Nem tervezi községek összevonását a belügyi tárca

A belügyi tárca a reformlépésekre vonatkozó javaslatok előkészítése során figyelembe vesz minden lehetőséget, így az Állami Számvevőszék (NKÚ) ellenőrzésének azon végeredményeit, amelyek az önkormányzatok teljesítőképességére vonatkoznak – tájékoztatott Alena Koišová.

Mitrík azt gondolja, hogy a szlovákiai városok és falvak jogköreinek kihasználásával kapcsolatos problémákat az illetékes miniszter, illetve a miniszterelnök-helyettes orvosolhatná úgy, hogy az önkormányzatoktól közvetlenül az érintettekhez továbbítaná az információkat. „Általánosságban továbbra is megpróbáljuk konszolidálni a területi önkormányzat működését“ – hangsúlyozta Koišová.

Nincs tervben a községek összevonása. A szóvivő szerint az a céljuk, hogy megtalálják az egyensúlyt a lakosságnak nyújtandó közérdekű szolgáltatások elérhetősége és az elérhető közpénzek adta lehetősek hatékony és minőségi felhasználása között. Koišová tájékoztatása szerint ez a közös igazgatású községi hivatalok rendszerének stabilizációjával érhető el. „Szükség lesz azonban további szakmai vitákra annak érdekében, hogy kiderítsük, mit is kell a településszerkezeti konszolidáció fogalma alatt érteni” – tette hozzá.

Az NKÚ elnöke a megoldást a községek összevonásán kívül az olyan közös hivatalok létesítésében is látja, mint amilyenek például a kirendeltségek. „A polgármester megmarad, ám a kompetenciákat majd a közös hivatal látja el“ – magyarázta. Szerinte a kisebb községek esetében nagy problémát jelent a regionális fejlesztés, mivel nehezen érhető el, hogy ha a községi hivatalban csak egy polgármester és egy hivatalnok van, hogy ők ketten biztosítsák valamennyi törvény által megszabott kötelezettség teljesítését. „Ez egyszerűen lehetetlen, a polgármester ehhez nem elég“ – mondta Mitrík.

Ha több községet is összevonnak, s azok élén majd egy hivatal áll, akkor a pénzeszközöket is összevonják – mutatott rá. „Ezáltal megnő annak az esélye, hogy teljesíteni tudja kötelezettségeit, s ugyancsak nő a remény, hogy a községek fejlődnek majd” – magyarázta, hozzáfűzve: ekképp megállítható a községek stagnálása. 

Mitrík arra is rámutatott, hogy egész jól tudnak élni a kompetenciáikkal azok a községek, amelyek több mint 3 ezer lakossal rendelkeznek, ám a kisebb településekről ugyanez nem mondható el. „Nem arról van szó, hogy nem akarnák, de az elavult rendszer ezt nem teszi lehetővé számukra. Nincs pénzük, potenciáljuk sem megfelelő feltételeik“ – hangsúlyozta a számvevőszék elnöke.