2014. május 12., 11:37

Miről döntenek a honatyák a kedden kezdődő parlamenti ülésszakon?

POZSONY. A választási kódexekről, továbbá a speciális ügyész és az alkotmánybíróság bírójelöltjének a személyéről döntenek majd a parlamenti képviselők a május 13-án kezdődő 35. parlamenti ülésszakon. A kormánypárt az ellenzékkel már tavaly ősz óta egyezkedik a választási törvények végső formájáról.
A pártok finanszírozását egy 14-tagú bizottság felügyeli majd. Annak 5-5 tagját a koalíció és az ellenzék, további 1-1 tagját pedig az SZK Alkotmánybírósága, Legfelsőbb Bírósága, valamint az Állami Számvevőszék (NKÚ) és a főügyészség javasolja. Robert Kaliòák belügyminiszter úgy véli, hogy az egyes pártok a jövőben választási kampányukra legfeljebb 3 millió eurót, míg az államfőjelöltek fél millió eurót, a független megyefőnök-jelöltek pedig legtöbb negyed millió eurót költhetnek majd, akárcsak Pozsony és Kassa polgármester-jelöltjei.

Mindnyájukat kötelezik majd arra, hozzák nyilvánosságra az arról szóló adatokat, hogy a kampányukra mennyi pénzt költöttek és azt is, hogy honnan származik a pénzük. A törvény alapján bevezetik az ún. áttekinthető számlákat, amelyekhez a nyilvánosságnak is hozzáférése lesz. Az ellenzék ezzel kapcsolatban több módosító javaslattal rukkol elő. Gál Gábor, a Most-Híd vegyespárt parlamenti képviselője nem ért egyet azzal, hogy a parlament válassza meg a választásokra és a pártok gazdálkodására felügyelő állandó választási bizottság elnökét és alelnökét. Annak jobban örülne, ha mindkettőjüket maga a bizottság választaná meg.

Martin Poliaèik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselője módosító javaslattal akarja megszüntetni az ún. választási paradoxonokat, amelyek akkor keletkeznek, amikor a szavazatokat képviselői mandátumokra számolják át a parlamentben. Szerinte ugyanis a politikai párt akkor több képviselői mandátumot szerezhet, bár más pártok több szavazatot kapnának, míg az maga kevesebbet. Poliaèik ezzel kapcsolatban Vladimír Danèišin blogját említette, amely többféle választási paradoxont is feltüntet. Ha Poliaèik módosításra vonatkozó indítványa nem megy át, akkor kész az SZK Alkotmánybíróságához fordulni.

Dušan Kováèik jelenlegi speciális ügyésznek augusztusban telik le a megbízatási ideje. 2004 májusától van a hivatalában, ismételten 2009 szeptemberében választotta meg őt a parlament. Most harmadízben pályázott, egyetlen érdeklődőként. Az Alkotmánybíróság bírói helyére egy volt alkotmánybíró, Ján Drgonec főiskolai pedagógus, valamint Pavol Malich ügyvéd és Juraj Sopoliga bíró pályázik.

Mivel a parlament április elején már 6-ból 5 alkotmánybírót megválasztott, így most az utolsó helyért folyik a harc. Az államfő a 6 kiválasztott alkotmánybíró-jelölt közül 3 személyt választ ki. Három alkotmánybíró: Ján Auxt, Juraj Horváth és Ján Luby megbízatási ideje 2014. július 4-én telik le. Az ellenzéki képviselők a szlovákiai fiatalok érdekében fogtak össze, s a parlamentbe beterjesztenek egy 9 törvényt tartalmazó csomagot, amely elfogadása után a fiatal pályakezdők a jelenleginél könnyebben érvényesülhetnének. 

A Daniel Lipšichez közelálló képviselőcsoport pedig azt javasolja, hogy az Állami Tartalékalap kerüljön a gazdasági minisztérium fennhatósága alá. Lipšicék a Nemzeti Vagyonkezelő Alap (FNM) felszámolását is indítványozzák. Továbbá úgy szeretnék megváltoztatni a jelenlegi választási rendszert, hogy a képviselők egyik felét a jelenlegi arányos rendszer szerint választanák meg, míg a másik felét többségi rendszer alapján, azaz valamennyi választási körzet után egy-egy képviselőt választanának.
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.