2014. július 23., 16:25

Módosítaná a polgári eljárásjogot az igazságügyi minisztérium

POZSONY. A bíróságok kézbesítettként könyvelhetnék el azokat a küldeményeket is, amelyeket a címzettek nem vettek át a lakossági nyilvántartásban szereplő lakcímen – javasolja az igazságügyi minisztérium a polgári perrendtartásról szóló új törvény tervezetében.

A minisztérium ma nyilvános vitára bocsátotta a javaslatot, amely szeptemberben kerül majd tárcaközi egyeztetésre.

„A levelek kézbesítése kapcsán nagy felelősség terhel majd mindenkit azért, hogy milyen adatok találhatóak a lakossági nyilvántartásban. Ha ebben a jegyzékben egy konkrét helyen állandó lakhellyel rendelkezem, felelős vagyok azért, hogy az adott lakcímen a postai küldeményeket át tudjam venni, vagy biztosítanom kell, hogy a küldeményeket megkapjam” – mondta Marek Števèek, az igazságügyi minisztérium a polgári eljárásjog rekodifikációjáért felelős bizottságának elnöke.

A javaslat a bírák munkáját hivatott megkönnyíteni, akiknek így nem kellene azt nyomozniuk, hogy a címzett a nyilvántartásban megjelölt helyen tartózkodik-e vagy sem. „Nagyon komoly változás történik a kézbesítést illetően, ami azt jelenti, hogy ha a címzett nem veszi át a küldeményt, jogi szempontból mindenképpen megkapta a levelet, akár tudomása van róla, akár nem” – tette hozzá Števèek.

A bizottság tagjai javasolják továbbá pénzbírsággal sújtani a bíróság tevékenységét akadályozó elfogultsági panaszokat. Az indítvány más változásokat is bevezetne, és mivel minden új dolgot kicsit bizalmatlanul fogad a nyilvánosság, a bizottság tagjai úgy döntöttek, nyilvános vitára bocsátják a javaslatokat, amelyek a minisztérium honlapján lesznek elérhetők.

Az új törvény az egyik lesz annak a három jogszabálynak, amelyek az 1963-ból származó polgári eljárásjogról szóló törvény helyét venné át. A polgári perrendtartás mellett a peren kívüli megegyezésekről és a közigazgatási bírósági eljárásokról van szó. Ezek közül az utolsó már elkészült, a peren kívüli megegyezésekről szóló részt pedig a nyár folyamán fejezik majd be. Ezt követően mindhárom javaslat tárcaközi egyeztetésre kerül. „Nagyon örülnénk, ha a jövő év tavaszán a parlament jóváhagyná ezeket az új kódexeket, akkor körülbelül egy év múlva hatályba is léphetnének” – mondta Števèek.

Jana Baricová nemrég kinevezett alkotmánybíró, a rekodifikációs bizottság alelnöke szerint a tervezett változások nagy elvárásokat támasztanak majd a bírák felé, akiknek sok új dolgot kell majd megtanulniuk.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.