Népszavazással erősítenék meg a házassági kötelék jogi szabályozását
Már „csak“ 40 ezernél valamivel több aláírás hiányzik a vonatkozó népszavazás kiíráshoz. Ha azt sikerül megszerezni, akkor a kezdeményezők azt szeretnék összekapcsolni a novemberi helyhatósági választásokkal – tájékoztat a TASR hírügynökség.
Egyes alkotmányjogászok szerint azonban Andrej Kiska államfő elutasíthatná a referendum kiírását.
"Nem tudom, hogy az ilyen referendum az Alkotmány szempontjából megengedhető-e, mivel az az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket érintené“ – mondta az Aktuálne. sk-nak Robert Fico kormányfő tanácsadója, Eduard Bárány alkotmányjogász. Hozzáfűzte: Alkotmányunk emberjogi kérdésekben nem teszi lehetővé népszavazás kiírását.
Szerinte a legkényesebb kérdés az, hogy ki talál megoldást a regisztrált partnerségre. „Ez már kimondottan diszkriminatív jellegű. A jövőben is igyekeznek majd kizárni az egynemű személyek alkotmányjogi pozíciójának a megszilárdítását olyan okokból, amelyeket – beismerem – nem értek“ – tette hozzá.
Ján Drgonec alkotmányjogász szerint is az Alkotmány kizárja az alapvető és szabadságjogokról szóló népszavazás megtartását. „Az elnöknek el kellene utasítania e referendum kihirdetését...“ – véli.
„Továbbra is vannak olyan alkotmányos normák, amelyek a másféle irányultságúaknak is védelmet nyújtanak. Tehát az arról szóló referendum, hogy valamilyen kötelekéket köthetnek-e vagy sem, az alkotmányos jogaikba történő beavatkozásnak minősül“ – hangsúlyozta az alkotmányjogász. Ráadásul az államfőnek a nemzetközi kötelezettség-vállalásainkat is figyelembe kell vennie.
A szövetség egyik képviselője, Anton Chromík azt állítja, hogy a kérdéseket jogi elemzésnek vetették alá, s azok mai formájukban érvényes állapotot jelentenek a jogi rendszerünkben. Ezért feltette a kérdést, hogy a törvényes állapotunk ellentétes-e az Alkotmánnyal. Úgy véli, hogy az államfő nem utasíthatja el népszavazás kiírását, és szokatlan megoldásnak tartaná azt, ha ez ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulna. Éppen annak van ugyanis jogköre határozni a népszavazás és az Alkotmány összhangjáról, ha az államfő kételyeivel hozzá fordul. Ha az Alkotmánybíróság döntésével kimondja, hogy a népszavazás tárgya nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy az alkotmánytörvénnyel, akkor a referendumot nem hirdethetik ki.
„Ha a jelenlegi jogi állapot rendben van, és azt akarják, hogy az megmaradjon, akkor az nem lehet alkotmányellenes“ - állítja Chromík. Ez ügyben a végső szót Andrej Kiska mondhatja ki, ám egyelőre még kérdéses, hogy miként határoz.
Ha megvalósulna és sikeresnek bizonyulna a referendum, akkor a parlament feladata lenne azt törvényként kihirdetni. Mivelhogy csak meghagyják a jelenlegi állapotot, Chromík szerint semmiféle legiszlatív módosításokra nem lenne szükség.
