Nem lesz egész télen tavasz
1975-ben csak január 28-án esett először hó Magyarországon. Pedig 39 évvel ezelőtt még nem volt ennyire divatos téma az éghajlatváltozás. Persze nemcsak kirívóan enyhe télre, hanem farkasordító hidegre is találnánk példát az Országos Meterológiai Szolgálat (OMSZ) 1901 óta vezetett adatbázisában. Az ugyanis nem rendkívüli, hogy az időjárásban akadnak rendkívüli jelenségek és rekordok. A mostani szokatlan melegre is van magyarázat.
"Több okra vezethető vissza. Az egyik, hogy telente Szibéria felett általában nagy mennyiségű hideg levegő halmozódik fel, ami esetenként a Kárpát-medence fölé húzódva tartósan hideg időjárást idéz elő – mondta Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője. – Az idén nem annyira kifejezett ez a hideg mag, mint máskor lenni szokott. Egy másik meghatározó tényező, hogy az Atlanti térségben gyakran kialakuló, erőteljes ciklonok ez idáig megakadályozták a sarkvidéki hideg levegő leáramlását alacsonyabb földrajzi szélességekre, így térségünkbe is.
Az OMSZ éghajlati adatbázisában tárolt mérések, megfigyelések szerint kemény telek inkább a múlt század első felében voltak jellemzőek, azóta folyamatosan enyhült az évszak. A mérések kezdete – 1901 óta – eddig, 2007 januárja volt globálisan és Magyarországon is a legmelegebb. A januári sokéves átlag -1 fok, ehhez képest 2007-ben ez az érték 4,4 fok volt országosan. Ekkor is tartósan átlag fölötti értékeket mértek: a napi maximumok 15-17 fok fölé emelkedtek. A mostani télen december elejétől január első dekádjáig a napi maximumok országos átlaga 2,3 °C-kal haladta meg az 1971-2000-es sokéves átlagot.
A kirívó értékeknél figyelemreméltóbb azonban a tendencia, ami nemcsak télen, de nyáron is újabb és újabb rekordokat hoz. Az OMSZ száztíz év mérési adatai jelzik, hogy egyre inkább melegszik a Kárpát-medence éghajlata. Amióta műszeres időjárási megfigyelések léteznek, 1981 és 2010 között volt a legintenzívebb a melegedés. Ez a télre vonatkozóan annyit tesz, hogy például az Északi-középhegység kisebb régióiban akár egy hónappal is rövidebb ideig tart a fagy, mint egykor, a 20. század elején. Ha pedig az országos átlagot nézzük, 13 nappal kevesebbszer süllyed a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá, vagyis országszerte majd két héttel rövidebb a tél, mint a nyolcvanas években elején.
