Mi okozhatta a földrengést Magyarországon?
BUDAPEST. A Magyarországon nagynak számító, 4,7-es erősségű földmozgás volt az Alföld és az Északi-középhegység határán pattant ki, ahol már korábban is voltak komolyabb rengések. Az ok a térség szerkezetében keresendő.
2013. április 23-án éjjel, 0 óra 28-kor földrengés történt Heves megyében, amelynek epicentruma Erdőtelek közelében volt. A rengés 10 kilométer mélyen pattant ki, azaz ez egy sekélyfészkű földrengés volt, ezért is lehetett jól érzékelni az epicentrum környékén. A földrengésben felszabadult energia hasonló volt a legutóbbi, Magyarországon már nagynak számító földrengéshez, amely 2011-ben pattant ki Oroszlánynál. Ehhez hasonló erősségű földrengések átlagosan tízévente fordulnak elő Magyarországon, 2011 előtt 1985-ben a berhidai rengés volt 5-ös erősségű - mutat rá az origo.hu.
A Földrengés.hu beszámolója szerint a földmozgást több településen (Heves, Tenk, Erdőtelek, de még Budapesten is) a lakosság is érzékelte. A rengés után az epicentrum környékén többen a szabadba menekültek. Kisebb károkról is érkezett bejelentés. A rengés méretéből ítélve mérsékelt károk (pl. kisebb-nagyobb vakolatrepedések, kémények ledőlése) valószínűsíthetők.
2013-ban is volt egy érezhető földrengés Magyarországon, ami ugyanezen a területen pattant ki, február 16-án, 3,5-es magnitúdóval. Legutóbb ezen a környéken 1925-ben volt egy a hétfő éjjelihez hasonló erősségű rengés.
A rengések oka most is a térség szerkezetében keresendő. A Jászság egy hatalmas, mély, üledékkel telt medence, amelynek északi pereme fokozatosan, lépcsősen emelkedik fel az Északi-középhegység, a Bükk felé. A legutóbbi rengésekben egy ilyen töréslépcső mozdulhatott meg - állítja Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Ûrtudományi Tanszékének vezetője.
Tóth László szeizmológus (MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet) az origo. hu portálnak kifejtette: abból, hogy rövid időn belül két ilyen rengés is volt a térségben, nem lehet következtetni a folytatásra. Vagyis a korábbi eseményekből nem lehet megmondani, mikor lesz a következő földrengés, és azt sem lehet kijelenteni, hogy a terület aktivizálódott volna.
A magyarországi földrengések esetében általában jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb. A Földrengés.hu azt írja, hogy a tapasztalatok szerint a földrengések után kisebb utórengések fordulhatnak elő, melyek nagysága fokozatosan csökken és egyre ritkábbak is. Ezek közül azonban néhány elérheti az érezhető szintet.
A rengések kipattanási mélysége érdemben befolyásolja a felszínen tapasztalt pusztító erejüket. Minél sekélyebb a fészekmélység, azaz minél közelebb van a kipattanás helye a felszínhez, annál nagyobb a felszíni elmozdulás. A Kárpát-medence középső részén a szilárd kéreg vékonyabb, és minthogy a rengés csak szilárd közegben keletkezhet, az itteni rengések sekély fészkűek.
A történelmi feljegyzések óta közel három tucat olyan rengés volt Magyarországon, amely súlyos következményekkel járt. Az egyik legkomolyabb földmozgás 1763-ban pattant ki, és 63 halálos áldozatot követelt. Az 1763-as nagy komáromi földrengés a Richter-skála szerint 6,2-es lehetett. A skála logaritmikus jellege miatt ez azt jelenti, hogy akkor a mostaninál körülbelül ezerszer nagyobb energia szabadult fel.
A skála a földrengés kipattanásának fészkében (a hipocentrumban) felszabadult energia logaritmusával arányos. Az alábbi számok egzakt módon a felszabaduló energiát mutatják, a melléjük írt megjegyzések csak tájékoztató jellegűek, mivel a hatás a mélységtől is függ, és a hazánkban gyakori sekélyfészkű rengésekre vonatkoznak. Magyarországon 8-9-es rengés még nem fordult elő.
A Földrengés.hu beszámolója szerint a földmozgást több településen (Heves, Tenk, Erdőtelek, de még Budapesten is) a lakosság is érzékelte. A rengés után az epicentrum környékén többen a szabadba menekültek. Kisebb károkról is érkezett bejelentés. A rengés méretéből ítélve mérsékelt károk (pl. kisebb-nagyobb vakolatrepedések, kémények ledőlése) valószínűsíthetők.
2013-ban is volt egy érezhető földrengés Magyarországon, ami ugyanezen a területen pattant ki, február 16-án, 3,5-es magnitúdóval. Legutóbb ezen a környéken 1925-ben volt egy a hétfő éjjelihez hasonló erősségű rengés.
A rengések oka most is a térség szerkezetében keresendő. A Jászság egy hatalmas, mély, üledékkel telt medence, amelynek északi pereme fokozatosan, lépcsősen emelkedik fel az Északi-középhegység, a Bükk felé. A legutóbbi rengésekben egy ilyen töréslépcső mozdulhatott meg - állítja Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Ûrtudományi Tanszékének vezetője.
Tóth László szeizmológus (MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet) az origo. hu portálnak kifejtette: abból, hogy rövid időn belül két ilyen rengés is volt a térségben, nem lehet következtetni a folytatásra. Vagyis a korábbi eseményekből nem lehet megmondani, mikor lesz a következő földrengés, és azt sem lehet kijelenteni, hogy a terület aktivizálódott volna.
A magyarországi földrengések esetében általában jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb. A Földrengés.hu azt írja, hogy a tapasztalatok szerint a földrengések után kisebb utórengések fordulhatnak elő, melyek nagysága fokozatosan csökken és egyre ritkábbak is. Ezek közül azonban néhány elérheti az érezhető szintet.
A rengések kipattanási mélysége érdemben befolyásolja a felszínen tapasztalt pusztító erejüket. Minél sekélyebb a fészekmélység, azaz minél közelebb van a kipattanás helye a felszínhez, annál nagyobb a felszíni elmozdulás. A Kárpát-medence középső részén a szilárd kéreg vékonyabb, és minthogy a rengés csak szilárd közegben keletkezhet, az itteni rengések sekély fészkűek.
A történelmi feljegyzések óta közel három tucat olyan rengés volt Magyarországon, amely súlyos következményekkel járt. Az egyik legkomolyabb földmozgás 1763-ban pattant ki, és 63 halálos áldozatot követelt. Az 1763-as nagy komáromi földrengés a Richter-skála szerint 6,2-es lehetett. A skála logaritmikus jellege miatt ez azt jelenti, hogy akkor a mostaninál körülbelül ezerszer nagyobb energia szabadult fel.
A skála a földrengés kipattanásának fészkében (a hipocentrumban) felszabadult energia logaritmusával arányos. Az alábbi számok egzakt módon a felszabaduló energiát mutatják, a melléjük írt megjegyzések csak tájékoztató jellegűek, mivel a hatás a mélységtől is függ, és a hazánkban gyakori sekélyfészkű rengésekre vonatkoznak. Magyarországon 8-9-es rengés még nem fordult elő.
Forrás
origo.hu, Földrengés.hu
