Milyen évre számítanak az MKP megyei elnökei?
Bárdos Gyula, a Magyar Közösség Pártja Pozsony megyei elnöke portálunknak elmondta: szeretné, ha a 2014-es esztendő úgy megyei szinten, mint a felvidéki magyarság szempontjából is az összefogás éve lenne. „Erre minden lehetőség adott, mert az MKP a megyei választások során Pozsony megyében nagyon jól szerepelt: soha ennyi magyar képviselőnk még nem volt megyénk önkormányzatában. Ez a magyarok és a jobbközép pártok összefogásának is köszönhető. Ez az egyedüli megye, ahol a választásokon együtt indult az MKP, a Most-Híd és öt jobbközép párt. Pavol Frešo megyefőnök fölényes győzelme, illetve az, hogy 44 képviselőből 34 jobbközép koalíciós, ebből 10 MKP-s illetve „hidas“ képviselő került be a megyei törvényhozásba, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy csak az összefogás a járható, sikerhez vezető út. Nagyon remélem, hogy a megyei alelnöki poszt tekintetében is biztosítani tudjuk majd a folytonosságot. Ez a kérdés a következő önkormányzati ülésen dől el“ – közölte.
Bárdos nemcsak az MKP megyei elnöke, hanem a köztársasági elnökválasztásban is érintett. Õ lehet a párt, illetve a felvidéki magyarság első elnökjelöltje. „Az államfőválasztás kapcsán szeretném elérni azt, hogy a felvidéki magyarok, a velünk élő más nemzetiségű és a szlovák polgárok is minél nagyobb létszámban álljanak mellénk, s a nemzeti ünnepünkön, március 15-én olyan eredményt tudjunk felmutatni, amely következtében a saját elképzeléseinket is a lehető legjobban tudjuk majd megvalósítani. Remélem, miként a megyei voksoláson Pozsony megyében sikerült összefognunk, úgy a felvidéki magyarság is egy emberként mutatja majd meg azt, hogy nem lehet bennünket leírni Szlovákiában. Mi ugyanis itt, a szülőföldünkön akarunk magyarként boldogulni. Az államfőválasztáson történő sikeres szereplésünk egy új közéleti és politikai rajtot eredményezhetne a hazai magyarságnak. Az eddig kapott rengeteg visszajelzés, sms, e-mail, telefonüzenet is azt mutatja, hogy az emberek vágynak az összefogásra. Õk is azt szeretnék, ha a hazai magyar politikusok az eddiginél hatékonyabban tudnák majd érvényesíteni a felvidéki magyarság érdekképviseletét, elérni Dél-Szlovákia felzárkóztatását“ – magyarázta.
Az elmondottakhoz hozzáfűzte: az MKP járási titkárai holnap összegezik majd, hogy eddig a petíciós íveken kézjegyükkel hányan támogatták a jelölését. „Azt szeretnénk elérni, hogy legalább 16 és fél ezer aláírás gyűljön össze. Csupán ma például több mint kétezer aláírás érkezett az MKP-központba, illetve az én mail-címemre. Biztos vagyok abban, hogy sikeres lesz az aláírásgyűjtés, és így valóban a felvidéki magyar közösség jelöltjeként indulhatok a köztársasági elnökválasztáson“ – szögezte le Bárdos Gyula.
Horváth Árpád, az MKP Nyitra megyei elnöke is az idei év egyik kiemelkedő eseményének tartja a köztársasági elnökválasztást, amelyhez nagy reményeket fűz. „Megyei elnökként és a petíciós bizottság egyik tagjaként is annak érdekében munkálkodom, hogy a 2014-es év egyik legfontosabb eseményének számító köztársasági elnökválasztáson magyar jelöltünk, Bárdos Gyula a lehető legjobban szerepeljen. Az államfőválasztás úgy az MKP, mint a hazai magyarság számára egy nagyon fontos megmérettetés lesz. Úgy vélem, hogy a hazai magyar választópolgárok nagyon jó részvétele esetén Bárdos akár a második fordulóba is bekerülhet“ – nyilatkozta.
Horváth Árpád azt sem tartja mellékesnek, hogy felvidéki magyarság, illetve az MKP milyen eredményeket ér majd el az az európai parlamenti és a helyhatósági választásokon. „Ez ügyben vélhetően egyeztetünk majd a Most-Híd párttal. Járási és megyei szinten is foglalkoztunk e fontos kérdéssel, amivel még többféle egyeztetésre van szükség. Mindenképpen el kell érnünk azt, hogy legyen felvidéki magyar képviselőnk Brüsszelben. Mivel jelenleg az MKP-nak több mint száz polgármestere és több mint ezer helyi képviselője van, nagyon fontos az ő megtartásuk a novemberi helyhatósági választások után is. Idén tehát e cél érdekében is hathatósan kell tevékenykednünk!“ – hangsúlyozta Gúta (Kolárovo) polgármestere.
Az idei megyei szintű tervek közül kiemelte, hogy igyekeznek majd minél több uniós és egyéb anyagi támogatást juttatni a déli járásokba. „Elsősorban az útjaink javítására kellene sok pénz, amelyek sokkal katasztrofálisabb állapotban vannak – például Ipolyság, de Párkány és Révkomárom környékén is –, mint az észak-szlovákiai régiókban. Erre Belicáéktól ígéretet is kaptunk, és nagyon odafigyelünk majd a pénzeszközök elosztására. Biztos vagyok abban, hogy idén egyes dél-szlovákiai szakaszokon megkezdődnek az útfelújítások. A munkanélküliség csökkentése céljából megpróbálunk majd befektetőket hozni megyénk ipari parkjaiba, és egyes megyei tulajdonban levő épületeket olyan áron próbálunk majd bérbe adni, amelyek vonzerőt jelenthetnek e vállalkozók számára. Továbbra is érdekünkben áll, hogy idén is komolyabb összeg jusson a révkomáromi kórház felújítására és karbantartására. Arra is odafigyelünk majd, hogy a párkányi egészségügyi központban is történjenek fejlesztések. Bár úgy a hazai magyar, mint a szlovák kulturális intézmények anyagi gondokkal küszködnek, odahatunk majd, hogy a Jókai Színház és további megyei fennhatóság alá tartozó intézményeink is megkapják a működésükhöz szükséges támogatást, amely mértéke február végéig dől el“ – sorolta idei prioritásaikat Horváth.
Csúsz Péter, az MKP Besztercebánya megyei elnöke szerint nagyon nehéz megjósolni a megye jövőjét, mivel az új képviselőtestület eddig még csak egyszer találkozott. „Letettük az esküt, de még nincs elfogadva a költségvetésünk, a képviselők nincsenek besorolva az egyes szakbizottságokba stb. Rengeteg nyitott kérdés van, és igazából Marian Kotleba megyeelnököt sem ismerjük. Egy biztos: saját csapata nincsen a megyei önkormányzaton belül. Ha a független képviselők és a kisebb pártok egy-egy képviselője fel is venné vele a kapcsolatot, akkor is az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) 26 fős frakciójával állna szemben, ami a 49 fős testületben képes bármilyen kérdés meg- vagy leszavazására. Csak remélni merem, hogy majd minden frakcióban a józan ész dominál, és a nehézkésen induló évben működőképes megyét kreálunk” – mondta portálunknak Csúsz.
Az MKP Besztercebánya megyei elnöke úgy véli, jó, hogy a felvidéki magyarságnak saját köztársasági elnökjelöltje van. „Szerintem minden választáson fontos magyar jelölteket állítanunk, hogy a felvidéki magyar ember a sajátjai közül tudjon választani. A hazai magyar választópolgárokat nem szabad rászoktatnunk arra, hogy csak szlovák jelöltek közül válasszanak. Sok tehetség van a magyar emberek között is, adjunk nekik esélyt!” – húzta alá.
„Remélem, hogy az államfőválasztást nem Robert Fico nyeri meg, mert nagyon rossz lenne, ha elnöki jogköröket kapna. Akkor egy teljesen más stílusú ország jönne létre, mint amilyet megszoktunk és elvárunk a demokráciában. Szerintem ezért az év nagy kérdése, hogy ki lesz az új államfő, mert ez a megyék életére is kihatással lesz. Ficonak ugyanis szándékában áll a jelenlegi megyerendszer megnyirbálása: vagy kompetenciákat venne el a megyéktől, vagy pedig a későbbiekben a jelenlegi 8 helyett 3 gigantikus megyét hozna létre. Ez utóbbitól rosszabb variáció nem is lehetne“ – fűzte hozzá Csúsz Péter.
Zachariaš Istvánt, az MKP Kassa megyei elnökét ez idő tájt elsősorban a megyei alelnöki teendői foglalkoztatják. „Számomra új helyzet alakult ki azáltal, hogy megyénk alelnökévé váltam. Mivel négy éven át nem voltam megyei képviselő, s közben sok minden történt, jelenleg ismerkedem alaposabban a megye ügyeivel. Januárban kerül sor az első érdemi testületi ülésünkre. Az MKP képviselőinek kötelessége a magyarlakta déli régiók érdekképviselete. Fokozatosan orvosolnunk kell majd a munkahelyhiányt, az utakkal és a magyar tannyelvű középiskolákkal kapcsolatos gondokat, a környezetvédelmi kérdéseket és egyebeket. Tennivalókból tehát idén sem lesz majd hiány. Mivel a Smer-SD képviselőivel együtt többségi koalíciót alkotunk a megyei önkormányzatban, jó esély van a közös problémáink megoldására. Egyik idei prioritásunk annak elérése, hogy az előzetes tervektől eltérően mégse kelljen az osztályszámokat csökkenteni az érintett magyar tannyelvű középiskoláinkban. Például ez ügyben már folytattam tárgyalásokat a kassai gimnázium igazgatónőjével és a megye iskolaügyi osztályának illetékeseivel. Úgy tűnik, hogy orvosolható lesz ez a probléma“ – árulta el Szepsi (Moldava nad Bodvou) polgármestere.
Zachariaš István az idei választásokkal kapcsolatban nem szívesen bocsátkozott jóslatokba, ám bízik a sikerben. „Nagyon fontos, hogy az MKP-nek, illetve a felvidéki magyarságnak van saját államfőjelöltje, akire minél nagyobb számban kell szavaznunk. Ugyancsak rendkívül fontosnak tartom az európai parlamenti választásokat, illetve azt is, hogy továbbra is legyenek az érdekünkben felszólaló magyar képviselőink Brüsszelben. Remélem, hogy e téren is sikert ér el az MKP. Bár a helyhatósági választásokat csak később tartják majd, kifejezhetem reményemet, hogy a magyar párt továbbra is meg tudja majd tartani a jelenlegi befolyását, erejét az önkormányzatokban. Hiszem, hogy az emberek bíznak a politikusainkban, amit majd a választások során is kinyilvánítanak“ – zárta le a témát.
