Minden harmadik szlovákiai fiatal külföldön telepedne le

A két hétig tartó, az idei nyár elején a 15-24 éves korosztály soraiban végzett felmérésbe Szlovákiából 714 személy kapcsolódott be. A résztvevők a kérdőíveket online panelen keresztül kapták meg és töltötték ki.

„Bár sejtettük, hogy bizonyos frusztráció létezik, az eredmény mégis meglepő volt. Amit találtunk, az kimondottan aggasztó, végzetes frusztráció és bizalmatlanság a legmagasabb állami intézmények, mint a parlament, a kormány, a bíróságok és a többi irányában, az összes régióban. Szlovákia a V4 országok között a legrosszabb” – nyilatkozta Katarína Èavojská, Szlovákia Ifjúsági Tanácsának (RmS) munkatársa.

Politikai frusztráció és bizalmatlanság

A fiatalok kritikus szemmel tekintenek az országaikban kialakult helyzetre, úgy érzik, kizárták őket, nem lehetnek részesei az őket érintő döntéseknek. „Az ilyenfajta riasztó fatális politikai frusztráció és bizalmatlanság egyedüli megoldása a fiatalok politikai döntésekbe való rendszeres bevonása lehet. Az iskolákban zajló beszélgetések kevésnek bizonyulnak, mélyebben kell az okokat keresni, a rendszerben”- szögezte le Èavojská.

A legnagyobb gond, hogy a fiatalok nem érzik, hogy az állam támogatná és elfogadná őket. „Nem érzékelik, hogy bárki is érdeklődne irántuk, hogy a politikusokat érdekelnék a problémáik, s azt sem, hogy lenne bármiféle hatalmuk változtatni az ország sorsán és jövőjén” – jegyezte meg hozzátéve, gond az is, hogy az élet jövőbeni kilátásai sem javulnak.

A fiatalok egyharmada külföldön telepedne le

A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai fiatalok egyharmada külföldön kíván tartósan letelepedni. Több mint a 80 százalékuk sem a kormányban, sem a parlamentben nem bízik, 67 százalékuk a bíróságokban sem, sőt, 43 százalékuk úgy gondolja, semmiféle hatással sem bír az állam és intézményei működésére. Ellenkezőleg, értelmet csupán a politikai rendszeren kívül tevékenykedő polgári mozgalmakban látnak – a megkérdezettek 69 százaléka egyedül az ifjúsági és diákmozgalmakban bízik. Ami a közéletben való tevékenységet illeti, az utóbbi évben nyilvános közgyűlésen vagy tüntetésen csupán a fiatalok 8 százaléka vett rész.

„Tekintettel a riasztó eredményekre, a helyzet lehetséges megoldásáról bizonyára szakemberekkel is tárgyalunk majd. A múlt évi választások után alkalmazott megoldások nyilván nem hoztak változást, a hangulat ugyanaz, mint a 2016-os évben, a szélsőségek és radikalizálódás tendenciája, táptalaja továbbra is létezik és egyre erősebb. Terveink között szerepel a szakemberekkel való konzultáció, természetesen a következő körben, a témában érintett fiatalokkal is beszélni fogunk” – mondta Èavojská.

A visegrádi országokban való politikai részvétel címmel megrendezett közvélemény-kutatás a Nemzetközi Visegrádi Alap (MVF) támogatásával készült. Célja felmérni és aktuális információkat kapni azzal kapcsolatban, hogy politika mely kiválasztott területibe kapcsolódnak be a fiatalok. Szlovákia Ifjúsági Tanácsa jelenleg 22 szervezetet képvisel, melynek soraiban több mint 55 000 fiatalt található.