Nem kémkedhet a lakosság után a rendőrség
POZSONY. A rendőrségnek eddig módjában állt megfigyelni tartózkodási helyünk, hogy honnan csatlakozunk a világhálóra, kivel folytatunk telefonbeszélgetést, sőt azt is, hogy mit vásárolunk. Elektronikus adatainkat tárolták, amelyekhez a rendőrség adott esetben hozzáférhetett. Az általános rendőrségi adatgyűjtés azonban ma már a múlté. Az Alkotmánybíróság ugyanis a vonatkozó törvényt megtámadó ellenzéki képviselők csoportjának javára döntött.
Az ellenzékieket Martin Poliaèik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) tagja képviselte. A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága (ÚS SR) Kassán, a héten hozta meg döntését az ügyben, amelyben a panasztevő ellenzéki képviselői csoportnak adott igazat, amely megtámadta az elektronikus kommunikációról szóló törvény, a büntetőeljárási törvény, illetve a rendőrségi törvény rendelkezéseit.
Noha az ellenzék győzelemként értékeli a taláros testület döntését, a gyakorlatban nem sok változást eredményez. Az alkotmánybíróság ugyanis tavaly áprilisban már megfékezte a vitatott jogszabályt. „Hogy a megfigyelés során szerzett adatok törlésre kerülnek-e, azt nem tudom megmondani. A rendőrség azonban visszamenőleg sem használhatja fel őket" - mondta Poliaèik, aki szerint az elektronikus kommunikációból származó adatokat aránytalanul használta a rendőrség. „Megkönnyítette a munkájukat, hiszen ahelyett, hogy nyomoztak volna, onnan halászták elő az adatokat” - mondta.
Az alkotmánybíróság döntése alapján a megtámadott törvényi rendelkezések nincsenek összhangban az alkotmánnyal. A döntéséhez a testület nem fűzött konkrét indoklást, amelyet csak azt követően hoz nyilvánosságra, hogy a határozatot kézbesítették az érintetteknek.
Az elektronikus kommunikációkról szóló törvény lehetővé tette a bűnüldöző szervek számára, hogy kihágások, illetve törvénysértés gyanúja esetén hozzáférjenek a gyanúba keveredett személyek a világhálón keresztül folytatott értekezéseihez, telefonbeszélgetéseik adataihoz. A törvény értelmében a vezetékes telefon- és mobilszolgáltatók hat hónapon keresztül kötelesek voltak megőrizni a forgalmi és helymeghatározó adatokat, akárcsak az egymással kommunikáló felek adatait. Internetes kapcsolat esetén az internetes szolgáltatóknak az elektronikus levelezés és internetes telefonbeszélgetések adatait 12 hónapon keresztül kellett tárolniuk. Ezeket az adatokat az egyes szolgáltatóknak indokolt esetben hozzáférhetővé kellett tenniük a hatóság számára.
„Ezzel belegázoltak az emberek magánéletébe, hiszen Szlovákia lakossága teljes egészének megfigyeléséről volt szó, tekintet nélkül az illetők fedhetetlenségére és becsületességére“ – fogalmaztak a panasztevők állásfoglalásukban.
Az adatgyűjtés rendszere az ellenzéki politikusok megítélése szerint mindemellett semmilyen garanciát nem nyújt arra vonatkozólag, hogy azokkal nem élnek vissza.
A 2008-as statisztikai adatok szerint az illetékes hatóságok 319 esetben kérték az említett adatok rendelkezésükre bocsátását, és vélhetően kedvüket lelték benne, mert 2010-ben már 7417 esetben éltek a lehetőséggel. Míg 2008-ban összesen 65 esetben utasították el a hatósági kérelmet, addig 2010-ben már 7126 ilyen kérelmet utasítottak el.
Noha az ellenzék győzelemként értékeli a taláros testület döntését, a gyakorlatban nem sok változást eredményez. Az alkotmánybíróság ugyanis tavaly áprilisban már megfékezte a vitatott jogszabályt. „Hogy a megfigyelés során szerzett adatok törlésre kerülnek-e, azt nem tudom megmondani. A rendőrség azonban visszamenőleg sem használhatja fel őket" - mondta Poliaèik, aki szerint az elektronikus kommunikációból származó adatokat aránytalanul használta a rendőrség. „Megkönnyítette a munkájukat, hiszen ahelyett, hogy nyomoztak volna, onnan halászták elő az adatokat” - mondta.
Az alkotmánybíróság döntése alapján a megtámadott törvényi rendelkezések nincsenek összhangban az alkotmánnyal. A döntéséhez a testület nem fűzött konkrét indoklást, amelyet csak azt követően hoz nyilvánosságra, hogy a határozatot kézbesítették az érintetteknek.
Az elektronikus kommunikációkról szóló törvény lehetővé tette a bűnüldöző szervek számára, hogy kihágások, illetve törvénysértés gyanúja esetén hozzáférjenek a gyanúba keveredett személyek a világhálón keresztül folytatott értekezéseihez, telefonbeszélgetéseik adataihoz. A törvény értelmében a vezetékes telefon- és mobilszolgáltatók hat hónapon keresztül kötelesek voltak megőrizni a forgalmi és helymeghatározó adatokat, akárcsak az egymással kommunikáló felek adatait. Internetes kapcsolat esetén az internetes szolgáltatóknak az elektronikus levelezés és internetes telefonbeszélgetések adatait 12 hónapon keresztül kellett tárolniuk. Ezeket az adatokat az egyes szolgáltatóknak indokolt esetben hozzáférhetővé kellett tenniük a hatóság számára.
„Ezzel belegázoltak az emberek magánéletébe, hiszen Szlovákia lakossága teljes egészének megfigyeléséről volt szó, tekintet nélkül az illetők fedhetetlenségére és becsületességére“ – fogalmaztak a panasztevők állásfoglalásukban.
Az adatgyűjtés rendszere az ellenzéki politikusok megítélése szerint mindemellett semmilyen garanciát nem nyújt arra vonatkozólag, hogy azokkal nem élnek vissza.
A 2008-as statisztikai adatok szerint az illetékes hatóságok 319 esetben kérték az említett adatok rendelkezésükre bocsátását, és vélhetően kedvüket lelték benne, mert 2010-ben már 7417 esetben éltek a lehetőséggel. Míg 2008-ban összesen 65 esetben utasították el a hatósági kérelmet, addig 2010-ben már 7126 ilyen kérelmet utasítottak el.
Forrás
Aktuálne.sk
