Négy év alatt sem tért magához a jobboldal

Michal Horský politológus arra figyelmeztetett, hogy az eltelt időszakban egyetlen jobboldali parlamenti párt sem szerezte meg a polgárok fokozott támogatását, illetve azok vagy rosszul szerepelnek a közvélemény-kutatások során, vagy csak akkora a támogatottságuk, mint az utolsó választások előtt. 

„A jobboldali parlamenti pártok négy év alatt nem voltak képesek önreflexióra. Megpróbálták létrehozni az ún. Népi Platformot, amely azonban még a katasztrofálisnál is rosszabbul végződött“ – értékelte a helyzetet Horský. Rámutatott, az akkori három fő ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), valamint a Most-Híd elnökjelöltje kevesebb szavazatot szerzett, mint a parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártjának (MKP) a jelöltje.

„A Népi Platformnak nevezett katasztrófa óta inkább elfordulnak egymástól, minthogy valamiféle együttműködési szándékot jeleznének. A jobboldali pártok emellett nem rendelkeznek domináns programelemmel, illetve egy olyan személyiséggel, aki megteremthetné egy választások előtti koalíciós csoportosulás alapjait” – fejtette ki a politológus. 

A szakember úgy véli, hogy a jobboldali színtér széthullása még nem ért véget. „Közvetlenül a választások előtt valószínűleg az agónia kicsúcsosodásának vagy meghosszabbodásának tanúi leszünk” – jegyezte meg.

Szerinte a jobboldal jelenlegi bonyolult helyzetének kialakulását részben az okozta, hogy a világgazdasági válság után, 2008–2009-ben a jobboldali színtér összeurópai viszonylatban jelentős mértékben a politikai középvonal felé tolódik. „Az európai gazdasági libertarianizmusban talán már csak Václav Klaus volt cseh elnök és a jobboldalunk közgazdászai hisznek” – mondta Horský.

Alig öt hónappal a parlamenti választások előtt szinte valamennyi jobboldali párt a saját mezében akar játszani, nem tartják érdekesnek a koalíciók létesítését. Egyetlen kivételnek az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO), illetve az Új Többség (Nova) már jelzett koalíciója számít. Azonban tény, hogy a politikusok korábban sem voltak hajlamosak választási koalíciók létesítésére. Szélesebb körű csoportosulások csak kétszer jöttek létre: 1998-ban, amikor a Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK) a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) szemben létesült, majd 1994-ben a Közös választás (Spoloèná vo¾ba). A jobboldaltól eltérően a baloldal az integráció mellett tette le a voksát. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) a kisebb baloldali vetélytársaival más a második Dzurinda-kormány idején egyesült, ezért manapság már nem kell ilyen gondokat megoldania.

A politológus rámutatott: az országban uralkodó politikai légkör jelenleg nem kényszeríti a pártokat arra, hogy túlélésük vagy a demokratikus rendszer túlélése érdekében saját érdekeiket alávessék az egész érdekeinek, vagyis koalíciókat létesítsenek, mint korábban. Az említett Népi Platform-kísérlet után főként a Most-Hídból hallatszódnak olyan hangok, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalommal (KDH) és a Hálóval (Sie) egyesülve váljanak a jelenlegi kormánnyal szembeni alternatívává. 

„Arra várok, hogy ezt a másik két párt is megértse“ – mondta a Most-Híd elnöke, Bugár Béla. A választásokon azonban mindhárom említett párt egyedül akar indulni. E három párt választások előtti együttműködésére Horský sem lát esélyt, mert Radoslav Procházka még a Háló megalakítása előtt elutasította anyapártját, a KDH-t.

„Sosem egyesülnek a választások előtti időszakban azok, akik szétforgácsolódtak. Ez olyan lenne, mintha a Nyilvánosság az Erőszak ellen (VPN) Meèiar HZDS-ével akarna együttműködni. Az efféle választási koalíció a politikai hagyományokra való tekintettel kizárt“ – jegyezte meg a politológus.