Munkajog: elkezdődött az egymásra mutogatás
Radièová családbarátnak tartja az új munkajogot, amely szerinte óvja a védelemre szorulókat, csökkenti a bürokráciát, több lehetőséget kínál azoknak, akik nem csupán egy munkahelyen akarnak dolgozni. A kormányfőnek a nagyobb rugalmasság is tetszik, a flexibilis munkaidő, amit a munkáltató mindig a szükségleteihez igazíthat. Tólórázhat, akinek sok megrendelése van, s otthon maradhat, ha nincs. A kormányfő jónak tartja azt is, hogy nagyobb lehetőség nyílik otthoni munkavégzésre, és hogy a hároméves gyermekgondozási szabadságot a kisgyerek ötéves koráig megszakításokkal lehet majd kivenni.
Jozef Mihál miniszter is elégedett a művel. Szerinte benne van minden lényeges elem, aminek benne kell lennie.
Nem elégedett viszont a Munkáltatók Országos Uniója. Martin Hošták titkár szerint „történt elmozdulás a munkajogban, de nem elégséges mértékű”. Õk azt akarták, hogy 400 000 ezer munkanélküli munkába állítása legyen könnyebb, olcsóbb, egyszerűbb, ehhez azonban a mostaninál merészebb döntéseket kellett volna meghozni. Pozitívan értékeli, hogy az elbocsátások olcsóbbak és egyszerűbbek lesznek, azt is, hogy egymást követően háromszor lehet majd meghatározott idejű szerződést kötni a munkavállalóval, de a minimális bértarifák megőrzésével komoly gondjaik vannak. Hošták szerint e jogszabálytól nem várható több és új munkahely.
A szakszervezeti vezetők egyenesen boldogtalanok. Felháborítja őket, hogy a munkavállalók életminősége tovább romlik majd a törvénynek köszönhetően, s hogy a koalíció a tőke mellé állt, és szembe megy a dolgozókkal. Miroslav Gazdík, a szakszervezeti konföderáció elnöke szerint a jogszabály egyes cikkelyei alkotmányt sértenek, ezért felkérik az államfőt, hogy adja vissza újratárgyalásra a parlamentnek. Paradox módon a „munkásvezéreknek“ leginkább az fáj, hogy a kollektív egyeztetésen a szakszervezeteknek bizonyítaniuk kell: az adott munkahely alkalmazottainak legalább 30 százaléka a tagjuk. Az ilyen lista Gazdík szerint sérti az adatvédelmi törvényt... Az meg külön felháborítja, hogy mindezt egy olyan koalíció rendeli el, amely a választásokon összesen a választópolgárok szavazatinak 27 százalékát nyerte el... Emil Machyna, a vasas szakszervezet elnöke tiltakozásokat helyezett kilátásba, és az érdekegyeztető tanács elhagyását fontolgatja, mert szerinte „az ilyen Munka Törvénykönyve megtiprása a társadalmi párbeszédnek“.
Parlamenten kívülről Németh Gabriella, az MKP szociálisügyi alelnöke fogalmazta meg, hogy a munkavállalók érdekeinek a védelme most mellékvágányra került, mert a módosítás a munkaadókat aránytalanul helyzeti előnybe hozta. Hiányolja - a családbarátság jegyében -, hogy a jogszabályba nem került be a megosztott munkahelyen kívül több, a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását segítő javaslat. A szakpolitikus azt is leszögezi, hogy a módosított jogi norma sem járul hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez. A legfájdalmasabbnak azt tartja, hogy 550 órára emelkedik évente a megengedett túlórák száma; 3 év alatt 3-szor meghosszabbítható a határozott időre kötött munkaszerződés; és felmondás után egyes szakmákban tilos lesz a konkurenciánál elhelyezkedni.
A parlamenti pártok vérmérsékletük szerint szidják egymást. Akad, akinek a koalícióban is fáj, hogy javaslatai nem jártak sikerrel, Igor Matoviè ujjal mutogat mindenkire, aki úgymond megszegte az egyezséget, és elutasította követeléseit. Bugár Béla (Most-Híd) annak örül, hogy Matoviènak a zsarolás nem vált be, és biztos abban, hogy a köztársasági elnök visszadobja a törvényt, tehát a meccsnek még nincs vége.
