Most-Híd: törvénnyel oldható meg az állomásnevek kétnyelvűsítése

A Most-Híd véleménye szerint a probléma megoldásának csupán a törvények összehangolatlansága vet gátat.

Bár a kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetőséget nyújt arra, hogy az adott nemzetiség által legalább 20 százalékban lakott településeken a vasútállomások, vagy megállók megnevezéseit a kisebbség nyelvén is feltüntethessék, ugyanakkor a vasúti törvény nem engedélyezi az idegen nyelvű megjelölést. Az akadályokat a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény módosításával hárítanák el.

„A módosító javaslattal, jogharmonizáció révén el kívánjuk távolítani a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a vasútvonalakról szóló törvények közötti ellentmondásokat, törvényi ütközéseket. A vonatkozó törvénymódosítás ezáltal lehetővé tenné, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében az egyes kisebbségek lakta települések vasútállomásain és megállóiban, azok neveit a kisebbségek nyelvén is feltüntethessék” – áll a javaslatban.

A párt képviselői hozzáteszik, mindez nem egyenlő a vasútállomások és a megállók megnevezéseinek teljes körű cseréjével. „Az állomások és megállók nevei nem változnának, kizárólag az adott kisebbség nyelvén feltüntetett kiegészítő névtáblák elhelyezéséről van szó” – magyarázzák. Javaslatuk szerint a hivatalos kérelmezés alapján az állomások és megállók névtábláinak kérdésében a Vasúti Szabályozó Hivatal (ÚRŽD) lenne hivatott dönteni. A kérvény indítványozója alatt azt a települést értik, amelyben az adott kisebbség nyelve a hivatali érintkezésben megengedett. A javasolt állomás, vagy megállóhely megjelölésének helyességéről a kormányhivatal határozna.

A kiegészítő névtáblákat egyéni kérelmek alapján helyeznék ki és állíttatásuk költségeit a kérvényező fél, vagyis az adott település fedezné. Magyarán, a Most-Híd azt javasolja, hogy a magyar névtáblák elhelyezésének anyagi terhe sem az államot, sem pedig a Szlovák Államvasutak költségvetését ne terhelje.