MKP OT – Lemondott az elnökség, ügyvivő testületként készíti elő a tisztújító kongresszust

Az MKP Országos Tanácsa nevében a testület elnöke a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a párt választási eredményeivel kapcsolatban elöljáróban megköszönte a pártra leadott szavazatokat, a 105 ezer szavazat azonban nem volt elégséges a parlamentbe jutáshoz, vagyis a párt nem érte el legfőbb célkitűzését, hogy visszakerüljön a parlamentbe. „A 105 ezer szavazat ugyanakkor kötelez bennünket közösségünk megmaradása és gyarapodása érdekében végzett küzdelmünk folytatására” – fogalmazott Szigeti László, hozzátéve, a sikertelenség okait járási és központi szinten is elemezték, s ez alapján elmondható, hogy azt több tényező is befolyásolta.

Az első és talán legfontosabb tényező az alacsony részvételi arány volt, a déli járásokban átlagosan hat százalékkal volt alacsonyabb, hiszen míg országosan több mint 59 százalékos volt a részvételi arány, addig a magyarok lakta déli járásokban ez mindössze 53 százalék volt. Ezzel összefüggésben az okok között szerepel az is, hogy a párt nem tudott eléggé mozgósítani. Az emberek távolmaradását a választásoktól befolyásolhatta a déli járások rossz gazdasági helyzete is, az érezhető szegénység, amely sokakban csalódottságot vált ki, s ezért távol maradnak a politikától, illetve a megosztottság, az összefogás hiánya. "Számottevő a népességcsökkenés is, hiszen mára a magyarok számaránya már csak 8,6 százalékot tesz ki, s ha a szavazatok megoszlanak, abból nem jöhet ki, hogy mind a két, magyar szavazatokra számító párt elérje az 5 százalékot" – mondta Szigeti. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy „a párt örömmel konstatálja, amit a statisztikai adatok is egyértelműen alátámasztanak, vagyis hogy az MKP népszerűbb, hiszen több magyar szavazatot kapott, mint a Most-Híd.”

A tanácskozás egy kövezető napirendi pontja volt a jelenlegi politikai helyzet értékelése, a kormányalakítás és a meghatározott prioritások elemzése. „Meglepő, érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy milyen gyorsan megszületett a megállapodás az új koalícióról, főleg annak tükrében, hogy esély mutatkozott egy jobboldali kormány létrejöttére is.” Szigeti László úgy fogalmazott, ebben a helyzetben kulcsszerepe volt Bugár Béla pálfordulásának, aki a választások után alig egy héttel kijelentette, az SNS-szel is elképzelhetőnek tartja asz együttműködést, s ezzel szembe ment korábbi ígértével. „A koalíciós tárgyalásokon sem támasztottak olyan feltételeket, ami elvárható lett volna, minimális követelményeket szabott mind a Most-Híd, mind az SNS, így a kulcspozíciók a Smer hatáskörében, és a karmesteri pálca is Robert Ficónál maradt” – mondta az OT elnöke, hozzátéve, a Most-Híd felelőssége is, hogy az oktatásügyi tárcát az SNS kapta.  Szigeti szerint az a tény, hogy a magyarság számára kulcsfontosságú oktatásügyi tárca negyedik alaklommal is a nemzetiek hatáskörébe került, azt jelenti, Bugárék valószínűleg elfelejtették, „mint jelentett korábban a Paška-, Slavkovská- és Mikolaj-féle basáskodás a tárca élén“.

A koalíció által meghatározott prioritások kapcsán Farkas Iván arra mutatott rá, hogy azokból több sarkalatos pont az MKP programjában is szerepelt. Ilyen például az élelmiszeripari-termelés növelése, az élelmiszer-önellátás, a regionális különbségek kiegyenlítése, amelyet eddig minden kormány deklarált, de érdekében keveset tettek, illetve a munkahelyteremtés és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a déli országrészekben is, avagy az adóterhek csökkentése és a kisiskolák helyzetének rendezése. „Az MKP elvárja, hogy ezek a pontok a kormányprogramba is bekerüljenek, ám azok megvalósítását is figyelemmel kísérjük majd“ – mondta Farkas Iván.

A sajtótájékoztatón Õry Péter is azt hangsúlyozta, hogy bár az MKP nem járt ugyan sikerrel a választásokon, de a szavazóiknak az az elvárása, hogy folytassa a tevékenységét, a párt a régiókban továbbra is erős, a regionalizmus hangsúlyozása tehát fontos szerepet kap majd az elkövetkezőkben. "A párt nem zárkózhat be, továbbra is nyitott lesz mindenki előtt, emellett azonban az eddigieknél nagyobb figyelmet kívánunk szentelni azokkal az ellenzéki pártokkal való szorosabb együttműködésnek, amelyekkel hasonló értékrendet vallanak" - mondta Õry Péter.

A tanácskozáson szó esett a Most-Híddal való esetleges tárgyalásról is. Az MKP továbbra is szorgalmazza a közös magyar politikai fellépést, mert azt vallja, hogy a magyar közösség számára csak az összefogás adhat esélyt. A vegyes párttal való tárgyalással kapcsolatban azonban úgy döntött, hogy arra a tisztújító országos kongresszus által megválasztott új vezetés döntése alapján kerülhet sor.

Az Országos Tanács határozott arról is, hogy a párt kongresszusa június 11-én Érsekújvárban lesz, addig meg kell tartani alapszervezeti, járási és kerületi szinten is a regionális üléseket, ahol a jelöltállításról is döntések születnek, vagyis a tagok javaslatokat tehetnek a párt vezetőjére és vezetőségére is. A tisztújító kongresszuson vélhetően módosul az alapszabály is, mégpedig azzal a céllal, hogy az idomuljon az európai modern pártok alapszabályaihoz. Az elképzelés, hogy nemcsak a kongresszus, hanem az országos elnökség javaslatára az OT is módosíthatná az alapszabályt, háromötödös többséggel, rugalmasabbá téve ezzel a jelenlegi helyzetet.

A korábban, a helyhatósági választások után feloszlatott komáromi alapszervezet helyzetével is foglalkoztak, „ám nem a sajtóban is nyilvánosságot kapott, anonim, aláírást sem tartalmazó levél kapcsán, hanem a járási elnök javaslatára, s ezzel kapcsolatban az a döntés született, hogy május 10-éig meg kell tartani a helyi közgyűlést, azzal a céllal, hogy rendezzék a jelenlegi állapotot” – mondta Szigeti László.

Végezetül az MKP OT a beíratásokkal is foglalkozott, és ennek kapcsán felhívással fordul az iskolaköteles gyermekek családjaihoz, melyet alább közlünk:

Tisztelt Szülők és Nagyszülők!

A Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa abból a tapasztalatból kiindulva, hogy az alapiskolai beiratkozásokkal kapcsolatban minden szülői döntés jelentős hatással van egész közösségünk sorsára, ezúton kéri a hatodik életévüket idén betöltő gyermekek családjait, hogy feltétlenül ragaszkodjanak gyökereikhez, őseik kultúrájához és hagyományaihoz, és utódaiknak adják meg az anyanyelvi tanulás lehetőségét.

Meggyőződésünk, hogy minden gyermek azon a nyelven képes a legtöbb ismeretet magába szívni, amelyet családja és barátai körében beszél. Így lehetnek a felnövekvő nemzedék tagjai valóban versenyképesek, és számtalan pozitív példa bizonyítja, hogy csupán ekképpen lehet igazán esélyük a jobb érvényesülésre.

A magyar családok felelősségteljes döntése kisiskoláink kilátásait és megmaradását, ezáltal a lakóhelyen való tanulás reményét is nagyban befolyásolhatja.

Hisszük, hogy gyermekeik és unokáik érdekében mindnyájan bölcsen és megfontoltan döntenek.