OECD: Szlovákiában kevés pénzt fordítanak az oktatásügyre

Ez az OECD (a Gazdasági Együttműködés és Fejlődés Szervezete) két tanulmányából derült ki: az egyik tanulmány a szlovák oktatásügy forrásairól szól, a másik a szakmai nevelés előkészítésének áttekintése. A két tanulmányt az OECD képviselői ma mutatták be Pozsonyban.

Az OECD oktatásüggyel foglalkozó szakértői pozitívan értékelték a jelenlegi normatív finanszírozási rendszert Szlovákiában. Szerintük a rendszer transzparens, átlátható, jól bevezették azt, és az iskoláknak a pénzügyi autonómia magas fokát engedélyezi. Elégtelennek tartják viszont azt, hogy kevés pénzeszköz kerül az oktatásügybe Szlovákiában. Az OECD szerint most van a megfelelő idő ennek a megváltozására.

„Szlovákia sikeresen az oktatás minőségére irányította a figyelmet, az oktatáshoz való hozzáférésben egyenlőségnek kell érvényesülnie, erős érdeklődés mutatkozik a nemzetközi standardok és a gyakorlatban bevált módszerek iránt. A Szlovákiában bevezetett normatív finanszírozási rendszer nagyon sikeres találmány” – mondta az OECD főtitkára, Angel Gurría.

Több racionalizációs intézkedés megvalósítását javasolja az OECD az iskolahálózatban, amelyek növelnék a befektetett pénz hatékonyságát és a művelődés minőségét. A szakemberek azt javasolják, hogy javuljon az együttműködés a kisebb iskolák fenntartói között, akik közös műszaki berendezéseket oszthatnának meg egymás között, például tantermeket, sportpályákat, akár tanítókat is. Az oktatásügyi tárcának pénzzel kellene támogatnia az ésszerűsítési intézkedéseket. Példaként az osztályok minimális nagyságának megállapítását és a kompenzációs mechanizmus megváltoztatását említik (a legfeljebb 250 tanulóval rendelkező iskolák esetében).

Az óvodák finanszírozásával kapcsolatban az OECD azt javasolja, hogy az anyagi felelősséget ne a települések, hanem az állam viselje. A szervezet olyan feltételek megteremtésére figyelmeztet, amelyek megléte lehetővé teszi, hogy 3-tól 5 éves korig minden gyermek óvodába járhasson. „Nagyon fontos az óvodai oktatás finanszírozása. A fő felelősség a települések helyett az államot terhelné, mivel ez az oktatás nagyon fontos, és nem minden településnek van egyforma képessége és érdeke, hogy a megfelelő módon támogassa ezt az oktatást” – állapította meg Gurría.

Az OECD azt állítja, a szlovák oktatásügyben vannak hiányosságok a speciális ellátást igénylő diákok és a szociális szempontból előnytelen környezetből származó tanulók esetében. Gurría elmondta, a szlovák oktatásügy számára komoly kihívást jelent a roma közösség.

Az OECD szakemberei szerint a kormánynak kell megítélnie saját politikáját, hogy ugyanakkora összeggel támogatja a nem állami és az állami iskolákat, azon feltétel mellett, hogy a magániskolákban tandíjat kérhetnek a szülőktől. A szakértők értékeli az iskolák jelentős autonómiáját új tanítók felvételekor, és azt, hogy az iskola programjaival összhangban fejlesztik a tanítók kompetenciáit. Változnia kell viszont a jövendőbeli tanárok képzési rendszerének. Az OECD javaslata: jobban meg kell válogatni a tanári szakokra jelentkező hallgatókat, és több gyakorlatra van szükség.

A szervezet pozitívan értékeli azt, hogy magas a szakközépiskolába járó diákok aránya az összes középiskolás rendszerében. „Üdvözöljük a szakmai képzéssel kapcsolatos kezdeményezéseket. Még ki kell dolgozni a praktikus oktatás nagyobb térhódítását, hogy az oktatás közvetlenül az egyes üzemekben történjék“ – állapította meg Gurría.

Juraj Draxler (Smer-SD) oktatásügyi miniszter szerint mindkét tanulmány megállapította, mi működik jól a szlovák oktatásügyben, de azt is hangsúlyozzák, miben kell javulnia a szlovák oktatásügynek. „Mindkét mai téma kulcsfontosságú számunkra“ – mondta a miniszter. Hozzátette, az oktatási tárca szeretné elérni az iskolahálózat konszolidációját, ügyelni szeretne az oktatásügyre fordított pénzeszközökre, és szeretné elérni felelősségteljes kritériumok kidolgozását az egyes iskolákban.