Nógrádi: előjöttek az Európa és Amerika közti ellentétek

Donald Trump kampányában a NATO 5-ös cikkelyét, a kollektív védelem elvét – ha egy tagállamot támadás ér, azt úgy kell értékelni, mintha az egész szövetséget megtámadták volna – vonta kétségbe. Azzal a kritériummal szemben szólalt fel, hogy akkor nincs rendben a kollektív védelem elve, ha az illető állam nem fizeti a két százalékot, amit a katonai kiadásokra szánnak a tagországok.

Az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Észtország, Görögország, Lengyelország már korábban teljesítette ezt a két százalékot, azóta Románia és Litvánia is. Ez a két százalék, amit a honvédelemre kell költeni nem új keletű dolog, hiszen ezt már az ifjabb Bush és Obama elnök is szorgalmazta – ismertette Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.

Az a bűvös két százalék

Mint a szakértő elmondta: ha a történelemben visszatekintünk, ez a két százalék korábban három volt. A 2008-as világgazdasági válságra – amely az USÁ-ból indult –, Európa NATO-tagországai úgy reagáltak, hogy levitték a katonai kiadásokat, mert nem tudtak másképp spórolni. Ezek után jött be a kettő százalék: a NATO határozata kimondja, hogy 2024-re el kell érni a két százalékot.

A felsorolt államok most hirtelen elérték ezt a két százalékot, amit a szakértő rendkívül érdekesnek tart, főként azt, hogy 2,01-re mentek fel. A statisztikával lehet játszani – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: 2024-re Magyarország is teljesíti ezt a számot. Németország ma 1,19-en áll. Az országban két nagy párt verseng a győzelemért, amelyek közül a szociáldemokraták bejelentették, hogy nem hajlandóak megemelni az összeget. A kereszténydemokraták Angela Merkel vezetésével hangsúlyozzák: Németország számára ez azt jelenti, hogy a katonai kiadásokat a jelenlegi 31-32 milliárd euróról közel 70 milliárdra kellene emelni – ismertette a szakértő.

Előjöttek az Európa és Amerika közti ellentétek

Ezek az ellentétek jelenleg nagyon látványosak. A második világháború óta soha nem voltak ilyen élesek Európa és Amerika között az ellentétek. Látni kell azt, hogy az elmúlt napokban ott volt Berlinben Barack Obama volt amerikai elnök, akit egyfajta sztárként fogadták. Kihangsúlyozták az elnökök közti különbséget – mondta Nógrádi György.

Tegnap Angela Merkel a CDU-CSU testvérpártok összejövetelén azt mondta, hogy Európának saját magát kell képviselnie, csak magára számíthat, majd hozzátette, hogy a jó barátságot az Egyesült Államokkal és az Európai Unióból majdan kilépő Nagy Britanniával fenn kell tartani, ahogy a jószomszédi viszonyt is Oroszországgal.

Ez belefér-e abba, hogy az oroszokat a szíriai szerepvállalásra késztetik, közben állandóan „Ukrajnával piszkálják”, kvázi nyomást gyakorolnak Moszkvára? A szakértő szerint ez is egy érdekes tény. Mint mondta: az oroszokkal szemben új politikát hirdet Európa és az Egyesült Államok is.

A G7-es csúcs mit mondott ki?

A G7 egy rendkívül érdekes formáció, négy európai tagja van, és nem fejezi ki a világgazdaság valós képét – hangsúlyozta a szakértő. Az oroszokra azt mondják, hogy amennyiben Ukrajnában a konfliktus folytatódik, újabb szankciókat léptetnek életbe Oroszországgal szemben, de kérik, hogy Szíriára gyakoroljon nyomást. Ez így a szakértő szerint egy érthetetlen szituáció, hiszen „vagy támogatom az oroszokat, vagy nekikmegyek”. Látszik az, hogy Európa keresi a helyét – tette hozzá Nógrádi György.

Európa függetlenedik az USA-tól néhány területen

Rendben van, hogy Merkel kimondott bizonyos dolgokat, ez azonban azt jelenti, hogy Európa függetlenedik az USA-tól néhány területen. Ki vezeti Európát? Csak Németország. Elfogadható lesz ez Európa számára? Nem lehet megmondani. Olyan kérdéseket feszeget Merkel, amelyekre ma nincs válasz – fogalmazott a szakértő.

Meglátszik a törésvonal Törökország és a NATO között is, azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy van a hatalmas incirliki támaszpont, ahol atomfegyvereket tart a NATO. Ez a legfontosabb bázis a térségben, ahol német katonák állomásoznak.

A német-török viszony az elmúlt hónapokban rendkívül feszültté vált, de rengeteg állomása van ennek a kapcsolatnak: most az, hogy a gülenista mozgalmat Németország nem hajlandó elítélni és török katonai és politikai vezetőknek menedékjogot adott. A török válasz az volt, hogy ettől kezdve német parlamenti küldöttség nem látogathatja meg a német csapatokat Incirlikben. Merkel válasza, hogy két hetet adott Erdogannak, amennyiben nem mehetnek oda a németek, akkor a német erőket kivonják az incirliki bázisról. A német-török kapcsolatok mélyponton vannak – jelentette ki Nógrádi György.