Mi a teendő, ha hozzánk is átgyűrűzik a konfliktus?

A polgárokat a falvaknak és a városoknak kellene tájékoztatniuk, de ezt nem mindegyik teszi meg arra hivatkozva, hogy kevés pénzt kapnak. Problémát jelentenek az óvóhelyek, ahol az emberek kivárhatnák, míg elmúlik a veszély. Több ilyen létesítmény magánszemélyek tulajdonában van, s nem biztos, hogy szükség esetén a polgárok rendelkezésére bocsátják azokat – írja a Pravda lap.

„Valamikor gázálarccal a fejünkön futkároztunk az iskola területén, és különféle helyzeteket szimuláltunk. Ma ez már nincs így” – emlékszik vissza iskolás éveire József, egy 50 éves füleki lakos, aki emlékeztet: a gyakorlatok során az embereket evakuálták az épületekből, elvitték őket az óvóhelyekre.

Igor Janšák, a Szenyicei Járási Hivatal Válságkezelő Osztályának vezetője elmondta: ma már más a helyzet. A szocializmus éveiben a polgári védelem leginkább a katonai jellegű veszély elhárítására irányult, ami a világ politikai megosztottságával volt összefüggésben. „A múlt század kilencvenes éveitől a védelem inkább a nem katonai jellegű veszélyekre irányul, így például a természeti katasztrófákra. Elsődleges cél, hogy megvédjük a lakosságot a rendkívüli eseményektől” – fejtette ki.

Peter Lazarov a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa azt állítja, hogy „a polgári védelem működőképes, ezt az utóbbi években bizonyították azok az esetek, amikor rendkívüli helyzeteket kellett megoldani”. Lazarov leginkább a természeti katasztrófákra gondolt, írja a lap hozzátéve: a szóvivő szerint katonai válság esetére pontosan előkészített tervek, eljárások vannak. Ezeket a városok és falvak által megbízott illetékes személyek kapják meg. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az ő feladatuk a lakosság tájékoztatása.

Az első problémát az óvóhelyek jelentik. Bár listájuk megtalálható a belügyminisztérium honlapján, nem könnyű kinyomozni, kinek a tulajdonában vannak, ki az üzemeltetőjük. Néhány óvóhely meglátogatását előre kell kérvényezni, míg más létesítmények magántulajdonban vannak, és tulajdonosuk szabadságon van vagy nem elérhető. A tulajdonosok törvény által előírt kötelessége, hogy ezeket az épületeket használható állapotban tartsák. Hogy ezt a feladatot teljesítik-e, azt a helyi önkormányzatoknak és a járási hivataloknak kellene ellenőrizniük.

A belügyminisztérium nyilvántartása szerint Szlovákiában 1 650 légmentesen zárható óvóhely van, ezek negyede a főváros területén található. Emellett országszerte 304 672 egyszerű, földalatti vagy felszíni óvóhely áll a lakosság rendelkezésére.

A biztos menedék azon is múlik, elérhetőek lesznek-e az óvóhelyek tulajdonosai, rendkívüli helyzetben szabaddá teszik-e az óvóhelyeket. Ezt a rendkívüli helyzet kihirdetése után legkésőbb 12 órával meg kell tenniük. „Például ha az épület tulajdonosa földalatti garázst üzemeltet, amely a kolaudációs határozat és a használati engedély alapján kétféle célra felhasználva védelmi épületként, a polgári védelem óvóhelyeként is működik, a tulajdonosnak a rendelet kiadását követően 12 órán belül védelmi üzemmódba kell helyeznie azt” – pontosított Tibor Haraslín, a belügyminisztérium válságkezelő szekciójának polgári védelmi osztályáról.

A lakosságot a települések honlapján is tájékoztatni kellene arról, hogyan viselkedjenek rendkívüli helyzetben. A tájékoztatóban el kell magyarázni az evakuálásra vonatkozó utasításokat, fel kell tüntetni az evakuációs csomag kellékeit, tartalmát, illetve a vészjelzések típusait. „A települések törvény által előírt kötelessége, hogy ezek az információk állandó jelleggel megtalálhatóak legyenek a honlapon, és a lakosok számára ezek az információk elérhetőek legyenek” – tette hozzá Haraslín.

Azonban nem minden falu és város tájékoztat ezekről a dolgokról. Néhány honlapnak egyáltalán nincs a polgári védelemmel foglalkozó része, máshol csak részleges információk olvashatóak. Mindössze Pozsony, Kassa és Besztercebánya honlapján található meg a teljes tájékoztatás, illetve az utasítások. A többi település az információhiányt általában a kevés pénzzel magyarázza, pontosabban azzal, hogy nem jut elég a polgári védelemre. Azt állítják, lehetetlen új projekteket kivitelezni, amelyek a lakosság tájékoztatását és képzését szolgálnák.