Nem diszkriminálják a déli járásokat Nagyszombat megyében
A nagyszombati kerületben közel 22 százalékos a magyarok részaránya, s ezzel arányos a magyarság érdekérvényesítő képessége is a kerületi önkormányzaton belül. Ennek hatáskörébe tartozik többek között a megyei kórházak, rendelőintézetek és szociális intézmények működtetése, a másod- és harmadosztályú utak karbantartása, a középiskolák fenntartása, a színházak, regionális múzeumok, galériák, népművelési központok és könyvtárak működtetése, s nem utolsó sorban az idegenforgalom fejlesztése.
Kvarda József, Nagyszombat megye alelnöke, a Magyar Közösség Pártjának regionális politikusa szerint eredményes volt az elmúlt 4 év. "Tiszta lelkiismerettel adják át a jelenlegi megyei képviselők a stafétabotot a következő testületnek. Minden megyei képviselő nevében mondhatom, hogy az elmúlt 4 év döntéseit fel tudjuk vállalni" - mondta portálunknak. Szerinte sok döntés született, amelyek kedvezményezettjei a déli járásokban élők.
Nagy József, a Most-Híd megyefőnök-jelöltje nem osztja Kvarda József véleményét. Õ úgy látja, hogy kevés pénz érkezett a magyar többségű déli járások útjainak felújítására, az oktatásra és a kultúrára. Mivel a megye lakosságának 40 százaléka a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban él, Nagy szerint a befektetések 40 százalékát is itt kellett volna felhasználni. Az elmúlt négy évben azonban nem ez történt - állítja.
A számok mást tükröznek - érvel Kvarda József. "A Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban 21 millió 223 ezer eurót költöttünk a megyei utak felújítására, ez az összeg az utakra szánt beruházás 36 százaléka. A főbb felújított útvonalak közé tartozik a Dunaszerdahely-Dercsika, valamint a Sárrét-Vitény-Lég-Sárosfa szakasz. Itt 16 kilométer hosszú összefüggő útszakaszt újítottunk fel. Ehhez hasonló egyetlen más járásban sem történt a megye területén. Ha az oktatást nézzük, a helyzet hasonló. A középiskolák felújítására az egész megyében 12 millió 623 ezer eurót fordítottunk. A két magyarok által sűrűn lakott járásban 27 megyei fenntartású oktatási intézmény van. Ezek összesen 4 millió 354 ezer eurót kaptak, a teljes összeg 34,5 százalékát. Szociális területen a dunaszerdahelyi járásba érkezett a legtöbb pénz. Többek között felújítottuk a felbári szociális intézmény konyháját és ebédlőjét. Ha a megyében megvalósuló összes beruházást nézzük, elmondható, hogy az erre fordított összeg 37 százaléka a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban lett felhasználva. Én úgy gondolom, Nagyszombat megyében nem diszkriminálták a magyarokat" - nyilatkozta portálunknak.
Nagyszombat megye legproblémásabb területe többek szerint az egészségügy. A járási kórházak több milliós adósságot halmoztak fel, a megyei önkormányzat ezért privatizálni akarja őket. Kvarda József szerint látni kell, hogy a dunaszerdahelyi, a galántai és a szakolcai (Skalica) kórház 2003-ban került megyei hatáskörbe. Nehézségeik nagyrészt abból adódnak, hogy korábbi állandó bevételei egy részét elvesztette. Így van ez a dunaszerdahelyi kórház esetében is. "Bizonyos csoportok privatizálták az extra profitot termelő gyorsmentőszolgálatot, egy másik csoport pedig magánkézbe juttatta a dialízis-ellátást. A kórház területén működő gyógyszertárat sikerült visszaszereznünk a kórház tulajdonába, míg a gyorsmentőszolgálat visszaszerzésére tett kísérletünket többször is elutasították" - magyarázta.
Nagyszombat megye jelenleg is perben áll a Szlovák Köztársasággal, mert az alkotmány kimondja, hogy a megyei önkormányzatokra csak olyan feladatokat lehet átruházni, amelyek ellátásához biztosítja az állam a fedezetet. A kórházak esetében ezt nem tette meg. Az egészségbiztosítók diszkriminálják a megyei kórházakat, ugyanazokért az egészségügyi beavatkozásért az állami kórházak több pénzt kapnak. A dunaszerdahelyi kórház esetében ez 550 ezer eurós kiesést okoz évente. "A kormány jóváhagyta az orvosok béremelését, forrást azonban ehhez nem biztosított. Nagyszombat megyének ezért hitelt kellett felvennie, hogy az adósságát törleszthesse" - hangoztatta Kvarda József. Hozzátette: ha a Radièová kormány 2013-tól bevezette volna a diagnózis alapú finanszírozást, megszűnt volna a diszkrimináció.
A választási kampány a problémás közúti forgalom ugyancsak gyakori téma. A tranzit kamionforgalom sok ember életét megkeseríti a másod- és a harmadosztályú utak mentén. A magas zajszint, a megnövekedett balesetveszély, a házak falaiban keletkezett kár - mindez egyenes következménye annak, hogy a családi házak mellett húzódó utakon kamionok közlekednek. Ennek teljes megszüntetését tűzte ki egyik fő céljául Nagy József, a Most-Híd megyefőnök-jelöltje. Kvarda József elmondta: erre törekedett a megye jelenlegi vezetősége is.
"2011-től 2013-ig Nagyszombat megye 8 alkalommal fordult levélben a közlekedési miniszterhez, amelyben arra kérte őt, hogy korlátozza a teherforgalmat a megyei utakon. Az említett időszak egy részében Érsek Árpád, a Most-Híd megyei képviselőjelöltje államtitkárként dolgozott a közlekedési minisztériumban. Leveleinkre még csak választ sem kaptunk. Tavaly november 21-én a 8 megye, valamint a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának képviselői Robert Fico kormányfővel tanácskoztak a teherforgalom korlátozásáról. A kormány ugyanezen a napon elfogadott egy határozatot, amelyben arra utasította a közlekedési minisztert, hogy 2013. június 30-ig korlátozza a tranzitforgalmat a másod- és harmadosztályú utakon. Ez a mai napig nem történt meg" - mondta Kvarda József.
A kerületi választásokra november 9-én kerül sor. Nagyszombat megyében hat megyefőnök-jelölt mérkőzik meg egymással, köztük Tibor Mikuš, akit az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) is támogat. A magyar szavazatokért a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd száll harcba önálló képviselőjelölt-listával és saját megyefőnök-jelölttel. Az MKP Berényi József országos elnököt, a Most-Híd vegyespárt Nagy József volt környezetvédelmi minisztert, parlamenti képviselőt jelölte a fontos posztra.
