Milyen lesz a bolygónk 2050-ben?
A kezdetektől 1985-ig a Föld népessége tízszer duplázódott meg és az egyes kétszereződések között egyre rövidebb idő telt el. A becslések szerint az újkőkor (neolitikum) kezdetén (Kr.e. 10 000 körül) a világ népessége 5 millió fő lehetett. Míg az első megduplázódáshoz még kb. 3000 év kellett (Kr.e. 10 000 - Kr.e. 7000), az utolsóhoz már csak 35 év volt szükséges (1950-1985). A világ népessége 2050 körül érheti el a kilencmilliárdos csúcsot, és az idei lehet az első év, amikor csökkenni kezd az éves népességnövekedés.
A Time magazin cikke szerint Kína mögött az Egyesült Államok marad jelenlegi, azaz harmadik helyén, a 2010-es 308 millióról 423 milliósra dagadó lakossággal. A csökkenő születési ráta a világ gazdaságilag és politikailag legbefolyásosabb országaihoz tartozó Japán és Oroszország esetében azt jelenti, hogy a két nagyhatalom jelenlegi kilencedik, illetve 10. helyéről a 16. és a 17. helyre csúszik vissza.
A legnagyobb változás, amit látunk, a születési ráta csökkenése olyan országokban mint Kína - fogalmazott Loraine West, az amerikai iroda nemzetközi adatbázisával foglalkozó szakembere. Amellett, hogy a kínai népességrobbanás végre lelassul, Nyugat-Európában - legalábbis a régió néhány országában, így Olaszországban és Spanyolországban - növekedni kezd a régóta hanyatló születésszám. Az olasz statisztikai hivatal rámutatott, a lakosság növekedése nagyrészt a bevándorlóknak köszönhető. Jelentős népességnövekedésre számíthat Nigéria és Etiópia. Előbbi jelenleg 166 milliós lakosú, de 2050-re 402 milliósra hízhat. Etiópia népessége 91 millióról 278 milliósra duzzadhat, ezzel bekerül a bolygó tíz legnépesebb országai közé.
Az ENSZ szerint bár csak a föld lakosságának 18 százaléka él úgynevezett magas termékenységi rátájú országokban, azaz olyan helyeken, ahol a nőknek több mint 1,5 lánygyerekük van az átlag szerint, a legtöbb ilyen ország Afrikában van. Szakemberek ezért arra számítanak, hogy a kontinens jelentős népességnövekedésre számíthat az elkövetkező évtizedekben, ez azonban gondot okozhat az ellátásban. Bár az Egyesült Államok a számokat tekintve kiegyensúlyozott évtizedekre számíthat 2050-ig, az ország képe nagy változásokon mehet keresztül. A hivatal épp a múlt héten közölte, hogy a két év alatti amerikai gyerekek több mint fele etnikai kisebbségekhez tartozik.
A legkedvezőtlenebb változásokra az orosz társadalom számíthat. Oroszország 1992 óta küzd demográfiai nehézségekkel, az amerikai népesség-nyilvántartási hivatal a lakosság további fogyatkozására számít, a jelenlegi 139 millióról az évszázad közepére 109 millióra apadhat a világ egyik legnagyobb területű országának lélekszáma. Ez 21 százalékos csökkenés, nagyobb mint, amit a II. világháborúban el kellett szenvednie. Sok országhoz hasonlóan alacsony a születési ráta, de az országot az alacsony várható élettartam is sújtja. A férfiaknak mindössze 62 évet jósol jelenleg az Egészségügyi Világszervezet. Japánban ezzel szemben 80 éves korra számíthatnak a férfiak, 86 évesre a nők.
Az amerikai népesség-nyilvántartó iroda becslései szerint 2050-re 9,4 milliárd ember lesz a földön. A legoptimistább forgatókönyvek szerint nem sokkal itt meg is állhat a növekedés, sőt egyes kutatók szerint 2050 után gyors csökkenési fázis következik, és 2100-ra már nem egészen 6 milliárd ember el a Földön, ahol az elöregedő társadalmak okoznak majd egyre nagyobb problémákat.
"A növekedés megállásának legnagyobb kérdőjeleit India és Kína jelenti. A kérdés az, hogy központi akaraton múló család- és népesedéspolitikák miként jutnak el az egyes családok döntéseihez, azok erre miként reagálnak" - mondta az [origo]-nak Rédei Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajztudományi Központjának vezetője. Egy öregedő társadalomban - és erre a kínai "egyke" erőltetetése, illetve a leánygyermekek "eltűnésese" lehet példa -, olyan deformált nemi és életkori összetétel alakul ki, amely csak igen nagy távlatban módosítható. Egyelőre azonban még felfelé megyünk, és a hétmilliárdos érték következik, amelyet valamikor 2012-ben érhetünk el.
2009-ben a világ népessége 83 millió fővel nőtt, ez nagyjából megfelel Németország egész lakosságának. A fejlett országokban csökken a születések száma, növekszik az életkor, elöregedik a népesség. Ezzel szemben a világ népszaporulatának 95 százalékát a fejlődő országok adják, és itt is a városi lakosság száma gyarapszik ugrásszerűen.
A CIA Factbook 2009-es adatait tekintve Magyarország szempontjából mindhárom fontos érték nagyon rossz. A születések szempontjából a 205. helyen áll egy 223 országot tartalmazó listán (9,51 élveszületés 1000 főre nézve egy év alatt). A halálozási listán viszont a 30. helyen van 222 országból (12,94 halálozás 1000 főre egy év alatt). Az élveszületések és halálozások különbsége tehát továbbra is negatív szám (azaz nem természetes szaporulatról, hanem természetese fogyásról kell beszélni). Egy 233 országot tartalmazó listán Magyarország a 220. helyen áll, és érdemes megnézni, kik vannak mögötte még rosszabb helyzetben: Litvánia, Grúzia, Belorusszia, Oroszország, Szerbia, Litvánia, Észtország, Ukrajna, Bulgária, Montenegro (illetve néhány törpeállam). Európában az egyik legrövidebb élettartamot Magyarország produkálja, de vannak olyan helyek, ahol ez afrikai szintű.
A WWF nemzetközi természetvédő szervezet által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés szerint jelenleg az emberiség természeti erőforrásokkal szemben támasztott igénye (azaz az emberiség ökológiai lábnyoma) már 25 százalékkal túllépi a Föld biokapacitását. Vagyis az emberiség 1 év alatt annyit használ fel a természeti erőforrásokból, amennyi csak 1 év és 3 hónap alatt tud regenerálódni. Másképpen: 1,25 Földre lenne szüksége az emberiségnek ahhoz, hogy a jelenlegi színvonalon fenntartható módon éljen, az erőforrások rombolása nélkül, 2050-re pedig három Föld kellene.
