Nem maradhat első osztály nélkül a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium

Huszonöt éven keresztül, azaz a 70-es évek második felétől 2000-ig nem volt középfokú magyar nyelvű oktatás Léván, majd 2001 szeptemberében nyithatta meg kapuit a Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium.

„Az iskola egyházközségünk azon épületében működik, amely mindig is iskolai célokra szolgált. A kommunizmus éveiben elvették az egyháztól, s államosították az épületet. Gyülekezetünk csak a 90-es évek második felében peres úton tudta azt visszaszerezni. Azután az épületet rendbe kellett tenni, hogy az oktatás ismét beindulhasson. Ennek az intézménynek a legfontosabb küldetése az említett hiány pótlása volt. Az elmúlt évtized során bebizonyosodott: egy közösség életében milyen fontos, hogy ha lelkileg és szellemileg épülni akar, akkor ezt egészen az óvodától, az alapfokon át a gimnáziumig az anyanyelvén tehesse meg. Ehhez akart-akar hozzájárulni gimnáziumunk is. Sajnos, a református egyház saját óvodával és alapiskolával nem rendelkezik Léván. Azok fenntartója az önkormányzat, ezt a gimnáziumot pedig a református egyházközség létesítette és tartja fenn mindmáig. Eddig más egyházi iskolákhoz hasonlóan intézményünk is megkapta a diákok után járó normatív támogatást, ami kevés diák esetén nem túl nagy összeg. Eddig a legnagyobb diáklétszámunk 72, a legkevesebb pedig 40 volt. A normatív támogatásból származó pénzből eddig is alig volt fedezhető a pedagógusok bére és a járulékok, a további költségeket pedig az egyházközségünknek kellett állnia, ami sosem volt könnyű feladat“ – mondta el portálunknak Kassai Gyula lévai református lelkész.

Egy-egy iskola, intézmény mindig keresi a küldetését, a helyét az adott közösségen belül. Mivel a Lévai MTNY Egyházi Gimnáziumot a református egyház tartja fenn, és úgy Léván, mint a környékén nagy számban élnek reformátusok, ezért fenntartója olyan személyről akarta elnevezni az intézményt, akinek az életútja ma is üzenetértékkel bír.

„Ilyen szempontból nem vagyunk szegények, hiszen a múltban is sok olyan személy élt itt, akikre az elődeink felnézhettek, s az utókor tiszteletét is megérdemlik. Czeglédi Péter (1641-1688) egy hitvalló gályarab-lelkész volt. Õt több társával együtt gályarabságra ítélték, mert nem voltak hajlandóak lemondani a hitükről, a vallásukról, a lelkészi pályájukról. Egyházunk és gimnáziumunk átvette a hajdani jelmondatát: „Per spinas ad rosas – Töviseken át a rózsákhoz“, amely mindkét intézmény címerében megtalálható. Ez a jelmondat a XXI. században is kifejezi úgy a felvidéki magyarság, mint a reformátusság küzdelmét: a magyarság és a hit megvallása sosem egyszerű, mindig, így manapság is lemondásokkal, tövisekkel, harcokkal és áldozatvállalással párosul. Iskolánk küldetését is szerettük volna megfogalmazni azáltal, hogy a lévai egyházi gimnáziumot 2012. január 1-jén Czeglédi Péter Református Gimnáziummá neveztük át“ – mondta el a továbbiakban a magyar állampolgárságát kezdettől fogva nyíltan vállaló lelkipásztor.

Az eltelt 13 tanév során lévaiakon kívül más településeken élő diákokat is beírattak a „Czeglédibe“. „Évről évre fele részben Léva, fele részben pedig a környező községekből érkező fiatalok teszik ki a létszámot, sőt, messzebbről, így Érsekkétyről, Zselízről, Apácaszakállasról és Zoboraljáról is érkeznek ide érdeklődők. Számuk azonban nem túl magas, így a legnagyobb osztályaink is csak 20-22 fősek voltak, de akadtak 8-12 fős osztályaink is, tehát ez nagyon változó. Ilyen körülmények között kell nekünk kisiskolaként, szórványhelyzetben biztosítanunk a fenntartás feltételeit. Sosem lehetünk nyugodtan, mindig kihívások elé vagyunk állítva“ – ecsetelte a helyzetüket Kassai Gyula.

A fenntartónak jelenleg azzal az eddigieknél is nagyobb kihívással kell szembesülnie, hogy a gazdasági megszorítások idején három diákkal miként működtessen majd egy gimnáziumi első osztályt. A szórványban élő magyarság közérdeke az iskola folyamatos fejlődésének a fenntartása, a pedagógusok munkahelyének a megtartása, a lévai és a környékbeli magyarság azonosságtudatának a megerősítése.

„Hiába működött a magyar tannyelvű általános iskola végzős évfolyamában két osztály, azokban csak huszonöten voltak, közülük nyolcan folytatják gimnáziumban a tanulmányaikat, hárman pedig a „Czeglédibe“ iratkoztak be. A szülők döntését tudomásul kell vennünk. Hangsúlyoznám azonban, hogy a „Czeglédiben“ folyó oktatás színvonala is eléri a más, esetleg régebbi vagy nevesebb iskolákban meglevő színvonalat. Diákjaink a hazai és külföldi versenyeken is szépen helytállnak. Pedagógusaink évközben minden tőlük telhetőt elkövetnek a diáklétszám emelése érdekében: nyílt napokat tartanak az iskolában, személyesen beszélgetnek el a szülőkkel, egész évben a diákutánpótlás biztosításáért munkálkodnak. Például amikor az én két gyermekem jelentkezett a gimnáziumunkba, 17-18 elsőssel tudtunk osztályt nyitni, most meg csak hárman iratkoztak be. A helyi prominens személyiségek iskolaválasztása is nagy mértékben befolyásolja a többi szülő döntését. Akadnak olyan fiatalok is, akik inkább távolabbi középiskolát választanak, hogy kollégiumban lakhassanak“ – magyarázta a létszám csökkenésének okait a lelkész.

Hozzáfűzte: „Számunkra a tudás és a továbbtanulásra, illetve az életre való felkészítés mellett a hit hangsúlyozása is fontos, tehát aki ide jelentkezik, mindezt megkapja. Diákjainkat arra is ösztönözzük, hogy megtalálják az identitásukat, a nemzettudatukat, és megtanuljanak közösségben gondolkodni. Hit, tudás, közösség – e három dologra koncentrálunk tehát az oktatás során gimnáziumunkban. Akik mindezt fontosnak tartják, szeptember 15-ig jelentkezhetnek vagy átjelentkezhetnek hozzánk. Addig reménykedünk abban, hogy a jövendő elsőseink létszáma bővül. Hangsúlyoznám: egyházközségünkben olyan döntést hoztunk, hogy akárhány diák is jelentkezik, kis létszámmal is megnyitjuk az első osztályt. Mindent megteszünk az anyagi feltételek biztosítása érdekében is. Sajnos, ilyen kis létszám esetében az állam nem adja meg a normatív támogatást, hiszen az osztálynyitáshoz most 12, a következő évtől pedig 17 diákra lesz szükség. Ha a törvény nem változik, akkor egyre nehezebb lesz az előírt létszámok biztosítása. Egyházközségünk azonban garanciát vállal arra, hogy bármilyen helyzetben is „ernyőt“ jelent majd az iskola és annak egyes osztályai számára. Nagy törést jelentene ugyanis, ha fennakadás adódna az oktatás folyamatosságában, azaz kimaradna egy évfolyam, mert az négy évre befolyásolná az iskola létét. Azt semmiképpen sem engedhetjük meg magunknak, hogy az első évfolyamban a diákok mögé állunk, de a további évfolyamokban már nem. Ha tehát garanciát vállalunk, az az oktatás teljes idejére, vagyis négy évre vonatkozik“ – hangsúlyozta.

A fenntartók azt is fontolgatják, hogy külső anyagi segítséggel kollégiumot építenek, ahol a még több távolabbról érkező diák elhelyezését tudják biztosítani, ekképp is növelve a gimnáziumi diákszámot. „Most is van pár olyan diákunk, akinek a bentlakását a közeli Kereskedelmi Szakközépiskola kollégiumában biztosítjuk. Egyházközségünk azt is vállalta, hogy a következő tanévtől a kollégiumi költségeket is előteremti a távolabbról beutazó diákoknak, hogy ettől a többlettehertől is mentesüljenek. A legutóbbi templomi jótékonysági koncert bevételéből közel 1000 euró támogatást már el is különítettünk erre a célra és várjuk a segítőkész emberek további adományait is. Terveink megvalósításához, gimnáziumunk további létének, az oktatás folytonosságának biztosításához az eddiginél nagyobb támogatói hátszelet kérünk, és remélhetőleg meg is kapunk. Kellő kapcsolati tőkével rendelkezünk és bízunk a magyar kormány támogatásában is“ – zárta tájékoztatását a lévai lelkész.