem a Szerbiában nyilvántartott összes, 23 kisebbséget érinti. Ez az arányosság elve a közigazgatásban. Azokon a településeken, ahol 20 százaléknyi magyar vagy szlovák polgár él, ennek az arányosságnak az állam- és közigazgatásban dolgozók számát illetően is meg kell jelennie. Ez a törvény ott komoly előrelépést jelent, s az anyanyelvhasználat lehetőségét is érinti, hiszen az említett területeken dolgozóknak érteniük-beszélniük kell az adott kisebbségek nyelvét... Szili Katalin az önigazgatás és önkormányzatiság rendszereiről, illetve arról nyújtott látleletet, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság aránya, vonatkozó számadatai milyen irányt vesznek. Azt is elemezte, hogy milyen döntéssorozattal lehetne elősegíteni a magyarságfogyás megállítását, létszámának megtartását és további fejlődését“ – foglalta össze az újabb témakör legfontosabb részleteit a főszervező.

A szabadegyetemen bemutatkozhatott a Femine Fortis–Erős Nők polgári társulás is, Bauer Edit egykori európai parlamenti képviselő és Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke tartott előadást, amelyben ismertették polgári társulásuk megalakításának az okait. „Köztudott, hogy Bauer Edit mindig is szószólója volt a női egyenjogúságnak. Szólt azokról a problémákról, amelyekkel a nők a munkahelyükön, a bérük és nyugdíjuk megszabásánál szembesülhetnek. Tény, hogy a nők sem Szlovákiában, sem európai viszonylatban még mindig nincsenek a férfiakkal egyenrangú pozícióban, gyakran hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Kiss Beáta pedig a nők oktatásügy terén betöltött szerepéről és az oktatásügy aktuális kérdéseiről beszélt“ – tájékoztatott Õry Péter.

A rendezvényen egy-egy témakör után mindig lehetőség nyílt a résztvevők véleménynyilvánítására, saját tapasztalataik közlésére és a vitára, amely során elhangzottak szintén segíthetik az önkormányzatok további munkáját. „Örvendetes, hogy a hallgatóság folyamatosan aktívan reagált az előadások során elhangzottakra. Egy-egy témakör kapcsán sokan szívesen számoltak be saját tapasztalataikról, gondjaikról és kérdéseket tettek fel a várható előrelépésekkel kapcsolatban. Újabb együttlétünk is gyümölcsözőnek bizonyult” – szögezte le Õry Péter. „Természetesen jövőre megrendezzük a VII. Önkormányzati Szabadegyetemet, ahová remélhetőleg majd még többen jönnek el“ – fűzte hozzá.