Merészen nyirbál a kormány
Lucia Nicholsonová államtitkár szerint a segélyezi rendszer bőkezű, helytelenül van beállítva, és túlzás az is, hogy mintegy 70 jogcímen lehet szociális segélyhez jutni Szlovákiában. A tárca első lépésben azt tervezi, hogy átalakítja a munkanélküli-segélyek rendszerét. A segély összegét az érintett munkaviszonyának hosszával arányosan állapítanák meg, s azok kapnák hosszabb ideig (de legfeljebb hat hónapig), akik már évtizedekig dolgoztak és fizettek járulékot az ellátó rendszerbe.
A szociális segélyezés is változna. Ezzel kapcsolatosan Nicholsonová elmondta: be kell vezetni, hogy a segély összege napi egy meleg ételt biztosítson a rászorulónak. Hogy konkrétan mekkora összegről lenne szó, egyelőre nem árulja el a tárca. A jelenlegi havi 60 euró körüli összeg, amit annak idején még a második Dzurinda-kormány szabott meg, az akkori indoklás szerint ugyanilyen elvre épült. Ezt a segélyösszeget két éve nem emelték, ma már kevesebb, mint egy harmada a hivatalos létminimum összegének (nem egészen 190 euró), s még a segélyen élő családok összes juttatása sem éri el ezt a szintet.
Zuzana Kusá, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa, aki a szegénység elleni küzdelemmel foglalkozó szövetségben is szerepet vállal, a segélyek összegének további csökkentését katasztrofálisnak tartaná. Az SZTA Szociológiai Intézetének számításai szerint a szlovákiai létminimum korrekt összege jelenleg 271 euró lenne. Ehhez mérten a 190 eurós jelenlegi határ, amely alatt szociális segélyre vagy jövedelem-kiegészítésre jogosult az állampolgár, szerény összeg. Õ semmiképpen nem beszélne nagyvonalú ellátó rendszerről.
Köztudomású, hogy más juttatásokat megnyirbálna a kormány. Elvenné például a gyermekgondozási segély felét azoktól a szülőktől, akik a gyermek megszületését megelőző négy év alatt nem tudnak legalább egyéves (270 napos) munkavégzést, pontosabban: szociális biztosítotti viszonyt felmutatni, s párhuzamosan csak a gyermekágyi segély alapösszegét (kb. 120 eurót) folyósítaná neki. Nicholsonová szerint változás várható a gyermektartási segélyek esetében is (ezt a fizetésképtelen szülő helyett „előlegezi” meg az állam). Kusá szerint ez a gyermekszegénységet növelné, a gyermekvállalási kedvet csökkentené, s különösen hátrányos helyzetbe sodorná az egyszülős családokat, amelyekből egyre több van az országban.
Amíg az ország nem tud jelentős számú új munkahelyet teremteni, a létfenntartáshoz alig-alig elegendő segélyek, állami juttatások lefaragása nem vezet sehová, s beláthatatlan társadalmi következményekkel járhat a közgazdászok jelentős része szerint is.
