Nem rajzolódott át Szlovákia politikai térképe

Az egyedüli mélyzuhanást a Háló (Sie) könyvelhette el, ám az - tekintve a párt előzetes várakozásait - már közvetlenül a 2016 márciusi parlamenti választásokat követően bekövetkezett, hiszen éppen csak, hogy sikerült átlépnie a törvényhozás küszöbét.

A választópolgárok egy évvel ezelőtt 8 párti törvényhozást hoztak össze az országnak. Ezek közül 3, a Háló (Sie), a Család Vagyunk (Sme rodina) és a Mi Szlovákiánk Néppárt (¼S NS) első ízben került be a parlamentbe, míg a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 4éves szünetet követően tért vissza a plénumba.

Dacára a turbulens pártpolitikai történésekről beszámoló elemzéseknek nem látszódik átrajzolódni Szlovákia politikai térképe, véli Michal Horský plitológus. „A győztes kormányalakító pártok és a vereséget szenvedett ellenzék támogatottsága szemmel láthatóan kiegyenlített, ezért azt is fontos szemügyre venni, hogy mi zajlik az említett két politikai tábor felszíne alatt“ – értékelte a kialakult helyzetet Horský. Meglátása szerint az eredetileg négypárti, ám a Háló kiválásával mostanra hárompártivá zsugorodott, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), az SNS és Most-Híd alkotta kormánykoalíció szilárdnak mutatkozik, legyen bár szó plénumbéli vagy éppen választópolgári támogatottságról.

Az ellenzékkel kapcsolatban Horský közölte, hogy nincs abban az állapotban, hogy alternatívául szolgáljon a jelenlegi kormányzatra. Mint elmondta, az ellenzéki pártok egy év leforgása alatt az abszurdumig fejlesztették a kormánykoalíciós ballépésekre való rámutatást, s tették mindezt anélkül, hogy a konstruktív politikához elengedhetetlen szilárd eszmével rendelkeztek volna.

Pavel Haulík szociológus az elmúlt évet értékelve elkülönítené egymástól a választásokat követő időszakot, amikor is a Háló szétesésével mozgásokra került sor. A következő időszakban Haulík szerint bebizonyosodott, hogy bár az új kormánykoalíció erősen megkérdőjelezésre került, az ellenzék nem volt képes jelentősebb szelet fogni a vitorláiba, ahhoz, hogy alternatívaként szolgálhasson a kormányra. Ezen felül Szlovákia soros európai uniós elnökségével kissé háttérbe szorultak a pártpolitikai csatározások – jegyezte meg Haulík.

A koalíció támogatottsága kissé visszaesett

A legerősebb kormánypárt, a Smer-SD preferenciái a választásokon elért 28,3 százalékról 23 százalékra estek vissza. Februárban a Focus már 25,5, míg az AKO 27,7 százalékos támogatottságot mértek neki. Marek Maïariè kulturális miniszter, a párt alelnöke az ellenzéki erőfeszítések ellenére stabilnak értékelte a párt támogatottságát.

Az SNS preferenciái a választásokon elért 8,6 százalékos eredményhez képest azonnal felfelé íveltek, s júniusra elérték a 14,5 százalékot (Focus), ám Andrej Danko elnök tartalékos kapitánnyá való kinevezésének ügye megviselte a pártot és zuhanni kezdett. Ma valahol 10 százalék körül mozog. „Ez annak a következménye, hogy valakinek ráléptünk a tyúkszemére, erre intenzívebben nekünk estek“ - reagált Anton Hrnko, a párt alelnöke.

A Most-Híd preferenciái sokáig nagyjából a választásokon elért 6,5 százalékos eredménye tájékán alakultak. Az akkori eredmény már eleve kevésnek számított, tekintve, hogy Bugár Béla pártelnök kétszámjegyű eredményt várt a választások előtt.  „A kormányba lépésünket követően megélt támadásokat követően arra számítottam, hogy 5 százalék alá esünk, de örvendek, hogy az emberek megértették, hogy a jelenlegi kormány az egyedüli életképes alternatíva“ – értékelt a pártelnök Bugár Béla. A jelek szerint az emberek annyira nem értették ezt meg. A helyzet ugyanis a Most-Híd számára nem ennyire rózsás, mint az elnök sugallja, hiszen az utóbbi felmérések, amiről Bugár valószínűleg szívesen megfeledkezne, már 5 százalék körül mérték a pártot, ami már bőven a hibahatáron belül van.

Még tavaly nyáron, darabjaira hullott az eredetileg a kormánykoalícióhoz tartozó Háló. Képviselői egy hányada a Most-Híd frakciójába távozott. A Háló támogatottsága jelenleg valahol 1 százalékkörül mozog. Haulík szerint a volt pártvezér Radoslav Procházka túl hamar feladta a küzdelmet, még, ha meg is lehet érteni, hogy politikai és mediális nyomás nehezedett rá. A jelenlegi elnök Roman Brecely Haulík szerint nem olyan típus, aki képes lenne magához vonzani a sajtó figyelmét, ezért a szociológus szerint a Hálónak már nincs nagy sansza a megkapaszkodásra.

Az ellenzék tartja eredményét

Ami az ellenzéki pártokat illeti, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) az elmúlt egy év alatt 2-4 százalékkal a választásokon elért 12,1 százalékos eredménye feletti támogatottsági szintnek is örvendhetett. Alelnöke, Jana Kiššová kiemelte, értékeli, hogy sikerült megőrizniük a választók relatíve magas bizalmát. „Ez arra kötelez minket, hogy elvhű és szakmai értelemben rátermett párt maradjunk“ – jegyezte meg.

Az egyszerű Emberek és Független Személyiségek- Új Többség (O¼aNO-NOVA) ellenzéki frakció a parlamenti választásokon elért 11 százalékos eredménye alatt és felett is lebegett egy ideig. A választásokon 6,6 százalékot teljesítő Család Vagyunk (Sme rodina) sem mutatott túlzott kilengést a 2016 márciusi eredményéhez képest. A Marián Kotleba féle Mi Szlovákiánk Néppárt (¼S NS) többé-kevésbé őrzi a választásokon elért 8 százalékához képest 2-3 százalékkal magasabb támogatottsági szintet. Február végén a legjobb eredményt a Polis felmérésében érte el, amely 13 százalékot mért a pártnak.