Népszavazás - Elutasították a bősiek a menekülttábor újbóli megnyitását

A referendumon összesen 2603-an éltek szavazati jogukkal, ami tehát a lakosok 58,46 százaléka. Közülük 2501 lakos szavazott a menekülttábor létrehozása ellen - nyilatkozta a népszavazási bizottság elnöke.

A népszavazás nem ügydöntő, vagyis annak eredménye semmire sem kötelezi a menekülttábor újranyitásáról döntést hozó belügyminisztériumot, amely erre korábban közleményben is felhívta a figyelmet.   

Bősön azután írták ki a népszavazást, hogy a helyiek és a többi környékbeli település lakói körében komoly tiltakozáshullámot váltott ki annak a híre, hogy a belügyi tárca újra kívánja nyitni a településen 2009-ig működő és akkor bezárt tábort. 

A belügyminisztérium Bősre ideiglenesen 500 - korábban az ausztriai traiskircheni táborban elhelyezett - migránst készül áttelepíteni. 

A migránsok ideiglenes szlovákiai elhelyezéséről július 21-én Bécsben írt alá megállapodást Robert Kaliòák belügyminiszter osztrák kollégájával. A megállapodás és a migrációs tábor várható újranyitása ellenérzéseket váltott ki a helyiekben, akik leginkább saját biztonságuk miatt aggódnak, illetve azért is, mert úgy vélik, a turisták szemében csökkenhet az idegenforgalmi bevételekre is számító település attraktivitása.

A népszavazás eredménye a helyi közhangulat alapján "borítékolható" volt, kérdésesnek inkább a választói részvétel aránya számított: a csaknem 60 százalék viszonylag magasnak számít, tekintve, hogy a településen a mostanit megelőzően egy alkalommal már rendeztek népszavazást a kilencvenes években, akkor a község várossá nyilvánításáról dönthettek volna a helyiek, ám a referendumon csak a voksolásra jogosultak 47 százaléka vett részt, így az nem volt érvényes.

Fenes Iván, Bős polgármestere az eredmények ismertetése után elégedetten nyilatkozott. Mint mondta, az eredmény tükrözi a lakosok véleményét. Egyúttal mindenkinek megköszönte a szavazáson való részvételt, annak ellenére, hogy a bősiek tudták, a népszavazás nem kötelező érvényű.  "Számunkra az a fontos, hogy egyértelműen nyilvánvalóvá vált a polgárok állaspontja ez ügyben" - fogalmazott a polgármester, hozzátéve, hogy az eredmény feljogosítja arra, hogy a jövő hét folyamán levélben forduljon a belügyminisztériumhoz és a bevándorlási hivatalhoz, s kérje az illetékesektől, hogy vegyék figyelembe a referendum eredményét.

„Nem akarunk menekülteket a községben" - fogalmazott Fenes. "Azt akarjuk, hogy a polgárok biztonságban élhessnek, és semmi ne veszélyeztesse életüket, egészségüket, vagyonukat" - mondta a polgármester.

A belügyminisztréium még pénteken bejelentette, hogy a bősi táborba már augusztusban megérkezik a migránsok első, 250 fős csoportja, a fennmaradó 250 migránst pedig szeptemberben helyezik át.

A népszavazást követően a Magyar Közösség Pártja nyilatkozatot adott ki, melyben felszólította a belügyminisztériumot, hogy vegye figyelembe a lakosok akarát. A belügyminisztérium a község bevonása nélkül döntött úgy, hogy Bősön menekülteket helyez el - emlékeztet a párt. "Ez a döntés jelentős kockázattal jár, hiszen a bősi tábor egy olyan duzzasztógát és erőmű mellett van, amelynek biztonsága kiemelt figyelmet érdemel. Bármilyen ezzel kapcsolatos cselekmény súlyos következménnyel járhat az egész Csallóköz, sőt Mátyusföld településeire nézve. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Szlovákia-szerte több ilyen intézmény van, amelyek csaknem üresek, s éppen a bősi táborba helyezik az újonnan érkező migránsokat".

A magyar párt azt is hangsúlyozza, hogy a népszavazás indokolt volt, s az eredmény további kötelezettségeket ró az önkormányzatra, amelyek rendezéséhez az elkövetkező napokban azonnal nekilátnak, illetve folytatják a már megkezdett munkát. "A népszavazás eredménye erőt ad ahhoz, hogy garanciákat kérjenek, hiszen most már egy komoly mandátum van a kezükben a választóktól" - fogalmaz a nyilatkozat.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke a migrációs ügy miatt nemrég levélben fordult Robert Kaliòák belügyminiszterhez, és garanciákat kért Bős számára a menekültek ottani elhelyezése kapcsán. A bősiek demokratikus módon döntöttek, nem kívánják településükön a menekültek elhelyezését, és ezt a kormánynak figyelembe kellene vennie. Az MKP álláspontja szerint Szlovákiában van más lehetőség is, mint hogy vízi erőmű mellé helyezzen el 500 fős menekülttábort.

"Az MKP felszólítja a belügyminisztert, hogy vegye figyelembe a népakaratot" - zárul a párt sajtónyilatkozata.