Miért kérte Debrőd belépését az SZNT luxemburgi perébe?
DEBRÕD. A Kassa-vidéki járásban található Debrőd község is kérte, hogy a Székely Nemzeti Tanács oldalán beléphessen az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perbe, amelyet az SZNT képviselői az Európai Bizottság ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük elutasítása miatt indítottak.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei által elindított európai polgári kezdeményezés azt javasolta, hogy az Európai Unió (EU) kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Annak elnöke, Izsák Balázs korábban elmondta: a felvidéki község beavatkozási kérelméhez november 10-ig nyújthatják be írásos álláspontjukat a perbe eddig beavatkozott felek. Hozzáfűzte: a felperes kezdeményezők oldalán korábban Magyarország kormánya és a székelyföldi Kovászna megye önkormányzata, az alperes Európai Bizottság (EB) oldalán pedig Szlovákia, Görögország és Románia kormánya kapcsolódott be a perbe.
A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés két elindítója azért perelte be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg, hogy nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe a szabályozásra javasolt kérdés. Így a kezdeményezők el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését, amellyel jogalkotást kezdeményező lépésre késztethették volna az Európai Bizottságot.
Portálunk utánajárt, hogy a 387 lakosú kelet-szlovákiai kisközséget mi minden késztette a felpereshez történő csatlakozásra.
„Amikor megtudtam, hogy van ez a kezdeményezés, magunkra ismertem. Nyolcadik éve vagyok ugyanis polgármester, és eddig minden lehetőséget megragadtam ahhoz, hogy valamiképp pénzt hozzak a falunkba. Debrődről (Debraï) röviden annyit mondanék, hogy a Szlovákia legészakibb magyar faluja. Nem hivatalosan színmagyar, hivatalosan pedig a legutóbbi népszámláláskor a 387 lakos 60 százaléka vallotta magát magyarnak. Egyetlen színszlovák, hozzánk költöző család él Debrődön, és problémamentesen igyekszik beilleszkedni a többi lakos közé. Nos, polgármesterként mindig azzal találtam szemben magam, hogy 500-nál kevesebb lakosú községnek sok helyre nem lehet pályázni. Például kilátástalan helyzetnek tűnik az, hogy egy a miénkhez hasonló kis faluban csatornarendszer legyen. Mindezek kapcsán kezdtem utánanézni, hogy miért is van ez így térségünkben. Tehát amikor tudomást szereztem a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezéséről, úgy gondoltam, hogy ezt nekünk is támogatnunk kell. Korábban a hozzánk hasonló helyzetben levő kis falukat arra való tekintet nélkül, hogy ott szlovákok vagy magyarok élnek-e, együttesen karoltam fel. Annak ellenére, hogy a szlovák, főként kormánypárti vezetésű falvakba könnyebben érkezik anyagi támogatás, mint azokba, amelyek élén magyar polgármesterek állnak. Debrőd tehát csatlakozott a székelyek kezdeményezéséhez. Bár ehhez nem volt szükség önkormányzati jóváhagyásra, mégis elmondtam az önkormányzati tagoknak, hogy van ez a luxemburgi per, amihez a vázolt okok miatt csatlakoznunk kellene. Mivel már nagyon közeledünk a helyhatósági választások időpontjához, a főellenőrünk tanácsára úgy döntöttünk, hogy ilyen dolgokat már nem fogunk leszavaztatni. A polgármesteri kompetenciám megengedi azt, hogy csatlakozzunk a kezdeményezéshez. Ha ezt a lépésünket nagydobra vertem volna, talán több felvidéki község is csatlakozott volna, mert hallatszódtak ilyen hangok“ – magyarázta a Hírek.sk-nak Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere.
Hozzátette: kíváncsi arra, hogy ezt miként értékeli majd az Európai Bizottság.
„Az eredeti beadványt nem fogadta be az Európai Bizottság, mivel arra hivatkozott, hogy az „nem az ő asztala“ – neki semmi köze nincs ahhoz, hogy miként vannak elosztva a kohéziós alapokból származó uniós pénzeszközök, az illetékesek tekintettel vannak-e az ottélő nemzetiségi kisebbségekre, vagy sem. Pedig e beadványban meg volt magyarázva az, hogy az EU a vonatkozó törvénycikkely alapján kiáll a nemzetiségi kisebbségek mellett. Pozitív diszkriminációra lenne szükség ahhoz, hogy ezek a leszakadó területek felzárkózzanak. Mivel az EB azzal érvelt, hogy ez nem tartozik a hatáskörébe, ezért a beadvány a luxemburgi bíróság elé került. Az majd újravizsgálja az ügyet. Siker esetén az EB kénytelen lesz befogadni ezt a kezdeményezést, majd elkezdődhet az aláírásgyűjtés“ – fejtette ki a továbbiakban a tettrekész polgármester.
Azt is megjegyezte: szomorú tény, hogy Romániával és Görögországgal együtt Szlovákia is az alperesek közé tartozik. „Nem igazán értem, hogy Szlovákiának miért kellett ebbe rögtön beleugrania. Olvastam a szlovák beadványt, amelyből kitűnik: Szlovákia minden szempontból pozitívan értékeli azt, hogy az EB nem fogadta be a kezdeményezést, miközben indokokat is felsorakoztatott“ – nyilatkozta.
Debrőd önkormányzata az egy főre eső támogatások eloszlásáról szóló több oldalnyi adattal támasztotta alá, hogy a magyar többségű települések hátrányt szenvednek a kohéziós politikában Szlovákiában.
„Ezek az adatok Õry Pétertől, a Magyar Közösség Pártja (MKP) önkormányzati alelnökétől és az általa irányított Pro Civis társaságtól származnak. Õk kérték ki azokat az illetékes minisztériumoktól, majd dolgozták fel az adatokat. Én azokat az ő engedélyükkel átvettem. Mivel dr. Nagy Tibor ügyvédi irodája képvisel bennünket ebben az ügyben, ez az iroda kapta meg az adatokat Õryéktől. A kérelem kidolgozásában Nagy Dávid vett részt. Rajtuk kívül nem sokan vállaltak volna el ilyen ügyet“ – mondta el az adatokkal kapcsolatban.
Portálunk kérdésére, vajon bízhatunk-e abban, hogy sikerül összegyűjteni a szükséges 1 millió aláírást, Debrőd első embere így válaszolt: „ Már korábban érdeklődtem a felperes esélyei felől. Akkor illetékes ügyvédek úgy nyilatkoztak az eredeti beadványról, hogy nagyon jól megírt, nagyon megalapozott beadványról van szó. Úgy gondolták, hogy annak helye van, amit be kell fogadni. Eléggé meglepődtek azon, hogy azt mégis elutasították. Nagyon sok háttérérdek és lobbicsoport van, amelyek befolyásolhatják a döntéshozatalt. Ha Luxemburg úgy dönt, hogy azt mégis visszaadja újratárgyalás céljából az EB-nek, ott is számítani lehet a különféle lobbicsoportok beavatkozására. Úgy gondolom, hogy ez az ügy előbb-utóbb majd célba ér. Ha nem most, akkor azt továbbviszik az ottani aktivisták, s erre az ügyre egyszer fel kell figyelnie az EB-nek. Ha túlzottan derűlátó lennék, akkor azt mondanám, hogy biztosan nyerünk, de óvatosabban fogalmazva inkább azt mondom: bízom abban, hogy ennek pozitív kimenetele lesz. Ha mégis úgy adódna, hogy még most nem, akkor abban biztos vagyok, hogy ez előbb-utóbb be fog következni. Azt nem hagyják majd annyiban a velünk közös érdekű sorstársaink“.
Végül leszögezte: nem szeretné, ha ez az egész ügy valakik által affelé lenne kiforgatva, hogy szlovák-magyar ellentétet akarnak szítani.
„Itt nem a civil emberek közti nemzetiségi ellentétről, hanem ahelyett arról van szó, hogy a jelenlegi politikai hatalommal, illetve azzal a szűk körrel, amely eldöntheti, hogy mikor kinek ossza a pénzt, kiket részesít előnyben, és miként írja ki a pályázatokat, nagy gond van. Ez a jelenlegi rendszer összességében sújtja a kis falvakat, azaz minden kis falu rossz helyzetben van Szlovákiában. Csak a számok figyelembe vételekor jött elő, hogy az még jobban sújtja a nemzetiségi kisebbségek által lakott vidékeket, mint a csak szlovákok által lakott területeket“ – hangsúlyozta Gergely Papp Adrianna.
A nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés két elindítója azért perelte be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg, hogy nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe a szabályozásra javasolt kérdés. Így a kezdeményezők el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését, amellyel jogalkotást kezdeményező lépésre késztethették volna az Európai Bizottságot.
Portálunk utánajárt, hogy a 387 lakosú kelet-szlovákiai kisközséget mi minden késztette a felpereshez történő csatlakozásra.
„Amikor megtudtam, hogy van ez a kezdeményezés, magunkra ismertem. Nyolcadik éve vagyok ugyanis polgármester, és eddig minden lehetőséget megragadtam ahhoz, hogy valamiképp pénzt hozzak a falunkba. Debrődről (Debraï) röviden annyit mondanék, hogy a Szlovákia legészakibb magyar faluja. Nem hivatalosan színmagyar, hivatalosan pedig a legutóbbi népszámláláskor a 387 lakos 60 százaléka vallotta magát magyarnak. Egyetlen színszlovák, hozzánk költöző család él Debrődön, és problémamentesen igyekszik beilleszkedni a többi lakos közé. Nos, polgármesterként mindig azzal találtam szemben magam, hogy 500-nál kevesebb lakosú községnek sok helyre nem lehet pályázni. Például kilátástalan helyzetnek tűnik az, hogy egy a miénkhez hasonló kis faluban csatornarendszer legyen. Mindezek kapcsán kezdtem utánanézni, hogy miért is van ez így térségünkben. Tehát amikor tudomást szereztem a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezéséről, úgy gondoltam, hogy ezt nekünk is támogatnunk kell. Korábban a hozzánk hasonló helyzetben levő kis falukat arra való tekintet nélkül, hogy ott szlovákok vagy magyarok élnek-e, együttesen karoltam fel. Annak ellenére, hogy a szlovák, főként kormánypárti vezetésű falvakba könnyebben érkezik anyagi támogatás, mint azokba, amelyek élén magyar polgármesterek állnak. Debrőd tehát csatlakozott a székelyek kezdeményezéséhez. Bár ehhez nem volt szükség önkormányzati jóváhagyásra, mégis elmondtam az önkormányzati tagoknak, hogy van ez a luxemburgi per, amihez a vázolt okok miatt csatlakoznunk kellene. Mivel már nagyon közeledünk a helyhatósági választások időpontjához, a főellenőrünk tanácsára úgy döntöttünk, hogy ilyen dolgokat már nem fogunk leszavaztatni. A polgármesteri kompetenciám megengedi azt, hogy csatlakozzunk a kezdeményezéshez. Ha ezt a lépésünket nagydobra vertem volna, talán több felvidéki község is csatlakozott volna, mert hallatszódtak ilyen hangok“ – magyarázta a Hírek.sk-nak Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere.
Hozzátette: kíváncsi arra, hogy ezt miként értékeli majd az Európai Bizottság.
„Az eredeti beadványt nem fogadta be az Európai Bizottság, mivel arra hivatkozott, hogy az „nem az ő asztala“ – neki semmi köze nincs ahhoz, hogy miként vannak elosztva a kohéziós alapokból származó uniós pénzeszközök, az illetékesek tekintettel vannak-e az ottélő nemzetiségi kisebbségekre, vagy sem. Pedig e beadványban meg volt magyarázva az, hogy az EU a vonatkozó törvénycikkely alapján kiáll a nemzetiségi kisebbségek mellett. Pozitív diszkriminációra lenne szükség ahhoz, hogy ezek a leszakadó területek felzárkózzanak. Mivel az EB azzal érvelt, hogy ez nem tartozik a hatáskörébe, ezért a beadvány a luxemburgi bíróság elé került. Az majd újravizsgálja az ügyet. Siker esetén az EB kénytelen lesz befogadni ezt a kezdeményezést, majd elkezdődhet az aláírásgyűjtés“ – fejtette ki a továbbiakban a tettrekész polgármester.
Azt is megjegyezte: szomorú tény, hogy Romániával és Görögországgal együtt Szlovákia is az alperesek közé tartozik. „Nem igazán értem, hogy Szlovákiának miért kellett ebbe rögtön beleugrania. Olvastam a szlovák beadványt, amelyből kitűnik: Szlovákia minden szempontból pozitívan értékeli azt, hogy az EB nem fogadta be a kezdeményezést, miközben indokokat is felsorakoztatott“ – nyilatkozta.
Debrőd önkormányzata az egy főre eső támogatások eloszlásáról szóló több oldalnyi adattal támasztotta alá, hogy a magyar többségű települések hátrányt szenvednek a kohéziós politikában Szlovákiában.
„Ezek az adatok Õry Pétertől, a Magyar Közösség Pártja (MKP) önkormányzati alelnökétől és az általa irányított Pro Civis társaságtól származnak. Õk kérték ki azokat az illetékes minisztériumoktól, majd dolgozták fel az adatokat. Én azokat az ő engedélyükkel átvettem. Mivel dr. Nagy Tibor ügyvédi irodája képvisel bennünket ebben az ügyben, ez az iroda kapta meg az adatokat Õryéktől. A kérelem kidolgozásában Nagy Dávid vett részt. Rajtuk kívül nem sokan vállaltak volna el ilyen ügyet“ – mondta el az adatokkal kapcsolatban.
Portálunk kérdésére, vajon bízhatunk-e abban, hogy sikerül összegyűjteni a szükséges 1 millió aláírást, Debrőd első embere így válaszolt: „ Már korábban érdeklődtem a felperes esélyei felől. Akkor illetékes ügyvédek úgy nyilatkoztak az eredeti beadványról, hogy nagyon jól megírt, nagyon megalapozott beadványról van szó. Úgy gondolták, hogy annak helye van, amit be kell fogadni. Eléggé meglepődtek azon, hogy azt mégis elutasították. Nagyon sok háttérérdek és lobbicsoport van, amelyek befolyásolhatják a döntéshozatalt. Ha Luxemburg úgy dönt, hogy azt mégis visszaadja újratárgyalás céljából az EB-nek, ott is számítani lehet a különféle lobbicsoportok beavatkozására. Úgy gondolom, hogy ez az ügy előbb-utóbb majd célba ér. Ha nem most, akkor azt továbbviszik az ottani aktivisták, s erre az ügyre egyszer fel kell figyelnie az EB-nek. Ha túlzottan derűlátó lennék, akkor azt mondanám, hogy biztosan nyerünk, de óvatosabban fogalmazva inkább azt mondom: bízom abban, hogy ennek pozitív kimenetele lesz. Ha mégis úgy adódna, hogy még most nem, akkor abban biztos vagyok, hogy ez előbb-utóbb be fog következni. Azt nem hagyják majd annyiban a velünk közös érdekű sorstársaink“.
Végül leszögezte: nem szeretné, ha ez az egész ügy valakik által affelé lenne kiforgatva, hogy szlovák-magyar ellentétet akarnak szítani.
„Itt nem a civil emberek közti nemzetiségi ellentétről, hanem ahelyett arról van szó, hogy a jelenlegi politikai hatalommal, illetve azzal a szűk körrel, amely eldöntheti, hogy mikor kinek ossza a pénzt, kiket részesít előnyben, és miként írja ki a pályázatokat, nagy gond van. Ez a jelenlegi rendszer összességében sújtja a kis falvakat, azaz minden kis falu rossz helyzetben van Szlovákiában. Csak a számok figyelembe vételekor jött elő, hogy az még jobban sújtja a nemzetiségi kisebbségek által lakott vidékeket, mint a csak szlovákok által lakott területeket“ – hangsúlyozta Gergely Papp Adrianna.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
