Mit remélnek a felvidéki jogfosztottak az alkotmánybírósági meghallgatástól?

„A tárgyalás egy kicsit történelmi pillanat is lesz, hiszen ha nem tévedek, ez a jelenlegi szlovák állam még ilyen magas szinten sosem döntött magyarok jogfosztásának az ügyében. Szerdán a sokadik szlovák államiság érettségizik – sokadszorra. Eddig csak bukott. Szintén kívánom, hogy most sikerüljön, és átmenjen a vizsgán! A délben kezdődő ülés nyilvános lesz, tehát az érintetteken kívül más is figyelemmel kísérheti, hogy mi zajlik majd az Alkotmánybíróságon. Azt előre mi sem tudjuk, hogy meddig tart majd a meghallgatás. Mivel már tőlem is többen kérdezték, hogy mikor, hol kerül sor erre az eseményre, sejtem, hogy sok érdeklődő összejön majd Kassán. Előrelépésnek tartom azt, hogy végre elkezdik tárgyalni az ügyünket. Egy TASR hírügynökségi cikk szerint Anna Panèurová, az Alkotmánybíróság szóvivője 2013 decemberében arról tájékoztatott, hogy „a nyilvános tárgyalás, amelyen a bíróságnak döntenie kell az állampolgársági törvény és az SZK Alkotmányának összhangjáról, 2014. január 22-re van betervezve”. Én mégis inkább arra számítok, hogy a döntés előtt még további meghallgatások valósulnak meg. Mivel politikailag nagyon kényes ügyről van szó, vélhetően húzzák-halasztgatják majd a döntéshozatalt mindaddig, amíg lehet. Közeledik az államfőválasztás, s ez a téma befolyásolhatná Robert Fico győzelmi esélyeit... Már annak is örülhetünk, hogy végre elindult a folyamat, amely végén ott a válasz a kérdésünkre: Szlovákia alkotmányos jogállam-e, vagy sem. Az a fény a távolban már az alagút vége, vagy a szembejövő gyorsvonat?“ – tette fel tájékoztatása végén a kérdést Boldoghy Olivér, révkomáromi vállalkozó.

A Léván (Levice) élő Dolník Erzsébet nyugalmazott pedagógus, volt parlamenti képviselő nem titkolta: a több mint két éve halasztgatott döntést illetően nem túl optimista.

„Sajnos, megszoktuk azt, hogy az Alkotmánybíróság nagyon hosszú idő után hozza meg döntését. Úgy vélem, hogy döntés most nem fog születni, csak meghallgatják Gál Gábort, a 30 képviselő által aláírt parlamenti beadvány jogi képviselőjét. Azt nem tudom, hogy a jövőben még hány tárgyalás lesz. Lehet, hogy figyelembe veszik a nemzetközi helyzetet is, de nem vagyok optimista! Sajnos, a szlovákiai bíróságok „nem ismerik“ a határidőket, s az ilyen kényes ügyeket halasztgatják, ameddig csak lehet. Példaként felhozhatnám Malina Hedvig 2006-ban történt esetét, amely ugyan kissé más, mint a felvidéki jogfosztottak ügye, de még mindig nem született azzal kapcsolatos döntés...!“ – szögezte le portálunknak a másik jogfosztott.

A több mint 101 éves Tamás Ilona, nyugalmazott pedagógus véleményére is kíváncsi voltam. Véleményét lánya, a felváltva Rimaszombatban (Rimavská Sobota) és Budapesten élő Fehérné Tamás Judit a következőképpen foglalta össze:

„Édesanyámmal megállapodtunk, hogy elmegyünk a kassai alkotmánybírósági meghallgatásra, és hagyjuk magunkat meglepni. Várakozó állásponton vagyunk, bármi lehet. Ott majd elválik, hogy döntés is születik-e, és ha igen, akkor az illetékesek miként döntenek. Azután megbeszéljük a többi felvidéki jogfosztottal azt, hogyan tovább... A szlovák állampolgárságuktól megfosztottakon kívül Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Szunai Miklós – az EMT főtitkára és több magyarországi lap, így a Szabad Föld és a Magyar Hírlap munkatársai is készülnek a holnapi meghallgatásra. Csak megjegyzem: Magyarországon az alkotmánybírósági döntéseknél nincs meghallgatás. Ott van az Alkotmány, illetve más érvényes törvények, valamint a beadvány, s az Alkotmánybíróság meghallgatás nélkül, azok alapján hoz döntést“ – magyarázta portálunknak Fehérné, aki 2002-ig a Határon Túli Magyarok Hivatalában felvidéki ügyekkel foglalkozó szakfőtanácsosként dolgozott.

A révkomáromi Fehér István elismerte, hogy igazából semmi jóra nem számít a szerdai tárgyaláson, és Brüsszel politizálásából is kiábrándult.

„Pozitív döntésre semmiképp sem számítok! Azt gondolom, hogy ez csak időhúzási taktika lesz, meghallgatják Gál Gábort, de vélhetően az ügyet még nem zárják le. Ne feledjük: államfőválasztás előtt áll Szlovákia! Szerintem Robert Fico győzelme esetén a végső döntéshozatal majd az átalakuló kormány kezébe kerül. Szívesen mondanám azt, hogy ez az ügy csak addig húzódhat, amíg azt az Európai Unió engedi, de sajnos, az EU-ról is megvan a véleményem: amit művel, az egy bohózat! Az EU illetékesei egyes apróságokat – például Magyarország kapcsán – észrevesznek, miközben másutt, így Szlovákiában is égbekiáltó igazságtalanságok történnek, és maradnak (észre)vétlenül. Miféle unió az, ahová egy ország a Beneš-dekrétumokkal és a jogtipró nyelvtörvényekkel együtt bekerülhet? Az állampolgársági ügyben is minek utaztunk Brüsszelbe, ha meg sem hallgattak, sőt, kitessékeltek bennünket a teremből ?! Kijelenthető, hogy az EU semmivel sem jobb a hajdani Szovjetuniónál, csak más módszereket alkalmaz...“ – mondta el véleményét a jogfosztott gimnáziumi tanár.

Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport országos elnöke arra a kérdésemre, hogy mit vár a szerdai alkotmánybírósági meghallgatástól, röviden így válaszolt: „Igazságot!“. Majd a lévai fiatalember bővebben is kifejtette a véleményét:

„Az Alkotmány talaján való maradást várom, de ha szerdán döntés születik, azt sem bánjuk. Feltéve, ha számunkra pozitív ítéletet hirdetnek. Remélem, hogy e meghallgatáson olyan érvrendszer hangzik majd el, amely elég egyértelmű lesz, és azt a taláros testület tagjai figyelmbe veszik a döntéshozatalukkor. Azt nem tudom, hogy az most történik-e meg, vagy még további tárgyalásokra is szükség lesz-e. A sorstársaimmal együtt továbbra is türelmes vagyok, ha már több mint két éve várakozunk. Már a kezdet kezdetén tudtuk azt, hogy hosszadalmas folyamat következik. Bár ezt tapasztalhatjuk más felvidéki magyarságot érintő ügyekben is, de bizakodunk, hogy ügyünkben rövidebb idő alatt születik döntés, mint például Malina Hedvig ügyében. Remélhetőleg sikerül kitaposnunk egy olyan utat, hogy a jövőben az állampolgársági és más hasonló ügyek érintettjeit majd nem várakoztatják meg ilyen sokáig a döntéshozatallal!“.
 
Bár Kassai Gyula lévai református lelkész sem számít végeredményre az első alkotmánybírósági meghallgatáson, mégis úgy véli: sorstársaival együtt ott a helye az Alkotmánybíróságon.

„Remélem, hogy nem az időszerű politikai helyzet befolyásolja majd az alkotmánybírósági történéseket illetve a majdani döntést! Azt is, hogy a későbbiekben olyan döntés születik majd, amely a mi igazunkat fogja bizonyítani. Bízom abban, hogy egy olyan országban élünk, ahol a jognak, a törvénynek és az igazságosságnak fontos helye van a társadalomban...“ – hangsúlyozta Kassai. 

Vélemény-nyilvánítása  végén a köszönő szavakról sem feledkezett meg: „Az előrejelzések szerint a média fokozott jelenléte várható a meghallgatáson. A sajtó az eddigi évek során is felkarolta az ügyünket, aminek köszönhetően az nem csak nagyobb figyelmet kapott, hanem ez egyfajta nyomásgyakorlásnak is számít, aminek csak örülni lehet. Előre is köszönjük a sajtó nagy érdeklődését! További köszönetet mondanék a gyülekezetemnek, mert annak tagjaitól nagy erkölcsi támogatásban részesülök. Szerdán Léváról valószínűleg a gyülekezet vezetőjével együtt tizenketten utazunk Kassára. Sejtem, hogy a döntést majd befolyásolja az is, hogy a kormánypárt mit szeretne elérni ebben az ügyben. A kiszivárogtatott hírek szerint ugyan a belügyminisztérium nyárra ígéri az állampolgársági törvény módosítását, ezzel az a gond, hogy bennünket nem érint majd a felmentés. A tervezett félmegoldás szerint csupán bizonyos feltételek mellett, például ha az érintett személy állandó lakhellyel rendelkezik a másik ország területén, lenne visszakapható a szlovák állampolgárság. Nekünk azonban nincs állandó lakhelyünk Magyarországon, ezért a törvénymódosítás nem oldja meg a helyzetünket. Merem remélni, hogy az Alkotmánybíróság az általa megfelelőnek tartott időben a módosítástól függetlenül tud majd határozni. Szerintem erre legkésőbb fél éven belül sor kerül“.